tag:blogger.com,1999:blog-30993150788257183092024-03-06T06:00:54.020+06:30Mogok MediaInformation from RubyLandမိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.comBlogger52125tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-48430673429093559352010-06-19T10:36:00.002+06:302010-06-19T13:43:44.534+06:30VOA ပါ ဦးခင္ေမာင္ေဆြေျပာၾကားခ်က္ ၿမိဳ႕လူထု ဘ၀င္မက်<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၆.၆.၁၀ ေန႔ <span style="font-weight: bold;">VOA</span> မွာ <span style="font-weight: bold;">NDF ဦးခင္ေမာင္ေဆြ </span>ရဲ႕ ေျပာၾကားခ်က္ေတြအေပၚ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕က<span style="font-weight: bold;"> NLD</span> အပါအ၀င္ နိဳင္ငံေရးစိတ္၀င္စားသူ လူထုအမ်ားစု ဘ၀င္မက်ၾကေၾကာင္း သိရပါတယ္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဦးခင္ေမာင္ေဆြမွ <span style="color: rgb(204, 0, 0);">"နယ္ေတြမွာ တခ်ဳိ႕ကလည္း လာၿပိဳင္မယ့္ ပါတီေတြကို ေၾကာက္ေနရတာ ရွိသလို </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">NLD </span><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေဟာင္းေတြက လိုက္ၿပီးေတာ့ က်ေနာ္တို႔ကုိ ဖ်က္ေနတဲ့ဟာေတြလည္း ရွိတယ္။ မုိးကုတ္ဆို အင္မတန္ အားေကာင္းတဲ့ေနရာေပါ့။ </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">NDF</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> ကို အျပည့္အ၀ ေထာက္ခံတဲ့ </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">NLD</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> အေဟာင္းေတြကုိ <span style="font-weight: bold;">NLD </span>အဖြဲ႕ခ်ဳပ္ ေခါင္းေဆာင္အခ်ဳိ႕က လိုက္ၿပီးေတာ့ တားဆီးေနတယ္လို႔ သတင္းေတြ ၀င္လာပါတယ္။"</span> လို႔ ေျပာၾကားထားခ်က္အေပၚ ျဖစ္သည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထိုေျပာၾကားခ်က္အေပၚ မိုးကုတ္ NLD လူငယ္တစ္ဦးက "အေထာက္အထား မခိုင္လံုပဲ အေျခအျမစ္မရွိေသာ ေျပာဆိုခ်က္ျဖစ္ပါတယ္။ NDF ကို အျပည့္အ၀ ေထာက္ခံေနတဲ့ NLD ေတြဆိုတာ မိုးကုတ္မွာ မရွိပါဘူး။ NDF နဲ႔ ဆက္သြယ္ၿပီး လုပ္ကိုင္မယ္ဆိုတဲ့သူ ႏွစ္ေယာက္သံုးေယာက္ေလာက္ေတာ့ မိုးကုတ္မွာ ရွိပါတယ္။ NLD ပါတီ၀င္ အေဟာင္း တစ္ေယာက္ပဲ အဲဒီထဲမွာ ပါတယ္။ (မိုးကုတ္မွာ NLDနဲ႔ ျပည္သူေတြ အေရးတႀကီး လွဳပ္ရွားခဲ့တဲ့ ျဖစ္စဥ္ေတြ၊ မွတ္တိုင္ေတြ အမ်ားႀကီး ရွိခဲ့ပါတယ္။ ပုဂၢိဳလ္ေရးအရ အားမနာပဲ ေျပာရမယ္ဆိုရင္ေတာ့ အဲဒီလွဳပ္ရွားမွဳေတြမွာ အဲဒီတစ္ေယာက္အေနနဲ႔ မပါ၀င္ခဲ့ပဲ ေရွာင္ေျပးေနခဲ့တာေတြသာ မ်ားပါတယ္။)</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ၿပီးေတာ့ NLD ေခါင္းေဆာင္တစ္ခ်ိဳ႕က လိုက္ၿပီးေတာ့ တားဆီးေနတယ္ဆိုတာကလည္း လံုး၀ မဟုတ္ပါဘူး။ ဦးခင္ေမာင္ေဆြအေနနဲ႔ NLD ေခါင္းေဆာင္ေတြကို သက္သက္ တိုက္ခိုက္တဲ့ ေျပာၾကားခ်က္သာ ျဖစ္ပါတယ္။ အေထာက္အထား မခိုင္လံုပဲ အဲဒီလိုမ်ိဳး မေျပာသင့္ပါဘူး။ သူတို႔ကို ေထာက္ခံသလား မေထာက္ခံဘူးလားဆိုတာကို သိခ်င္ရင္ မိုးကုတ္ကိုသာ လာခဲ့ပါ။ ရွင္းရွင္းလင္းလင္း သိရမွာပါ" လို႔ ျပန္လည္ ေျပာဆိုခဲ့ပါတယ္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">NLD အမ်ိဳးသမီးတစ္ဦးကလည္း "က်မတို႔ မိုးကုတ္က <span style="font-weight: bold;">အန္တီစုနဲ႔NLD</span> ကို ဘယ္လိုယံုၾကည္တယ္၊ ေထာက္ခံတယ္ ဆိုတာ တစ္ကမၻာလံုး သိပါတယ္။ သူတို႔ <span style="font-weight: bold;">NDF </span>ရဲ႕ ခံယူခ်က္၊ ယံုၾကည္ခ်က္ကို ေလးစားသမွဳအေနနဲ႔ ဘာမွ မေျပာလိုပါဘူး။ နိဳင္ငံေရးလုပ္တယ္ဆိုတာ ယံုၾကည္ခ်က္ေတြနဲ႔ လုပ္ၾကတာပဲေလ။ ဒါေပမယ့္ အေရးႀကီးဆံုးနဲ႔ အဖိုးတန္ဆံုးက ရိုးသားေျဖာင့္မတ္မွဳပါပဲ။ အန္တီစုကို ရာႏွဳန္းျပည့္ ယံုၾကည္ရတာကလည္း သူမရဲ႕ ရိုးသားေျဖာင့္မတ္မွဳ၊ ကိုယ္က်ိဳးမဖက္မွဳ၊ ျပည္သူေတြအေပၚ မလိမ္ညာမွဳေတြ ေၾကာင့္ပဲေလ။ နိဳင္ငံေရးကို မရိုးမေျဖာင့္နဲ႔ ေျပာခ်င္သလိုေျပာ၊ လုပ္ခ်င္သလိုလုပ္လို႔ကေတာ့ ေအာင္ျမင္မွာ၊ လူထုေထာက္ခံမွာ မဟုတ္ပါဘူး။ အဲဒါကို သတိထားမိေစခ်င္ပါတယ္" လို႔ ေျပာဆိုခဲ့ပါတယ္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အေနာက္ပိုင္း က်ပ္ျပင္ေန နိဳင္ငံေရးစိတ္၀င္စားသူ တစ္ဦးကလည္း "<span style="font-weight: bold;">VOA</span> မွာ ၾကားလိုက္တယ္။ ၾကားၾကားခ်င္းကို သိလုိက္ပါတယ္။ ေလးေလးတို႔ မိုးကုတ္က သူေျပာသလို မဟုတ္မွန္း။ သူ႔အေနနဲ႔ မိုးကုတ္ကို ေရာက္တာလဲမဟုတ္ပဲနဲ႔ မမွန္တဲ့ သတင္းနဲ႔ ေလွ်ာက္သံုးသပ္ေနတာ။ ဒီမွာေတာ့ <span style="font-weight: bold;">NDF</span> ကို အျပည့္အ၀ေထာက္ခံတာမေျပာနဲ႔ စိတ္၀င္စားမွဳေတာင္မွ မရွိၾကပါဘူး။" လို႔ ျပန္လည္ေျပာဆိုခဲ့ပါတယ္။</span><br /><br />ၿမိဳ႕ခံ ကုန္သည္တစ္ဦးကလည္း "အဲဒီလို ေျပာဆို သံုးသပ္တာဟာ ၿမိဳ႕လူထုရဲ႕ နိဳင္ငံေရးအသိအျမင္ကို နိမ့္ခ်လြန္းရာ က်ပါတယ္။ လူထုက ဒီဘက္ကေျပာေတာ့ ဒီဘက္ေရာက္၊ ဟိုဘက္က ေျပာေတာ့ ဟိုဘက္ေရာက္သြားတဲ့ သေဘာ ျဖစ္ေနပါတယ္။ က်ေနာ္တို႔မိုးကုတ္ရဲ႕ အဓိက စီးပြားေရးလုပ္ငန္းက ေက်ာက္မ်က္လုပ္ငန္းပါ။ ခု အေမရိကန္နဲ႔ အီးယူတို႔ စီးပြားေရးပိတ္ဆို႔တဲ့ ဥပေဒေတြေၾကာင့္ အေရာင္းအ၀ယ္လုပ္ငန္း ရပ္တန္႔သြားသေလာက္ ထိခိုက္ၾကပါတယ္။ ဒါေပမယ့္ အဲဒီ အေမရိကန္တို႔ အီးယူတို႔ကို လူေတြက စိတ္မဆိုးၾကပါဘူး။ အေၾကာင္းအက်ိဳး သေဘာတရားကို အားလံုးလိုလို သေဘာေပါက္ နားလည္ၾကလို႔ပါ။ အဲဒါကို ဦးခင္ေမာင္ေဆြအေနနဲ႔ သိထားေစခ်င္ပါတယ္" လို႔ ေျပာၾကားခဲ့ၾကပါတယ္။<br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိုးကုတ္လူထုရဲ႕ ေျပာၾကားခ်က္ေတြမွ အခ်ိဳ႕ကိုသာ ေဖာ္ျပေပးျခင္း ျဖစ္ပါတယ္။ (နည္းနည္း ျပင္းထန္တဲ့ အခ်က္ေတြ၊ ပုဂၢိဳလ္ေရးအရ ထိခိုက္နိဳင္တဲ့ ေျပာၾကားခ်က္ေတြကိုေတာ့ ကိုယ့္ဟာကိုယ္ ဆင္ဆာျဖတ္လိုက္ပါတယ္)</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-55422259475368217382009-08-25T20:47:00.001+06:302010-01-30T19:32:03.338+06:30သခင္သာခင္ (သို႔မဟုတ္) မိုးကုတ္နယ္သား ထူးခၽြန္ေသာႏိုင္ငံေရးသမား<span style="font-family:Zawgyi-One;"> </span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglj3BOonTzPEoSr0eHf4HAcBsXZLqB0xhKm0DCi_60sizNyvGKpP41L3XSq16ys5ebAQJTt-4ZZUlmtnVSU7kVIw3a6mIZhH4iPkPNSujTqSBpD9f_KhEDnuhColloVjASRz0kdanhPUjw/s1600-h/UTha+Khin.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 247px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglj3BOonTzPEoSr0eHf4HAcBsXZLqB0xhKm0DCi_60sizNyvGKpP41L3XSq16ys5ebAQJTt-4ZZUlmtnVSU7kVIw3a6mIZhH4iPkPNSujTqSBpD9f_KhEDnuhColloVjASRz0kdanhPUjw/s320/UTha+Khin.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5286670714122434082" border="0" /></a><br /><div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"> <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">သခင္သာခင္</span>ကို ၁၉၁၇- ခုႏွစ္ ဇူလုိင္လ (၆) ရက္ေန႔တြင္ <span style="font-weight: bold;">မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္၊ ကင္းရြာ</span>၌ ေမြးဖြားခဲ့ၿပီး <span style="font-weight: bold;">ၿမိဳ႕မရပ္ကြက္</span>တြင္ ေနထုိင္ႀကီးျပင္းခဲ့ပါသည္။ သခင္သာခင္သည္ ရွမ္းကုလား ကျပားျဖစ္ၿပီး ဗုဒၶဘာသာကို ယံုၾကည္ကိုးကြယ္ပါသည္။ ေမြးခ်င္းေမာင္ႏွမ သံုးဦးအနက္ အႀကီးဆံုးသားျဖစ္၍ ညီမမ်ားမွာ ေဒၚေစာေမႏွင့္ ေဒၚေအးၾကည္ တို႔ျဖစ္ၾကသည္။ ဖခင္မွာ အိႏၵိယႏိုင္ငံသား ဟိႏ ၵဴလူမိ်ဳး <span style="font-weight: bold;">ဦးရာမသုခ</span>ျဖစ္၍ မိခင္မွာ ရွမ္းလူမိ်ဳး <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခြန္႔</span> တို႔ျဖစ္ၾကသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ဖခင္ဖက္မွ အဖိုးျဖစ္သူသည္ အိႏိၵယႏိုင္ငံရွိ ျဗိတိသွ်အစိုးရလက္ေအာက္ခံ အိႏၵိယစစ္တပ္တြင္ ဗိုလ္မွဴး (Major) အဆင့္ျဖင့္ တာ၀န္ထမ္းေဆာင္ခဲ့သူ <span style="font-weight: bold;">Mr. Fagul Singh</span> ျဖစ္သည္။ Mr.Singh သည္ အိႏၵိယစစ္တပ္၏ ပုန္ကန္ထၾကြမႈတြင္ ေခါင္းေဆာင္တစ္ဦးအျဖစ္ ပါ၀င္ခဲ့ရာ အဂၤလိပ္အစိုးရ၏ ဖမ္းဆီးျခင္းခံံခဲ့ရသည္။ သို႔ေသာ္လည္း အိႏိၵယ အထက္တန္းစားမိ်ဳးရိုးမွ ဆင္းသက္လာသူတစ္ဦး ျဖစ္ျခင္းေၾကာင့္ ၄င္းအား အဂၤလိပ္အစိုးရမွ လြတ္ၿငိမ္းခ်မ္းသာခြင့္ေပးခဲ့ၿပီး မိ်ဳးရိုးစဥ္ဆက္ ပိုင္ဆိုင္လာခ့့ဲေသာ လယ္ယာေျမမ်ားကိုလည္း ဆက္လက္ပိုင္ဆိုင္ခြင့္ ေပးခဲ့ပါသည္။ ေနာက္ပိုင္းတြင္ Mr.Singh သည္ အိႏၵိယႏိုင္ငံ၏ လြတ္လပ္ေရးအတြက္ ႀကိဳးပမ္းေဆာင္ရြက္ေနေသာ <span style="font-weight: bold;">အိႏိၵယအမိ်ဳးသားကြန္ဂရက္ အသင္းႀကီး</span>သို႔ ၀င္ေရာက္ခဲ့ၿပီး ႏိုင္ငံေရး ပါ၀င္လႈပ္ရွားခဲ့ပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> မိခင္ျဖစ္သူ ေဒၚခြန္႔သည္ တရုတ္ႏိုင္ငံ၊ ယူနန္ျပည္နယ္ဘုရင္ခံ၏ လက္ေအာက္ခံ ရွမ္းနယ္မွ ေစာ္ဘြားတစ္ဦးျဖစ္ေသာ <span style="font-weight: bold;">စ၀္လံုဖ</span>၏ သမီးျဖစ္သည္။ ဖခင္ျဖစ္သူ စ၀္လံုဖ၏ အရိုက္အရာကို ၄င္း၏ညီျဖစ္သူက လုယူသိမ္းပိုက္လိုက္သျဖင့္ ထြက္ေျပးတိမ္းေရွာင္ခဲ့ၾကရာမွ မိုးကုတ္ရတနာေျမသို႔ ေရာက္ရွိလာျခင္းျဖစ္ပါသည္။ ေဒၚခြန္႔၏ ေမြးခ်င္းအစ္ကိုႀကီး တစ္ေယာက္မွာလည္း တရုတ္ႏိုင္ငံ ပီကင္းၿမိဳ႕ေတာ္ရွိ ဘုရင့္စစ္တကၠသိုလ္ သင္တန္းေက်ာင္းသုိ႔ တက္ေရာက္ခြင့္ရရွိခဲ့ၿပီး မန္ခ်ဴးဘုရင့္တပ္မေတာ္တြင္ စစ္ဗိုလ္တစ္ဦးအျဖစ္ အမႈထမ္းခဲ့သူျဖစ္သည္။ ၁၉၁၁-ခုႏွစ္တြင္ ျဖစ္ပြားခဲ့သည့္ <span style="font-weight: bold;">ေဒါက္တာဆြန္ယက္ဆင္</span> ေခါင္းေဆာင္ေသာ တရုတ္ဘုရင္စနစ္ကို ျဖဳတ္ခ်သည့္ ေတာ္လွန္ေရး၌ ပါ၀င္ခဲ့သူ တစ္ဦးလည္းျဖစ္သည္။ ထို႔ေၾကာင့္ ဖခင္ႏွင့္မိခင္ ႏွစ္ဖက္စလံုးမွ မိ်ဳးရုိးဆင္းသက္ ဆက္ႏြယ္မႈကို ၾကည့္ျခင္းအားျဖင့္ သခင္သာခင္သည္ ႏိုင္ငံေရးဗီဇ နဂိုကတည္းကရင္း ပါရွိခဲ့သူ ျဖစ္သည္ဟု ယူဆႏိုင္ပါသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br /><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">ႏိုင္ငံေရးသမားဘ၀အစ</span></span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> အသက္ႏွစ္ဆယ္အရြယ္ ေက်ာင္းသားကေလး ကိုုသာခင္သည္ ၁၉၃၆- ခုႏွစ္တြင္ စစ္ကိုင္းၿမိဳ႕ အစိုးရအထက္တန္းေက်ာင္း၌ ဆယ္တန္းေက်ာင္းသားအျဖစ္ ပညာသင္ယူလ်က္ရွိသည္။ ထိုႏွစ္တြင္ ရန္ကုန္တကၠသိုလ္ႏွင့္ မႏၱေလးဥပစာေကာလိပ္ ေက်ာင္းသားမ်ားက ကိုလိုနီအစိုးရကို မေက်နပ္၍ သပိတ္ေမွာက္ၾကရာ ျမန္မာႏိုင္ငံအရပ္ရပ္ရွိ အစိုးရအထက္တန္းေက်ာင္းမ်ားသို႔လည္း သပိတ္ပံ်႕ႏွ႔ံ ေရာက္ရွိခဲ့သည္။ ထိုအခိ်န္တြင္ မႏၱေလးဥပစာေကာလိပ္မွ ေက်ာင္းသားေခါင္းေဆာင္ တစ္ဦးျဖစ္သူ <span style="font-weight: bold;">ကိုဗဟိန္း</span>ႏွင့္ ေက်ာင္းသားမ်ားသည္ စစ္ကိုင္းၿမိဳ႕သို႔ ေရာက္ရွိလာၾကၿပီး အစိုးရအထက္တန္းေက်ာင္းကို ၀န္းရံကာ ေက်ာင္းသားမ်ားအား သပိတ္အတြင္း ပါ၀င္လာေစရန္ ေႀကြးေၾကာ္္ၾကသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ထုိစဥ္က စစ္ကိုင္းအစိုးရအထက္တန္းေက်ာင္း၏ ေက်ာင္းအုပ္မွာ အဂၤလိပ္လူမ်ိဳး <span style="font-weight: bold;">မစၥတာေဒါင္း </span>ျဖစ္သည္။ ၄င္းက မိမိလက္ေအာက္ရွိ ေက်ာင္းသားမ်ားအား တုတ္မ်ားေ၀ငွ၍ ကိုဗဟိန္းေခါင္းေဆာင္ေသာ ေက်ာင္းသားအဖြဲ႔ကို ရုိက္ႏွက္ရန္ ေစခုိင္းလိုက္သည္။ ထိုအခါ အထက္တန္းေက်ာင္းမွ ေက်ာင္းသားတခိ်ဳ႕သည္ ေက်ာင္း၀င္းထရံအနီးသို႔ ကပ္လာေသာ ကိုွဗဟိန္းေခါင္းေဆာင္သည့္္ ေက်ာင္းသားမ်ားအား ရုိက္ႏွက္ၾကသည္။ ရိုက္ႏွက္ခံရေသာ ေက်ာင္းသားမ်ားထဲတြင္ ကိုဗဟိန္းလည္း ပါ၀င္ခဲ့သည္။ ကိုသာခင္မွာ ေက်ာင္းအုပ္ႀကီးက ေစခုိင္းေသာေၾကာင့္ တုတ္ကိုင္သြားေသာ ေက်ာင္းသားအဖြဲ႔ႏွင့္ လိုက္ပါသြားေသာ္လည္း ရုိက္ႏွက္ရာတြင္ ပါ၀င္ျခင္းမရွိခဲ့ေပ။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေက်ာင္းသားေခါင္းေဆာင္ ကိုဗဟိန္းသည္ ရုပ္ရည္ တည္ၾကည္ခန္႔ညားၿပီး ကိုသာခင္အေနျဖင့္ ၄င္းအား ပထမဆံုး ျမင္ေတြ႔ဖူးျခင္း ျဖစ္သည္။ ကိုသာခင္သည္ ကိုဗဟိန္း အရိုက္ခံရသည္ကို ျမင္ေတြ႔ရေသာအခါ စိတ္ထိခိုက္သြားခဲ့သည္။ ထိုရိုက္ႏွက္ပြဲတြင္ ကိုဗဟိန္းမွာ ဒဏ္ရာျပင္းထန္စြာ မရေသာ္လည္း အနာတရျဖစ္သြားခဲ့ရသည္။ ကိုုသာခင္အေနျဖင့္ ထိုုသို႔ႀကံဳေတြ႔ရပံုကို မိမိတစ္သက္တာတြင္ အမွတ္တရ ျဖစ္ေနခဲ့သည္။ ထိုႏွစ္တြင္ ကိုသာခင္သည္ ဆယ္တန္းစာေမးပြဲကို ေျဖဆိုၿပီးေနာက္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ ျပန္လာခဲ့သည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ ေရာက္ရွိေသာအခါ နယ္ပိုင္၀န္ေထာက္ရုံး၌ စာေရး၀န္ထမ္းအျဖစ္ ၀င္ေရာက္ လုပ္ကိုင္ခဲ့သည္။ ရုံးစာေရး၀န္ထမ္း လုပ္ေနစဥ္အတြင္း မိုးကုတ္သူ <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္ေရႊ</span>ႏွင့္ အိမ္ေထာင္က်ခဲ့သည္။ ၁၉၃၈-ခုႏွစ္တြင္ ရုံးစာေရးအျဖစ္မွ ႏုတ္ထြက္ခဲ့ျပီး ေက်ာက္မ်က္ရတနာ အေရာင္းအ၀ယ္လုပ္ငန္းကို လုပ္ကိုင္ရင္း မိုးကုတ္ၿမိဳ႕မွ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕သို႔ ဆင္းလာခဲ့သည္။ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕သို႔ ေရာက္ရွိေနတုန္းအခိုက္ ကိုဗဟိန္းသည္ ရန္ကုန္တကၠသိုလ္ ေက်ာင္းသားမ်ားသမဂၢ ဥကၠဌအျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ေနေၾကာင္း သိရသျဖင့္ ရန္ကုန္တကၠသိုလ္သို႔ သြားေရာက္ၿပီး ကိုဗဟိန္းႏွင့္ ေတြ႔ဆံုခဲ့သည္။ ထိုသို႔ေတြ႔ဆံုၾကသည့္အခါ ယခင္ စစ္ကိုင္းအထက္တန္းေက်ာင္းတုန္းက အျဖစ္အပ်က္မ်ားကို ျပန္လည္ေျပာျပရင္း သူ႔အေနျဖင့္ ေက်ာင္းအုပ္ႀကီး၏ ေဆာင္ရြက္မႈအေပၚ မေက်နပ္ခဲ့သည့္အေၾကာင္း၊ စိတ္ထဲတြင္လည္း မခံမရပ္ႏိုင္ ျဖစ္ရပံုအေၾကာင္း၊ ေက်ာင္းသားမ်ားအား ရုိက္ႏွက္သည့္အထဲတြင္ မိမိအေနျဖင့္ ပါ၀င္ခဲ့ျခင္း မရွိသည့္အေၾကာင္းကုိ ကိုဗဟိန္းအား ျပန္လည္ေျပာျပခဲ့သည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ထိုစဥ္က ကိုဗဟိန္းသည္ ကိုသာခင္၏ အေျပာအဆို၊ အျပဳအမူကို အကဲခတ္ကာ မိ်ဳးခ်စ္စိတ္ရွိေသာ လူငယ္တစ္ေယာက္အျဖစ္ ယူဆခဲ့သည္။ ထို႔ေၾကာင့္ ကိုသာခင္အား ရန္ကုန္ၿမိဳ႕သို႔ ေရာက္ရွိေနစဥ္အခိုက္ တုိ႔ဗမာအစည္းအရုံးသို႔လည္း သြားေရာက္ေလ့လာသင့္ေၾကာင္း အၾကံျပဳခဲ့သည္။ ကိုသာခင္သည္ ကိုဗဟိန္း၏ အၾကံျပဳခ်က္ကို စိတ္၀င္စားခဲ့ၿပီး တို႔ဗမာအစည္းအရုံးသို႔ သြားေရာက္ခဲ့သည္။ တို႔ဗမာအစည္းအရုံး၌ သခင္ျမ၊ က်ဳံမေငး သခင္တင္ေမာင္၊ ကာလကတၱားတြင္ ေက်ာင္းတက္၍ ျပန္ေရာက္လာေသာ ေနာင္ သခင္လွေဖ (ခ) ဗိုလ္လက်ၤာ တို႔ကို ေတြ႔ဆံုခဲ့ရသည္။ ယင္းပုဂၢိဳလ္မ်ားက ကိုသာခင္ႏွင့္အတူ ႏိုင္ငံေရးအေၾကာင္း၊ တို႔ဗမာအစည္းအရုံးအေၾကာင္းကို ေျပာဆိုေဆြးေႏြးခဲ့ၾကသည္။ ကိုသာခင္သည္ ၁၉၃၉- ခုႏွစ္တြင္ တို႔ဗမာအစည္းအရုံးသို႔ သခင္အျဖစ္ မွတ္ပံုတင္၀င္ေရာက္ခဲ့သည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ကိုသာခင္သည္ အထက္တန္းပညာေရးကို Grade A ျဖင့္ ေအာင္ျမင္ခဲ့ၿပီး တကၠသိုလ္ပညာေရးကို ဆက္လက္သင္ယူႏိုင္ေသာ္လည္း ေက်ာင္းဆက္မတက္ေတာ့ပဲ ၁၉၃၉- ခုႏွစ္တြင္ ႏိုင္ငံေရးေလာကထဲသို႔ ေျခစံုပစ္၀င္ေရာက္ခဲ့ၿပီး သခင္လႈပ္ရွားမႈတြင္ ပါ၀င္ခဲ့သည္။ ထိုအခ်ိန္မွစ၍ ကုိသာခင္သည္ သခင္သာခင္ ဟူေသာအမည္ကို ခံယူခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >လြတ္လပ္ေရးႀကိဳးပမ္းမႈကာလ သခင္ေပါက္စ</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သခင္သာခင္သည္ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕မွ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ျပန္လာခဲ့ရာတြင္ အမရပူရၿမိဳ႕သား <span style="font-weight: bold;">သခင္သိန္းေမာင္</span>ႏွင့္အတူ လိုက္ပါလာခဲ့သည္။ ထိုအခ်ိန္မွစၿပီး သခင္သိန္းေမာင္ႏွင့္ သခင္သာခင္တို႔သည္ မၾကာခဏ ဆက္သြယ္မိၾကကာ မိုးကုတ္၊ မႏၱေလး၊ အမရပူရ၊ စစ္ကိုင္းၿမိဳ႕ရွိ သခင္အဖြဲ႕အခ်င္းခ်င္းၾကား ရင္းရင္းႏွီးႏွီး ရွိလာခဲ့သည္။ သခင္သာခင္သည္လည္း ရန္ကုန္ၿမိဳ႕သို႔ မၾကာမၾကာ လာေရာက္တိုင္း <span style="font-weight: bold;">တို႔ဗမာအစည္းအရုံးဌာနခ်ဳပ္</span>သို႔ ၀င္ထြက္သြားလာၿပီး တို႔ဗမာအစည္းအရုံး၏ သခင္ေခါင္းေဆာင္ပိုင္း မ်ားႏွင့္ ရင္းႏွီးကၽြမ္း၀င္ခဲ့သည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> တို႔ဗမာအစည္းအရုံးမွ သခင္မ်ားသည္ အဂၤလိပ္နယ္ခ်ဲ႕ကိုလိုနီမ်ားအား ဆန္႔က်င္ေတာ္လွန္ေရး အတြက္ ယူဂီ် ေခၚ ေျမေအာက္လႈပ္ရွားမႈအဖြဲ႕ကို ဖြဲ႕စည္းၿပီး လက္နက္စုေဆာင္းေရး၊ ေျပာက္က်ားစစ္ေလ့က်င့္ခန္း၊ ရန္သူလႈပ္ရွားမႈမ်ားကို ဗဟိုသို႔သတင္းေပးပို႔ေရး၊ ဂ်ပန္က ေလေၾကာင္းျဖင့္ ခ်ေပးမည္ဆိုသည့္ လက္နက္မ်ားအား ေစာင့္ယူေရး စသည္တို႔ကို ေဆာင္ရြက္ခဲ့သည္။ ယင္းတာ၀န္မ်ားကို ေဆာင္ရြက္ရာတြင္ သခင္သာခင္သည္လည္း ပါ၀င္ခဲ့သည္။ <span style="font-weight: bold;">ဗမာ့လြတ္လပ္ေရးတပ္ေတာ္ (BIA) </span>သည္ အထက္ျမန္မာျပည္သို႔ ေရာက္လာေသာအခါ သခင္သာခင္သည္ အထက္ျမန္မာျပည္စစ္ရုံး၌ ဗိုလ္အျဖစ္ခန္႔အပ္ျခင္းခံရၿပီး <span style="font-weight: bold;">ဗိုလ္လင္းယုန္တပ္</span>၌ အမႈထမ္းရသည္။ ၁၉၄၀-၄၁ ခုႏွစ္အတြင္း အထက္္ျမန္မာျပည္ နယ္ခ်ဲ႕ေတာ္လွန္ေရးတြင္ တာ၀န္ခံ ေခါင္းေဆာင္အျဖစ္ ပါ၀င္ခဲ့ၿပီး ဗမာ့လြတ္လပ္ေရးတပ္မေတာ္ (BIA) ၌ ဗိုလ္ႀကီးအဆင့္ထိ တာ၀န္ထမ္းေဆာင္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ထိုစဥ္က သခင္သာခင္သည္ အထက္ျမန္မာျပည္လံုးဆိုင္ရာ BIA အုပ္ခ်ဳပ္ေရးအဖြဲ႔၏ ဖြဲ႕စည္းေရးမႈးအဖဲြ႕တြင္ တစ္ဦးအပါအ၀င္ ျဖစ္ခဲ့သည္။ ၁၉၄၁- ခုႏွစ္တြြင္ ဖြဲ႕စည္းခဲ့သည့္ ေျမေအာက္ေတာ္လွန္ေရး အဖြဲ႕ခြဲတြင္ မိုးကုတ္ေဒသတာ၀န္ခံအျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၄၂ ဇြန္လလယ္တြင္ BIA တပ္ဖြဲ႕ကို ဖ်က္သိမ္းလိုက္ေသာအခါ ေမြးရပ္ေျမ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ ျပန္လာခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ဂ်ပန္ေခတ္ကာလ ရဲ၀န္ထမ္းဘ၀</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> မိုးကုတ္ၿမိဳ႕တြင္ တစ္လခန္႔အနားယူၿပီးေသာအခါ ရန္ကုန္သို႔ဆင္းလာခဲ့ၿပီး <span style="font-weight: bold;">သခင္ျမ၊ ဦးေက်ာ္ၿငိမ္း</span> တို႔ႏွင့္ ေတြ႔ဆံု၍ ၄င္းတို႔၏စီစဥ္ေပးမႈျဖင့္ ရဲဗိုလ္သင္တန္းကို တက္ေရာက္ခဲ့သည္။ သင္တန္းၿပီးဆံုးသည့္အခါ ရွမ္းျပည္ ေတာင္ႀကီးၿမိဳ႕သို႔ ခရုိင္ရဲ၀န္ (DSP) ရာထူးျဖင့္ ရဲလုပ္ငန္းတာ၀န္မ်ား ထမ္းေဆာင္ခဲ့သည္။ သခင္သာခင္သည္ ၁၉၄၁-၄၅ ဂ်ပန္ေခတ္ တစ္ေလွ်ာက္လံုးတြင္ အစိုးရဖက္၌ ခရုိင္ရဲဗိုလ္မႈးအျဖစ္ ကသာ၊ လားရႈိး၊ ေတာင္ႀကီးတို႔၌ တာ၀န္ထမ္းေဆာင္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၄၅-ခုႏွစ္ မတ္လတြင္ ဖက္ဆစ္ဂ်ပန္ကို ေတာ္လွန္ရန္အတြက္ ရွမ္းျပည္မွ <span style="font-weight: bold;">ဦးတင္ေအး </span>အစရွိေသာ လူငယ္ေခါင္းေဆာင္မ်ားႏွင့္အတူ ေတာခုိခဲ့ပါသည္။ ထိုေနာက္ ဖက္ဆစ္ဂ်ပန္ေတာ္လွန္ေရးတြင္ စစ္တိုင္းအမွတ္ (၆)မွ ဗိုလ္မႈးရဲထြတ္ ဦးစီးေသာ ဘယေက်ာ္ထင္တပ္ဖြဲ႕တြင္ ေတာင္ပိုင္းရွမ္းျပည္၊ ပ်ဥ္းမနားနယ္စပ္ တာ၀န္ခံအျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ခဲ့သည္။ ေတာ္လွန္ေရးၿပီး၍ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕ရွိ ေခါင္းေဆာင္မ်ားထံသို႔ သတင္းပို႔ၿပီး မိုးကုတ္သို႔အျပန္ လမ္းခရီး၌ အဖမ္းဆီးခံရကာ ေရႊဘိုအက်ဥ္းေထာင္တြင္ ႏွစ္လ အက်ဥ္းက်ခံခဲ့ရပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ထုိေနာက္ <span style="font-weight: bold;">ဗိုလ္ခ်ဳပ္ေအာင္ဆန္း</span>မွေန၍ သက္ဆိုင္ရာအာဏာပိုင္မ်ားထံသို႔ ေမတၱာရပ္ခံ ေတာင္းဆုိမႈအရ အနယ္နယ္အရပ္ရပ္တြင္ ေထာင္အက်ဥ္းက်ခံေနရေသာ သခင္ႏိုင္ငံေရးသမားမ်ား လြတ္ေျမာက္လာခဲ့ၾကသည္။ </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ဖဆပလ ေခတ္ ႏိုင္ငံေရးလႈပ္ရွားမႈ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၄၇- ခု ဗိုလ္ခ်ဳပ္ေအာင္ဆန္း ေခါင္းေဆာင္ေသာ <span style="font-weight: bold;">ဖဆပလ</span> ေခတ္တြင္ သခင္သာခင္သည္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ျပန္လာၿပီး ဖဆပလ အဖြဲ႔ကို ဖြဲ႕စည္းခဲ့သည္။ <span style="font-weight: bold;">မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ ဖဆပလ အဖြဲ႕</span>ကို စတင္ဖြဲ႕စည္းရာ၌ ဥကၠဌအျဖစ္ <span style="font-weight: bold;">သခင္ဘသိန္း</span>၊ အတြင္းေရးမႈးအျဖစ္ <span style="font-weight: bold;">သခင္သာခင္</span> တို႔က တာ၀န္ယူ ေဆာင္ရြက္ခဲ့ၾကသည္။ ထို႔ေနာက္ သခင္သာခင္အား ဖဆပလ ရန္ကုန္ဌာနခ်ဳပ္က ေခၚယူ၍ အထက္ျမန္မာျပည္ ဖဆပလ စည္းရုံးေရး တိုင္းမႈးအျဖစ္ တာ၀န္ေပးအပ္ခဲ့သည္။ ထို႔ေနာက္ ရန္ကုန္ဗဟုိဌာနခ်ဳပ္တြင္ လက္ေထာက္အတြင္းေရးမႈး တာ၀န္ကို ထမ္းေဆာင္ခဲ့ရသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၄၇-ခုႏွစ္တြင္ သခင္ဘသိန္းသည္ ကသာခရုိင္ မိုးကုတ္မဲဆႏၵနယ္မွေန၍ တိုင္းျပဳျပည္ျပဳ လႊတ္ေတာ္အမတ္အျဖစ္ အေရြးခ်ယ္ခံရၿပီး သခင္သာခင္မွာမႈ ျပည္ ေက်းလက္အေရွ႕ပိုင္း မဲဆႏၵနယ္မွ ၀င္ေရာက္အေရြးခံခဲ့ပါသည္။ ထိုစဥ္က သခင္သာခင္သည္ ယွဥ္ျပိဳင္ဖက္မရွိပဲ ေရြးေကာက္ပြဲတြင္ အႏိုင္ရရွိခဲ့ကာ တိုင္းျပဳျပည္ျပဳလႊတ္ေတာ္အမတ္ ျဖစ္လာခဲ့ပါသည္။ ထို႔ေနာက္ အစိုးရအဖြဲ႔တြင္ ျပည္ထဲေရး၊ ကာကြယ္ေရး၊ ႏိုင္ငံျခားေရးဌာနမ်ားႏွင့္ ၀န္ႀကီးခ်ဳပ္ရုံးတို႔တြင္ ပါလီမန္အတြင္း၀န္အျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ခဲ့သည္၊၊ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၅၁-ခု ေရြးေကာက္ပြဲတြင္ သခင္သာခင္သည္ မိုးကုတ္မဲဆႏၵနယ္မွ ေရြးေကာက္ တင္ေျမွာက္ခံရေသာ ပါလီမန္အမတ္ ျဖစ္လာခဲ့ၿပီး အစိုးရအဖြဲ႔တြင္ ကူးသန္းေရာင္း၀ယ္ေရး၊ ကုန္စည္ျဖန္႕ျဖဴးေရးႏွင့္ သမ၀ါယမ၀န္ႀကီးအျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ခဲ့သည္။ ၁၉၅၄- ခုႏွစ္ ၾသဂုတ္လတြင္ က်န္းမာေရးခ်ိဳ႕ယြင္းလာသည့္အတြက္ အစိုးရအဖြဲ႔မွ ေခတၱႏုတ္ထြက္ခဲ့ပါသည္။ ထိုေနာက္ပိုင္း သခင္သာခင္သည္ ဖဆပလ အဖြဲ႔ခ်ဳပ္တြင္ တြဲဖက္အေထြေထြအတြင္းေရးမႈး အေနျဖင့္ အျမင့္ဆံုးတာ၀န္ ထမ္းေဆာင္ခဲ့ပါသည္။ ထိုစဥ္က အေထြေထြအတြင္းေရးမႈးမွာ <span style="font-weight: bold;">ဦးဗေဆြ</span> ျဖစ္၍ ၄င္း၏လက္ေအာက္တြင္ အေရးႀကီးေသာ တာ၀န္မ်ားကို ဆက္လက္ထမ္းေဆာင္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၅၆- ခု ေရြးေကာက္ပြဲတြင္ မိုးကုတ္မဲဆႏၵနယ္မွ ပါလီမန္အမတ္အျဖစ္ ဆက္တိုက္အေရြးခံခဲ့ရၿပီး အစိုးရအဖြဲ႕တြင္ ျပည္ထဲေရး၀န္ႀကီး အျဖစ္ ဖဆပလ အဖြဲ႕ႀကီး ႏွစ္ျခမ္းမကြဲမီွ အခ်ိန္အထိ တာ၀န္ထမ္းေဆာင္ခဲ့သည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၄၇- ခု ဇူလုိင္လတြင္ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ေအာင္ဆန္းလုပ္ၾကံခံရၿပီးေနာက္ <span style="font-weight: bold;">သခင္ႏု</span>သည္ ဖဆပလ အဖြဲ႔ႀကီး၏ ဥကၠဌျဖစ္္လာခဲ့သည္။ သခင္ႏု ဖဆပလ ဥကၠဌျဖစ္ၿပီး (၁၁) ႏွစ္ေက်ာ္အၾကာ ၁၉၅၈- ခုႏွစ္ ေမလလယ္တြင္ ဖဆပလ အဖြဲ႕ႀကီးသည္ ႏွစ္ျခမ္းကြဲခဲ့ရပါသည္။ ထိုစဥ္က ဖဆပလ အဖြဲ႕ႀကီးတြင္ အဓိကေခါင္းေဆာင္မ်ားမွာ ဦးႏု၊ ဦးေက်ာ္ျငိမ္း၊ သခင္တင္ႏွင့္ ဦးဗေဆြတို႔ ျဖစ္ၾကသည္။ ဦးေက်ာ္ျငိမ္းသည္ ဆိုရွယ္လစ္ေခါင္းေဆာင္တစ္ဦးအျဖစ္ ထင္ရွားၿပီး သခင္သာခင္မွာ ဦးေက်ာ္ၿငိမ္း၏ ညာလက္ရုံး ျဖစ္ခဲ့သည္။ ဖဆပလ ႏွစ္ျခမ္းကြဲသြားသည့္ေနာက္ <span style="font-weight: bold;">ဦးႏုႏွင့္ သခင္တင္၏ အုပ္စု</span>ကုိ <span style="font-weight: bold;">သန္႔ရွင္း</span>၊ <span style="font-weight: bold;">ဦးဗေဆြႏွင့္ ဦးေက်ာ္ၿငိမ္း</span>တို႔ လူစုက<span style="font-weight: bold;">ို တည္ၿမဲ</span>ဟု ျပည္သူလူထုက ကင္ပြန္းတပ္ခဲ့ၾကသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ထုိုသို႔ ႏွစ္ျခမ္းကြဲသြားၿပီးေနာက္ လႊတ္ေတာ္တြင္ မဲခြဲဆံုးျဖတ္ရာ သန္႔ရွင္းဖဆပလ အဖြဲ႔က တည္ၿမဲဖဆပလ အဖြဲ႕အေပၚ (၈)မဲအသာျဖင့္ ကပ္၍ အႏိုင္ရရွိခဲ့ၿပီး အစိုးရအဖြဲ႕ကို ဖြဲ႕စည္းႏိုင္ခဲ့သည္။ တည္ၿမဲဖဆပလ အဖြဲ႕တြင္ပါ၀င္ေသာ သခင္သာခင္သည္လည္း ျပည္ထဲေရး၀န္ႀကီးအျဖစ္မွ ႏုတ္ထြက္ခဲ့ရသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၀န္ႀကီးခ်ဳပ္ဦးႏု ဦးေဆာင္ေသာ သန္႔ရွင္းဖဆပလ လက္ထက္တြင္ တိုင္းျပည္မွာ အဖက္ဖက္မွ ယိုယြင္းလာသည့္အတြက္ ထုိစဥ္က ကာကြယ္ေရးဦးစီးခ်ဳပ္ျဖစ္သူ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္းအား အိမ္ေစာင့္အစိုးရကို တာ၀န္ယူဖြဲ႕စည္းႏိုင္ရန္ အာဏာလႊဲေျပာင္း ေပးခဲ့ရသည္။ ထို႔ေနာက္ ၁၉၅၈ ေအာက္တုိဘာ (၂၉)ရက္ေန႔တြင္ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္းေခါင္းေဆာင္ေသာ အိမ္ေစာင့္အစိုးရ ေပၚေပါက္လာခဲ့သည္။ အိမ္ေစာင့္အစိုးရသည္ ၁၉၆၀- ခု ဧၿပီလ (၃)ရက္အထိ တိုင္းျပည္ကို အုပ္ခ်ဳပ္ခဲ့ပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၆၀- ခု ေဖေဖၚ၀ါရီလ (၆)ရက္ေန႔တြင္ အိမ္ေစာင့္အစိုးရမွ က်င္းပေပးသည့္ေရြးေကာက္ပြဲ၌ တည္ၿမဲအဖြဲ႕သည္ သန္႔ရွင္းအဖြဲ႕ကို ရႈံးနိမ့္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၆၀- ခုႏွစ္တြင္က်င္းပေသာ ေရြးေကာက္ပြဲ၌ သခင္သာခင္သည္ မိုးကုတ္အမတ္အျဖစ္ အႏိုင္ရခဲ့ၿပီး ပါလီမန္လႊတ္ေတာ္တြင္ တည္ၿမဲဖက္မွ အတိုက္အခံေခါင္းေဆာင္အျဖစ္ ရပ္တည္ခဲ့သည္။ ထိုစဥ္က အတိုက္အခံေခါင္းေဆာင္အေနျဖင့္ တာ၀န္ယူခဲ့ရာတြင္ အစုိးရ၀န္ႀကီးအဖြဲ႕၀င္ကဲ့သို႔ပင္ လစာခံစားရရွိသည္။ ၁၉၅၈- ခုႏွစ္မွစ၍ သခင္သာခင္သည္ တည္ၿမဲဖဆပလ အဖြဲ႕တြင္ အေထြေထြအတြင္းေရးမႈးခ်ဳပ္ ရာထူးကုိ ရရွိခဲ့ၿပီး ေတာ္လွန္ေရးေကာင္စီ၏ အဖမ္းဆီးမခံရမီွ အခိ်န္တိုင္ေအာင္ ေဆာင္ရြက္ခဲ့ပါသည္။ သခင္သာခင္သည္ အတိုက္အခံေခါင္းေဆာင္အျဖစ္ ၁၉၆၀- ခုႏွစ္မွစ၍ <span style="font-weight: bold;">ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္း</span>ဦးေဆာင္ေသာ ေတာ္လွန္ေရးေကာင္စီမွ ျပည္သူ႔လႊတ္ေတာ္ကို မဖ်က္သိမ္းမီွ ၁၉၆၂- ခု မတ္လအထိ ေဆာင္ရြက္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၆၁- ခု ဇြန္လတြင္ အဂၤလန္ႏိုင္ငံသို႔ သြားေရာက္ခဲ့ေသာ အစုိးရကိုယ္စားလွယ္ အဖြဲ႔တြင္ သခင္သာခင္သည္လည္း တစ္ဦးအပါအ၀င္ျဖစ္သည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သခင္သာခင္၏ ႏိုင္ငံေရးသမားဘ၀တြင္ ၄င္းႏွင့္အရင္းႏွီးဆံုးေသာ ပုဂၢိဳလ္မ်ား၌ ၀န္ႀကီးခ်ဳပ္ဦးနု၊ ဒုတိယ၀န္ႀကီးခ်ဳပ္ ဦးေက်ာ္ၿငိမ္း၊ ၀န္ႀကီး ဗိုလ္ခင္ေမာင္ကေလး၊ ဆိုရွယ္လစ္ေခါင္းေဆာင္တစ္ဦး ျဖစ္သည့္ ဦးဗေဆြ အစရွိေသာ ေခါင္းေဆာင္ႀကီးမ်ားလည္း ပါ၀င္သည္။ သခင္သာခင္သည္ ထိုေခါင္းေဆာင္မ်ား၏ ႏိုင္ငံေရးတပည့္မိ်ဳး မဟုတ္ပဲ ထိုေခါင္းေဆာင္မ်ားက ေပးအပ္ေသာ တာ၀န္မ်ားကုိ ယံုၾကည္စြာ ထမ္းေဆာင္ခဲ့ေသာ ရဲေဘာ္ရဲဖက္ေကာင္း တစ္ဦးသာ ျဖစ္ခဲ့ပါသည္။ သခင္သာခင္သည္ အမိ်ဳးသားေခါင္းေဆာင္ႀကီး ဗိုလ္ခ်ဳပ္ေအာင္ဆန္း၏ အသိအမွတ္ျပဳျခင္းကုိ ခံယူရရွိခဲ့သူ ႏိုင္ငံေရးေကဒါ တစ္ဦးလည္းျဖစ္ပါသည္။ ထို႔ျပင္ သခင္သာခင္သည္ ကုိယ္ကိ်ဳးမရွာေသာ ႏိုင္ငံေရးသမား တစ္ဦးအျဖစ္ ရပ္တည္ႏိုင္ခဲ့သူလည္း ျဖစ္သည္။ </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ေတာ္လွန္ေရးေကာင္စီလက္ထက္ ႏိုင္ငံေရးသမားဘ၀</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၆၂- ခုႏွစ္ မတ္လ (၂)ရက္ေန႔တြင္ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္း ေခါင္းေဆာင္ၿပီး ျပည္ေထာင္စုအစိုးရ တစ္ဖြဲ႕လံုးကို ျဖဳတ္ခ်၍ ႏိုင္ငံေတာ္အာဏာကုိ သိမ္းယူခဲ့ပါသည္။ <span style="font-weight: bold;">ေတာ္လွန္ေရးေကာင္စီအစိုးရ</span> ေပၚေပါက္လာသည္ႏွင့္ တၿပိဳင္နက္ ျပည္သူ႔လႊတ္ေတာ္ႏွင့္ လူမိ်ဳးစုလႊတ္ေတာ္ကို ဖ်က္သိမ္းခဲ့ပါသည္။ ထုိအခါ ျပည္သူ႔လႊတ္ေတာ္တြင္ အတိုက္အခံေခါင္းေဆာင္အျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ေနေသာ သခင္သာခင္သည္လည္း ၄င္းရာထူးမွ ျဖဳတ္ခ်ခံရသည္။ သို႔ေသာ္ ေတာ္လွန္ေရးေကာင္စီမွ ဖမ္းဆီးထိန္းသိမ္းခံရေသာ ႏိုင္ငံေရးသမားမ်ားထဲတြင္ မပါ၀င္ခဲ့ေပ။ ထို႔ေၾကာင့္ သခင္သာခင္သည္လည္း မိမိေနအိမ္တြင္ ေနထိုင္ၿပီး ရႈပ္ေထြးလာေသာ ႏုိင္ငံေရးအေျခအေနမ်ားကို ေစာင့္ၾကည့္ေလ့လာေနခဲ့သည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သခင္သာခင္သည္ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္း၏ ျမန္မာ့ဆိုရွယ္လစ္လမ္းစဥ္ကို ေထာက္ခံျခင္း မျပဳခဲ့ေပ။ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္းႏွင့္ ႏိုင္ငံေရးပါတီ ေခါင္းေဆာင္မ်ားအၾကား ေစ႔စပ္ေဆြးေႏြးေရးကိစၥ ပ်က္ျပားသြားေသာအခါ တည္ၿမဲ ဖဆပလ ေခါင္းေဆာင္အခ်ိဳ႕ကို အစိုးရက လိုက္လံဖမ္းဆီးရာ သခင္သာခင္သည္ အဖမ္းဆီးမခံပဲ တိမ္းေရွာင္ေနခဲ့ပါသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေတာ္လွန္ေရးေကာင္စီ အစိုးရမွ ႏိုင္ငံေရးပါတီမ်ားကို ဖ်က္သိမ္းပစ္လိုက္ၿပီးေနာက္ ၁၉၆၃-ခု ေအာက္တိုဘာလတြင္ သခင္သာခင္သည္ ေျမေအာက္လုပ္ငန္းသို႔ ေရာက္ရွိခဲ့ကာ အစိုးရကို ဆန္႔က်င္ေတာ္လွန္သူအျဖစ္ တံဆိပ္တပ္ျခင္း ခံခဲ့ရသည္။ ထို႔ေၾကာင့္ သခင္သာခင္သည္ မိမိလုပ္ေဆာင္လိုေသာ ႏိုင္ငံေရးလုပ္ငန္းမ်ား အေႏွာင့္အယွက္ ကင္းရွင္းစြာ လုပ္ေဆာင္ႏုိင္ရန္ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္း လက္လွမ္းမမီွႏိုင္ေသာ ေဒသမ်ားသို႔ ေရြ႕လ်ားၿပီး လုပ္ငန္းမ်ားကုိ ေဆာင္ရြက္ခဲ့ရသည္။ ထိုသို႔ တိမ္းေရွာင္လႈပ္ရွား ေဆာင္ရြက္ေနစဥ္ ကာလအတြင္း ၁၉၆၃-ခု ပုပၸါး ေတာင္သူလယ္သမား ႏွီးေႏွာဖလွယ္ပြဲတြင္ သခင္သာခင္သည္ ေတာင္သူလယ္သမား ကုိယ္စားလွယ္အသြင္ျဖင့္ ႏွီးေႏွာဖလွယ္ပြဲကို တက္ေရာက္ခဲ့ပါသည္။ ထုိစဥ္က သခင္သာခင္သည္ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္းႏွင့္ ခံုတန္းသံုးတန္းအကြာတြင္ ထိုင္ေနခဲ့ၿပီး တက္ေရာက္လာေသာ ကုိယ္စားလွယ္မ်ား အၾကားတြင္ ရွိေနခဲ့သည္။ ထုိသို႔ ပုန္းေရွာင္လႈပ္ရွားၿပီး ႏိုင္ငံေရးေဆာင္ရြက္ေနစဥ္ ၁၉၆၆-ခု ဧၿပီလ (၁၄)ရက္ေန႔တြင္ စစ္ေထာက္လွမ္းေရးအဖြဲ႕မွ သတင္းရရွိကာ ဖမ္းဆီးခံခဲ့ရသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၆၈-ခု ဒီဇင္ဘာလ (၄)ရက္ေန႔တြင္ ေတာ္လွန္ေရးေကာင္စီ အစိုးရသည္ ျပည္တြင္းညီညႊတ္ေရး အၾကံေပးအဖြဲ႕အျဖစ္ အဖြဲ႕၀င္ (၃၃)ဦး ပါ၀င္ေသာ ေကာ္မတီတစ္ရပ္ကို ဖြဲ႕စည္းခဲ့ပါသည္။ ထုိ (၃၃)ဦး ေကာ္မတီအဖဲြ႕တြင္ သခင္သာခင္သည္လည္း အေရြးခ်ယ္ခံရသည့္အတြက္ ၁၉၆၈-ခု ႏို၀င္ဘာလ (၂၃)ရက္ေန႔တြင္ ေထာင္မွလႊတ္ေပးခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >အင္ဒိုနီးရွားႏိုင္ငံ လြတ္လပ္ေရးႀကိဳးပမ္းမႈတြင္ ပါ၀င္ကူညီျခင္း </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ျမန္မာႏိုင္ငံသည္ ၁၉၄၈-ခု ဇန္န၀ါရီလ (၄)ရက္ေန႔တြင္ အဂၤလိပ္ကိုလိုနီ လက္ေအာက္မွ လြတ္လပ္ေရးရရွိခဲ့ေသာ္လည္း ထိုစဥ္က အင္ဒိုနီးရွားႏိုင္ငံသည္ ဒတ္ခ်္ ကိုလိုနီလက္ေအာက္တြင္ က်ေရာက္ေနခဲ့သည္။ ဒတ္ခ်္ကိုလိုနီအစိုးရကို ဆန္႔က်င္တိုက္ပြဲ၀င္ၿပီး အင္ဒိုနီးရွားႏုိင္ငံ၏ လြတ္လပ္ေရးအတြက္ ႀကိဳးပမ္းေနေသာ ေတာ္လွန္ေရးသမားမ်ားထံသို႔ ျမန္မာအစိုးရမွေန၍ ရွိစုမဲ့စု လက္နက္ခဲယမ္းမ်ားကို ေလယာဥ္ပ်ံျဖင့္ အေခါက္ေခါက္ အခါခါ ေပးပို႔ခဲ့ရသည္။ ထိုစဥ္က အင္ဒိုနီးရွားႏိုင္ငံသို႔ လက္နက္အကူအညီမ်ား သြားေရာက္ေပးပို႔ရာတြင္ ျမန္မာအစိုးရကိုယ္စားလွယ္အျဖစ္ ဦးေဆာင္ခဲ့သူမွာ သခင္သာခင္ျဖစ္သည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သခင္သာခင္သည္ ျပည္သူ႔အေရးေတာ္ပံုပါတီတြင္ ရွမ္းျပည္ေျမာက္ပုိင္းႏွင့္ အထက္ျမန္မာႏိုင္ငံ၏ ေျမေအာက္လုပ္ငန္းမ်ားကို တာ၀န္ခံလုပ္ေဆာင္စဥ္ စြန္႔လႊတ္စြန္႔စားမႈမ်ားစြာ ျပဳလုပ္ခဲ့ဖူးသည္။ ဂ်ပန္ေခတ္ ခရုိင္ရဲ၀န္ရာထူးျဖင့္ ဂ်ပန္ကင္ေပတိုင္ စစ္ပုလိပ္မ်ား မ်က္စိေအာက္မွာပင္ လိွ်ဳ႕၀ွက္ေတာ္လွန္ေရး ေျမေအာက္လုပ္ငန္းမ်ားကုိ ေအာင္ျမင္စြာ လုပ္ကုိင္ခဲ့သူလည္းျဖစ္သည္။ ထိုသို႔ အေတြ႔အႀကံဳရွိၿပီး၊ အစမ္းသပ္ခံၿပီး ၀ါရင့္ေတာ္လွန္ေရးသမား တစ္ဦးျဖစ္သည့္အတြက္ ျမန္မာအစိုးရကိုယ္စား အင္ဒိုနီးရွားႏိုင္ငံသို႔ လွ်ိဳ႕၀ွက္သြားေရာက္ရန္ ေစလႊတ္ျခင္းခံခဲ့ရသည္။ ထို႔ေၾကာင့္ သခင္သာခင္သည္ ျမန္မာႏိုင္ငံမွ စစ္လက္နက္ပစၥည္းမ်ားကို တင္ေဆာင္ၿပီး ေလယာဥ္ပ်ံျဖင့္ အင္ဒိုနီးရွားႏိုင္ငံသို႔ လွ်ိဳ႕၀ွက္ပ်ံသန္းကာ ပို႔ေဆာင္ေပးခဲ့ရသည္။ ထိုစဥ္က အသံုးျပဳခဲ့ရေသာ ေလယာဥ္မ်ားမွာ ဒီစီ-၃၊ ဒီစီ-၆ ေလယာဥ္အမိ်ဳးအစားမ်ား ျဖစ္ၾကသည္။ ထိုသို႔ ျမန္မာႏိုင္ငံက လက္နက္မ်ား လွ်ိဳ႕၀ွက္ကူညီေနေၾကာင္းကို ဒတ္ခ်္ကိုလိုနီအစိုးရက သိရွိသြားခဲ့ရာ တစ္ႀကိမ္တြင္ သခင္သာခင္ စီးနင္းလိုက္ပါလာေသာ ေလယာဥ္အား ဒတ္ခ်္ေလယာဥ္မ်ားက လိုက္လံပစ္ခတ္ရာ မနီလာေလဆိပ္သို႔ အေရးေပၚဆင္းသက္ခဲ့ရေလသည္။ သခင္သာခင္သည္လည္း ကံေကာင္း၍ အသက္ေဘးမွ သီသီေလး လြတ္ေျမာက္ခဲ့ရသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ျမန္မာႏိုင္ငံအစိုးရသည္ အင္ဒိုနီးရွားႏိုင္ငံ၏ လြတ္လပ္ေရးႀကိဳးပမ္းမႈကာလတြင္ ႏိုင္ငံေရးအရ၊ စိတ္ဓာတ္ေရးရာအရ အေထာက္အကူေပးခဲ့သည္။ ၁၉၄၈-ခု ဒီဇင္ဘာလတြင္ ကုလသမဂၢ၏ ႀကီးၾကပ္မႈအရ လြတ္လပ္ေသာ အင္ဒိုနီးရွားျပည္ေထာင္စုသမၼတႏိုင္ငံ ေပၚထြန္းလာခဲ့သည္။ </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ေမြးရပ္ေဒသ ဖြံ႔ၿဖိဳးေရးေဆာင္ရြက္ခ်က္</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သခင္သာခင္သည္ အစိုးရအဖြဲ႕တြင္ ပါ၀င္ၿပီး ၀န္ႀကီးဌာနအသီးသီး၌ တာ၀န္ထမ္းေဆာင္ေနစဥ္ ကာလအတြင္း ေမြးရပ္ဇာတိေျမျဖစ္ေသာ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္၏ ပညာေရး၊ က်န္းမာေရး၊ ရပ္ေရးရြာေရးကိစၥမ်ား၊ ေဒသဖြံ႕ၿဖိဳးေရးကိစၥမ်ားကို ေဆာင္ရြက္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၄၇-ခု ဇန္န၀ါရီလ (၂၆)ရက္ေန႔တြင္ အဂၤလိပ္အစိုးရက မိုးကုတ္ပတၱျမားေက်ာက္တြင္းနယ္ကို ရွမ္းျပည္ေတာင္တန္းနယ္ အတြင္းသို႔ သြတ္သြင္းရန္ စီမံခဲ့ရာ ၿမိဳ႕လူထုက ကန္႔ကြက္ဆႏၵျပၾကၿပီး ေရႊဘိုခရုိင္အတြင္းသို႔ ထည့္သြင္းရန္ အေရးဆိုခဲ့ၾကသည္။ ထုိကန္႔ကြက္ဆႏၵျပပြဲတြင္ ျမိဳ႕လူထု (၃၀၀၀)ေက်ာ္ စီတန္းလွည့္လည္ကာ ဆႏၵျပခဲ့ၾကသည္။ မိုးကုတ္နယ္ကုိ ရွမ္းျပည္အတြင္းသို႔ မသြတ္သြင္းပဲ ျမန္မာျပည္မႏွင့္ ပူးေပါင္းေစရန္ လူထုဆႏၵျပပြဲႀကီးကို ဆင္ႏႊဲရာတြင္ သခင္သာခင္သည္ ေခါင္းေဆာင္မႈေပးခဲ့သည္။ အဂၤလိပ္အစိုးရသည္ ၁၉၄၇-ခု ဇူလိုင္လ (၁၇)ရက္တြင္ မိုးကုတ္နယ္ကို ကသာခရုိင္မွ ေရႊဘိုခရုိင္အပါအ၀င္အျဖစ္ အသိအမွတ္ျပဳခဲ့သည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၁၉၅၈-၅၉ ခုႏွစ္ အိမ္ေစာင့္အစိုးရလက္ထက္တြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕ ေရေပးေ၀မႈ အဆင္ေျပလြယ္ကူေစေရး အတြက္ သခင္သာခင္မွ ဦးစီးဦးေဆာင္ျပဳကာ ၿမိဳ႕မိၿမိဳ႕ဖမ်ားႏွင့္ ပူးေပါင္းၿပီး အုန္းကိုင္းရြာအထက္ ေရထြက္ဦးေနရာမွ ယခုေရေလွာင္ကန္အထိ ေပ(၇၀၀၀) ေက်ာ္ရွည္ေသာ ဒုတိယ ေရပိုက္လိုင္းကို သြယ္ယူႏိုင္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သခင္သာခင္သည္ ျပည္ထဲေရး၀န္ႀကီးအျဖစ္ တာ၀န္ထမ္းေဆာင္ေနစဥ္ ကာလအတြင္း၌ မိုးကုတ္-မႏၱေလးကားလမ္း ေဖာက္လုပ္ေရး အေကာင္အထည္ေဖာ္ႏိုင္ရန္ မိုးကုတ္ေဒသခံ တာ၀န္ရွိသူမ်ားႏွင့္ ေတြ႕ဆံုေဆြးေႏြးခဲ့ပါသည္။ ထိုသုို႔ အေကာင္အထည္ေဖာ္ေနစဥ္ ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္း၏ အိမ္ေစာင့္အစိုးရ တက္လာ၍ လုပ္ငန္းမ်ား ရပ္တန္႔သြားခဲ့သည္။ သို႔ရာတြင္ သခင္သာခင္ စၿပီး အေကာင္အထည္ေဖာ္ခဲ့ေသာ မိုးကုတ္-မႏၱေလးကားလမ္း စီမံကိန္းကို အိမ္ေစာင့္အစိုးရ လက္ထက္တြင္ စတင္ေဖာက္လုပ္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ထုိ႔ေနာက္ သန္႔ရွင္း ဖဆပလ အဖြဲ႔ အာဏာျပန္လည္ ရရွိခဲ့ၿပီး မိုးကုတ္-မႏၱေလးလမ္းကို ဆက္လက္ အေကာင္အထည္ေဖာ္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၆၀-ခုႏွစ္တြင္ မိုးကုတ္-မႏၱေလးကားလမ္းကုိ သယ္ယူပို႔ေဆာင္ေရးႏွင့္ စာတုိက္ေၾကးနန္းဌာန၀န္ႀကီး သတိုးသီရိသုဓမၼ ဗိုလ္မႈးေအာင္က ဖြင့္လွစ္ေပးခဲ့ပါသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >နိဂံုး</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> အိမ္ေစာင့္အစိုးရလက္ထက္ ၁၉၆၀-ခု ဒီဇင္ဘာလတြင္ သခင္သာခင္သည္ <span style="font-weight: bold;">လြတ္လပ္ေရး ေမာ္ကြန္း၀င္တံဆိပ္ (ပထမဆင့္)</span>ကို ခ်ီးျမွင့္ျခင္းခံရၿပီး ၁၉၈၀-ျပည့္ႏွစ္ ဇြန္လ (၇)ရက္ေန႔တြင္ ျပည္ေထာင္စု ဆိုရွယ္လစ္သမၼတ ျမန္မာႏိုင္ငံ၏ ႏိုင္ငံေတာ္ေကာင္စီက <span style="font-weight: bold;">ႏိုင္ငံဂုဏ္ရည္ဘြဲ႕ (ပထမဆင့္)</span>ကို ခ်ီးျမွင့္အပ္ႏွင္းျခင္းခံရသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သခင္သာခင္သည္ မိုးကုတ္သူ ေဒၚခင္ေရႊႏွင့္ ၁၉၃၆-ခု တြင္ လက္ထပ္ခဲ့ၿပီး <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္ျပံဳး၊ ဦးညီညီ၊ ေဒၚရီရီ၊ ဦးေအာင္ခင္၊ ေဒၚညိဳညိဳ </span>တို႔ကို ဖြားျမင္ခဲ့ကာ ၁၉၅၅-ခု ဧၿပီလတြင္ ကြာရွင္းခဲ့ပါသည္။ ဒုတိယအိမ္ေထာင္အျဖစ္ <span style="font-weight: bold;">ေဒၚျမသန္းတင္</span>ႏွင့္ ၁၉၅၉-ခု ေမလ (၁၁)ရက္ေန႔တြင္ လက္ထပ္ခဲ့ၿပီး <span style="font-weight: bold;">ေဒၚဥမၼာသာခင္</span>ႏွင့္<span style="font-weight: bold;"> ဦးနႏၵာသာခင္</span>တို႔ကို ေမြးဖြားခဲ့ပါသည္။ </span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"> <span style="font-weight: bold;">ဦးခ်စ္လိႈင္</span> (စာေရးဆရာ <span style="font-weight: bold;">ကိုကိုေမာင္</span>၊ ယခင္ တပ္မေတာ္စိတ္ဓာတ္စစ္ဆင္ေရးဌာန ဒုတိယညႊန္ၾကားေရးမႈး၊ ဗဟိုႏိုင္ငံေရးသိပၸံံ သင္တန္းမႈးခ်ဳပ္) သည္ သခင္သာခင္ႏွင့္ ေယာက္ဖေတာ္စပ္ပါသည္။ သခင္သာခင္သည္ ၁၉၈၆-ခု ဧၿပီလ (၁၉)ရက္ေန႔တြင္ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕ အမွတ္ ၆၀(ခ)၊ ေရႊေတာင္ၾကားလမ္း၊ ဗဟန္းၿမိဳ႕နယ္ရွိ ေနအိမ္တြင္ ကြယ္လြန္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><br /><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >ကိုးကားခ်က္</span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၁) ဦးႏုေရး တာေတစေနသား။</span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၂) မိုးကုတ္ၿမိဳ႕ ပတၱျမားေျမသမိုင္း၊ ဦးသိန္းလြင္ (ဘီေအ)၊ စာၿပီးရက္စြဲ- ၁၉၅၀ ခု ဒီဇင္ဘာ (၂၈)ရက္၊ ထုတ္ေ၀သည့္ႏွစ္ မပါရွိ။</span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၃) ကမၻာကသိတဲ့ ျမန္မာ့ပတၱျမားေျမ၊ ေမာင္ထြန္းဦး (မိုးကုတ္)၊ ၂၀၀၁ ခုႏွစ္ ၾသဂတ္လ။</span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၄) မိုးကုတ္ၿမိဳ႕၊ ၿမိဳ႕တြင္းေသာက္သံုးေရေပးေ၀ေရး သမုိင္းမွတ္တမ္း၊ ၿမိဳ႕ေရေပးေ၀ေရးႏွင့္ ထိန္းသိမ္းၾကီးၾကပ္ေရးေကာ္မတီ၊ ၂၀၀၃ ခုႏွစ္ ဇြန္လ။ </span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၅) သခင္သာခင္၏ ၁၉၆၀ ေရြးေကာက္ပြဲအတြက္ မဲဆြယ္လက္ကမ္းေၾကာ္ျငာ။ </span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၆) ဗမာျပည္က အကူအညီေပးခဲ့ျခင္း၊ ဦးဗေဆြ၊ ေရႊတူဂ်ာနယ္ အတြဲ (၂) အမွတ္ (၁၀)၊ ၁.၇.၁၉၇၂.။</span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၇) ျမန္မာ အင္ဒိုနီးရွား နယ္ခ်ဲ႕ဆန္႔က်င္ေရး ေသြးစည္းညီညြတ္မႈ၊ ကိုသန္း (ၾကည့္ျမင္တိုင္)၊ မိုးဂ်ာနယ္၊ ၁၉၆၆ ခု မတ္လ။</span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၈) ေယာက္ဖေတာ္စပ္သူ ဦးခ်စ္လိႈင္၏ ေျပာျပခ်က္။ </span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၉) သမီးျဖစ္သူ ေဒၚခင္ၿပံဳး၏ ေျပာျပခ်က္၊ (၂၇ ေမ ၂၀၀၉)။</span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-size:85%;" ><br /></span><span style="color: rgb(255, 255, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၁၀) သားျဖစ္သူ ဦးနႏၵာသာခင္၏ ေျပာျပခ်က္၊ (၂၈ ဒီဇင္ဘာ ၂၀၀၈)။</span><br /><br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(204, 0, 0);">STA</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-11424963972536652912009-05-05T19:11:00.030+06:302009-07-07T13:02:45.843+06:30သီတဂူဆရာေတာ္ မိုးကုတ္သို႔ ၾကြခ်ီ<div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKftVPJWL_SsyGwA63XGP5GPIx_lNkWYDl_iIf5CbtclRCJEzPh4ccs95x_bysIbWG20Y7Y57cPQ0DknHSveTNVxdOjneixFrUn5IMYhtsRUQLkcMjdeY08WXS-do65BpoWU1xG_dA_0pk/s1600-h/SDC10300.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKftVPJWL_SsyGwA63XGP5GPIx_lNkWYDl_iIf5CbtclRCJEzPh4ccs95x_bysIbWG20Y7Y57cPQ0DknHSveTNVxdOjneixFrUn5IMYhtsRUQLkcMjdeY08WXS-do65BpoWU1xG_dA_0pk/s320/SDC10300.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332541748192111714" border="0" /></a><span style="font-size:85%;"><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ၿမိဳ႕က်က္သေရေဆာင္ ခ်မ္းသာႀကီးျမတ္စြာဘုရား</span></span><br /><br /></div><div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUDgKMIiIKhat_4pICfC-JwbBl0Xib2PmFBvMUt-FTwjLZP5rml2jSMFrH7TYw_oB9VngJ9IAUGiYBTxf9VFdaRlNX3xiGIrkhQOB2jsyER6QXvcJCDZwc9qR-cLynhkomScV2GhS5lOWL/s1600-h/SDC10352.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 226px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUDgKMIiIKhat_4pICfC-JwbBl0Xib2PmFBvMUt-FTwjLZP5rml2jSMFrH7TYw_oB9VngJ9IAUGiYBTxf9VFdaRlNX3xiGIrkhQOB2jsyER6QXvcJCDZwc9qR-cLynhkomScV2GhS5lOWL/s320/SDC10352.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332542554108890978" border="0" /></a></div><div style="text-align: center;"><span style="font-weight: bold;font-family:Zawgyi-One;" >စစ္ကိုင္းေတာင္ သီတဂူ ကမၻာ့ဗုဒၶတကၠသိုလ္မွ အဂၢမဟာပ႑ိတ၊ </span><span style="font-weight: bold;font-family:Zawgyi-One;" >အဂၢမဟာသဒၵမၼေဇာတိကဓဇ၊ မဟာဓမၼကထိက ဗဟုဇန ဟိတဓရ၊ အဂၢမဟာ ဂႏၱ၀ါစက ပ႑ိတ </span><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ဆရာေတာ္ ေဒါက္တာ အရွင္ဉာဏိႆရ </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" > (</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >P</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >h.D) </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >(D. L</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >itt)</span><br /><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">သည္ ၁၃၇၁-ခုႏွစ္ ကဆုန္လဆန္း (၉)ရက္ေန႔မွ (၁၁)ရက္ေန႔၊ (</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">၂.</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">၅.၂၀၀၉)မွ (၄.၅.၂၀၀၉)ရက္ေန႔ထိ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ ၾကြခ်ီကာ ခ်မ္းသာေၾကာင္း၊ နိဗၺာန္ေရာက္ေၾကာင္း တရားေတာ္မ်ားကို ေဟာၾကားခဲ့ပါသည္။ ေမလ (၂)ရက္ေန႔ ညေန (၆း၃၀) ၌ မိုးကုတ္အေရွ႕ပိုင္း <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">ခ်မ္းသာႀကီးျမတ္စြာဘုရား </span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဓမၼဗိမာန္ေတာ္ႀကီးေပၚတြင္ ဗုဒၶ၏ ခ်မ္းသာေၾကာင္း တရားေတာ္ျမ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">တ္မ်ားကို ေဟာၾကားခဲ့သည္။ ဆရာေတာ္ႀကီး၏ တရားပြဲက်င္းပရာ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဓမၼဗိမာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">န္ အေပၚထပ္ ေအာက္ထပ္တြင္သာမက ဘုရားရင္ျပင္ေတာ္ ေအာက္ထပ္ ေျ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">မကြက္လပ္မ်ားအထိ တရားနာသူ ပရိသတ္မ်ားျပည့္လွ်ံကာ အထူးပင္ စည္ကားခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGJ3YUByGsMfQ-9j9uIInFC8NUBCVHyd1RiNjYqKU-IP6MFT13HhJAPKx9BU9lTc0euRC-es18lTioXatR5ir92IqC76mVXbEKFpAHq0AHXlZYXl8xg2JqZEN8HiE_mwf8jU9fiK67CU2e/s1600-h/SDC10328.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 242px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGJ3YUByGsMfQ-9j9uIInFC8NUBCVHyd1RiNjYqKU-IP6MFT13HhJAPKx9BU9lTc0euRC-es18lTioXatR5ir92IqC76mVXbEKFpAHq0AHXlZYXl8xg2JqZEN8HiE_mwf8jU9fiK67CU2e/s320/SDC10328.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332541426668844754" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEia0ixrTWlq2sBOq6XMuvBJAn3o92tC4f6w54UXiv1diXWb2jh4d2UgYidkxhQ-CWynWQsZgHCD6b64-bL4wQUUEEMLhMNw-QJAc6iSXL05xGe9D-oM422XdNdqJwhYFplDddsEja-htt54/s1600-h/SDC10326.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEia0ixrTWlq2sBOq6XMuvBJAn3o92tC4f6w54UXiv1diXWb2jh4d2UgYidkxhQ-CWynWQsZgHCD6b64-bL4wQUUEEMLhMNw-QJAc6iSXL05xGe9D-oM422XdNdqJwhYFplDddsEja-htt54/s320/SDC10326.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332542184007915858" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRC5Hmm9vc5fvRJGZwnS4hT7OrcRvHawbhJcjJJoc0QnhGGpKiSuFaJZwQGKKdxGT3hdiTGuhy1rz85vaSPaXQQomndDezbMZWI0KkzqiloaOOBIoHy0p4BXZFjh2te7K_2zpQQRaaQR6I/s1600-h/SDC10340.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRC5Hmm9vc5fvRJGZwnS4hT7OrcRvHawbhJcjJJoc0QnhGGpKiSuFaJZwQGKKdxGT3hdiTGuhy1rz85vaSPaXQQomndDezbMZWI0KkzqiloaOOBIoHy0p4BXZFjh2te7K_2zpQQRaaQR6I/s320/SDC10340.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332543567894057298" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir19gI-qxCBxi5p3FvS9YiZQgNOKcdHLkV-VkJm1zxjCPDcZM8KQf693xmAAOacaUC6TClhMP6UbEhuhyphenhyphenLwH7kH9cE-OgJhF0kpb8MO6wvMtT2h50w9GOaPVLFeAQiGYnc0mZFLPXCqgeS/s1600-h/SDC10334.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir19gI-qxCBxi5p3FvS9YiZQgNOKcdHLkV-VkJm1zxjCPDcZM8KQf693xmAAOacaUC6TClhMP6UbEhuhyphenhyphenLwH7kH9cE-OgJhF0kpb8MO6wvMtT2h50w9GOaPVLFeAQiGYnc0mZFLPXCqgeS/s320/SDC10334.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332543923884292578" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtv0FkUEg1JXz980H8H92rZQ-BZz7CcSf18wTYiX-nmyqGC6gXkU7azFa6bPuozqlau0g6DVoeETdQ9CHIXYjwLEILsz_8Gwp6Kt64nov-ptkF5x9I-xAxhfdgxL5jk464GqMqstY9VVwx/s1600-h/SDC10329.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtv0FkUEg1JXz980H8H92rZQ-BZz7CcSf18wTYiX-nmyqGC6gXkU7azFa6bPuozqlau0g6DVoeETdQ9CHIXYjwLEILsz_8Gwp6Kt64nov-ptkF5x9I-xAxhfdgxL5jk464GqMqstY9VVwx/s320/SDC10329.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332543209607696674" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေမလ (၃)ရက္ေန႔ ေန႔လည္(၂)နာရီခန္႔တြင္ ေတာင္ကခ်င္ရပ္ရွိ <span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">မိုးကုတ္ သီတဂူဓမၼ၀ိဟာရ ေက်ာင္းတိုက္</span> ၌ တပည့္သာ၀က ဒါယိကာမ်ားအား ဆံုးမၾသ၀ါဒေပးရန္ အစီအစဥ္ ျပဳလုပ္ထားေသ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ာ္လည္း ထိုေက်ာင္းတိုက္၌</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေႏြရာသီ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">အဂၤလိပ္စာသင္တန္း တက္ေနၾကေသာ ေက်ာင္းသားမ်ားအား အထူးဂရုဏာ ထားေတာ္မူသျဖင့္ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဦးစားေပးကာ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">အသိိ</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ဉာဏ္ဗဟုသုတ ဖြံ႕ၿဖိဳးေစေရး၊ စိတ္ဓာတ္ျမွင့္တင</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >္ေရး အတြက္ အခ်ိန္ေပးကာ သင္တန္းျပသခဲ့ပါသည္။ ညေနဖက္ပိုင္းႏွင့္ ေနာက္တစ္ေန႔ နံနက္ပိုင္းတြင္ မိုးကုတ္အေ</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >နာက္ပိုင္း က်ပ္ျပင္သို႔ ႀကြခ်ီကာ တရားေရေအးမ်ား တိုက္ေက်ြးခဲ့ပါသည္။</span> <span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ဆရာေတာ္ </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ၾကြခ်ီလာခဲ့သည္မွာ ယခုအႀကိမ္သည္ တတိယအႀကိမ္ေျမာက္ ျဖစ္ပါသည္။</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4hjb5fPKxsaUix4KWkhr05Nuo5r6NVQt1t2nuDakiIBnLGPyzYZVR6_hyc4Zp3WPrHrZZ1hBs9lbtor9PeLSTygqJJzEWd_iQ7rtXl-hesQWXBOLlRvlDHmqUgxI_1cmjs3QvIYOkZ_VQ/s1600-h/SDC10345.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4hjb5fPKxsaUix4KWkhr05Nuo5r6NVQt1t2nuDakiIBnLGPyzYZVR6_hyc4Zp3WPrHrZZ1hBs9lbtor9PeLSTygqJJzEWd_iQ7rtXl-hesQWXBOLlRvlDHmqUgxI_1cmjs3QvIYOkZ_VQ/s320/SDC10345.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332544340780712338" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc98wD0rTx-JOATHXWYuZlx5dN3V8RQDQ925rrM0ScLIIcyrw8467PxAKiG2kQbgdb9MFHkVpTYTSDdjXFXWl-OzmNou_vmZkLIF9Zhe4pRCZgqbBen3QQ86pCrOvmevKchk8ILzcvBRs4/s1600-h/SDC10351.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhc98wD0rTx-JOATHXWYuZlx5dN3V8RQDQ925rrM0ScLIIcyrw8467PxAKiG2kQbgdb9MFHkVpTYTSDdjXFXWl-OzmNou_vmZkLIF9Zhe4pRCZgqbBen3QQ86pCrOvmevKchk8ILzcvBRs4/s320/SDC10351.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332546325452078770" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSFHZQa0_haTCjYc-yzsR8hcuZnc2eTXVzmAs2yuFM88R0eCTqRd8LbJSQEvdNEw6cJ1hj8ODGGVYlZwT_N7I7Al2nD40vZR2TnisyQ84cU9ndwncNsb2zeatwESR1MZfpL2ZXpd0TTYop/s1600-h/SDC10350.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSFHZQa0_haTCjYc-yzsR8hcuZnc2eTXVzmAs2yuFM88R0eCTqRd8LbJSQEvdNEw6cJ1hj8ODGGVYlZwT_N7I7Al2nD40vZR2TnisyQ84cU9ndwncNsb2zeatwESR1MZfpL2ZXpd0TTYop/s320/SDC10350.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5332545978309115202" border="0" /></a><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" ><br /><br /><span style="font-weight: bold;">မိုးကုတ္ သီတဂူ ဓမၼ၀ိဟာရ ေက်ာင္းတိုက္ သမိုင္းမွတ္တမ္းအက်ဥ္း</span></span><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" ><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);">မိုးကုတ္သီတဂူ ဓမၼ၀ိဟာရ </span>ေက်ာင္းတိုက္ကို မိုးကုတ္ၿမိဳ႕ ေတာင္ကခ်င္ရပ္ ရ</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ေသ့</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ေတာင္ကုန္းေပၚတြင္ ျမန္မာသကၠရာဇ္ ၁၃၆၆-ခုႏွစ္တြင္ စတင္ တည္ေထာင္ခဲ့ပါသည္။ ေက်ာင္း</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >တိုက္ မတည္ေထာင္မွီက ထိုေတာင္ေတာ္ေပၚတြင္ ရေသ့တစ္ပါး သီတင္းသံုးေနထိုင္ခဲ့ၿပီး ေစတီ၊ ပုထိုးမ်ားကုိ တည</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >္ထားကိုးကြယ္ခဲ့ပါသည္။ ေနာက္ပိုင္းတြင္ ထိုရေသ့သည္ သီတဂူဆရာေတာ္ႏွင့္ ေတြ႕ဆံုၿပီး ဆရာေတာ္ထံ မိုးကုတ္သီတဂူေက်ာင္းတိုက္ တည္ေထာင္ရန္အတြက္ ေတာင္ေတာ္ႏွင့္ ေစတီပုထိုးမ်ားအား ေရစက္သြန္းခ်ကာ ေပးအပ္လွဴဒါန္းခဲ့ပါသည္။<br /><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjATInGAQWPaDhIMNFVuBrMb4uD1DpN9rVtfr1smX-BzVljhP2b3aADFRsVrOzHxTyeNOSaI3bOee79vto05LVyxNSPvZ5aWUn4DFr-9wNysih6BdQhCST5OtYL72UD3BnzpH0bjHFuhAXR/s1600-h/SDC10401.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 249px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjATInGAQWPaDhIMNFVuBrMb4uD1DpN9rVtfr1smX-BzVljhP2b3aADFRsVrOzHxTyeNOSaI3bOee79vto05LVyxNSPvZ5aWUn4DFr-9wNysih6BdQhCST5OtYL72UD3BnzpH0bjHFuhAXR/s320/SDC10401.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5333094200375395506" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9SxNcuvjKNcdzG7wtMvnGirpQqkDCvrMESdwAfCk68llJCsE-9geC7CKtRuJlNvmhWJgnt70CqUNxEhCqJGyelqej4xRo5GoKtQV6Swg2VlAxi_P0nI7SvFQeYBVMGzCf6zrp0jz6Y9Et/s1600-h/s37002873-225x300.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 225px; height: 300px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9SxNcuvjKNcdzG7wtMvnGirpQqkDCvrMESdwAfCk68llJCsE-9geC7CKtRuJlNvmhWJgnt70CqUNxEhCqJGyelqej4xRo5GoKtQV6Swg2VlAxi_P0nI7SvFQeYBVMGzCf6zrp0jz6Y9Et/s320/s37002873-225x300.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5333094422014310626" border="0" /></a><br /><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ယခုလက္ရွိေက်ာင္းထိုင္မွာ သီတဂူ ကမၻာ့ဗုဒၶတကၠသိုလ္မွ ဆရာေတာ္ </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);"> အရွင္စႏၵိမာဘိ၀ံသ </span>ျဖစ္ၿပီး ေက်ာင္းတိုက္တြင္ တရားဓမၼလုပ္ငန္းမ်ားအျပင္ လူငယ္ေမာင္မယ္မ်ားအား ေႏြရာသီ ဗုဒၶဘာသာယဥ္ေက်းလိမၼာ သင္တန္းမ်ားႏွင့္ အဂၤလိပ္စာ သင္တန္းမ်ားကို ပို႔ခ်ေပးလ်က္ ရွိပါသည္။<br /><span style="font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;">TP</span><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKo8GJEBm_kPve1gJ3ObbxUcoLcDsn92Zrlpq7KMbKnF4FDDyTqm1S7II_uqAjDfLZjJbtFa_mYCnUGWpFKvtCu4DAwJzpQfHPcP6YXcfAKiXFtbvBw3o9qZXInNV7CDnWMMHBJPrjsE9U/s1600-h/SDC10390.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKo8GJEBm_kPve1gJ3ObbxUcoLcDsn92Zrlpq7KMbKnF4FDDyTqm1S7II_uqAjDfLZjJbtFa_mYCnUGWpFKvtCu4DAwJzpQfHPcP6YXcfAKiXFtbvBw3o9qZXInNV7CDnWMMHBJPrjsE9U/s320/SDC10390.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5333093751050536850" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJAe9MSYg6FAmxbB3bOP41oT1g1iCmyy9VIHYqA6Qhunvd_ZJUIl5QGJzJterIohyiQwTVTr2EuIPjfEitT9vDer2K52Vdk6Xk3hPZtP4IRYrJ_NYJac6MNziDQ04pmte_IC9xUsCKYOVc/s1600-h/SDC10392.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJAe9MSYg6FAmxbB3bOP41oT1g1iCmyy9VIHYqA6Qhunvd_ZJUIl5QGJzJterIohyiQwTVTr2EuIPjfEitT9vDer2K52Vdk6Xk3hPZtP4IRYrJ_NYJac6MNziDQ04pmte_IC9xUsCKYOVc/s320/SDC10392.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5333094719829488674" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC6UjAeprpD5Gbwb9StXSNBQyTbGq1wrY2sq7G56EOUhz-XqjVd9c8Dm9_-K6ETmLdwQvr0J7-6rzCqph0YoQVybl4W4BKWvvTbZbzUS6F18DR2YC7UZ1fc55PhZLwQ7bB28_LI-mtpfPw/s1600-h/SDC10393.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiC6UjAeprpD5Gbwb9StXSNBQyTbGq1wrY2sq7G56EOUhz-XqjVd9c8Dm9_-K6ETmLdwQvr0J7-6rzCqph0YoQVybl4W4BKWvvTbZbzUS6F18DR2YC7UZ1fc55PhZLwQ7bB28_LI-mtpfPw/s320/SDC10393.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5333094022981597106" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoSrTLo2DWjiZohqFtbCXQ-573_-IO1GI7Xl63GyibQzM5K-VzDoFcQaO8ju9RNlAITSIUqufIDF7EO0ETs7Nn7AeolZajGih3g8L7dKF3b4NZtbxXnGmSQ9SEOBjnX2qZVfaXGFAMFrnA/s1600-h/SDC10380.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoSrTLo2DWjiZohqFtbCXQ-573_-IO1GI7Xl63GyibQzM5K-VzDoFcQaO8ju9RNlAITSIUqufIDF7EO0ETs7Nn7AeolZajGih3g8L7dKF3b4NZtbxXnGmSQ9SEOBjnX2qZVfaXGFAMFrnA/s320/SDC10380.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5333093247507973842" border="0" /></a></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-72962458681021651262009-04-17T10:08:00.009+06:302009-07-07T13:11:58.580+06:30ဟာသ<div style="text-align: center;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ေလာဘ</span></span><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိုးကုတ္ရတနာေျမမွာ ေက်ာက္လုပ္ငန္းနဲ႔ ပတ္သက္ဆက္ႏြယ္ၾကတဲ့ ကုန္သည္ေတြ၊ ပြဲစားေတြ၊ တြင္းေပါလန္ေတြ၊ ေက်ာက္တြင္းတူးသမားေတြဟာ ဘိုးဘိုးၾကီးနတ္နန္းမွာ ေက်ာက္လာေတာင္းၾကတဲ့ ဓေလ့ ေရွးကတည္းက ရွိခဲ့ပါတယ္။ ဒီလိုပါပဲ ႀကီးပြားခ်မ္းသာခ်င္တဲ့ စိတ္တစ္ခုတည္းနဲ႔ မိုးကုတ္ကိုလာၿပီး ေက်ာက္တူးတဲ့ ေအာက္ျပည္ေအာက္ရြာက လူငယ္တစ္ဦးဟာလည္း အုန္းပြဲ ငွက္ေပ်ာပြဲနဲ႔ ဘိုးဘိုးႀကီးဆီမွာ ေက်ာက္လာေတာင္းပါတယ္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဒီသူငယ္က မိုးကုတ္ကိုလည္း တစ္ခါမွ မေရာက္ဖူးဘူး။ ပတၱျမားဆိုတာ ျဖဴသလား မည္းသလားလည္း မသိ၊ ေက်ာက္တြင္းကလည္း ခုမွ စလုပ္ဖူးတာဆိုေတာ့ သူမ်ားေတြ ေက်ာက္ေတာင္းၾကသလို သူကလည္း လိုက္ေတာင္းတာပါပဲ။ ဘုမသိ ဘမသိနဲ႔ ေက်ာက္ရတဲ့အထဲမွာ သူမပါမွာ စိုးရိမ္တဲ့စိတ္နဲ႔ေပါ့။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အဲဒါနဲ႔ သူက အုန္းငွက္ေပ်ာပြဲကို လက္ကမၿပီး ဘိုးဘိုးႀကီးထံ အခုလို ေက်ာက္ေတာင္းလိုက္ပါတယ္။ <span style="font-style: italic;">ဘိုးဘိုးႀကီးခင္ဗ်ား... <span style="color: rgb(0, 0, 153);">က်ေနာ္မ်ိဳး လူဆင္းရဲ ေမာင္ဘယ္သူကို ယခု အုန္းသီးလံုးေလာက္ ပတၱျမားမ်ား ခ်ီးျမွင့္ေပးသနားေတာ္မူပါ </span></span>လို႔ အစခ်ီၿပီး စီကာပတ္ကံုး အေတာ္ၾကာေအာင္ ရြတ္ဆိုလို႔ ဆုေတာင္းလိုက္ပါသတဲ့။</span> </div><div style="text-align: justify;"><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဒါနဲ႔ ညေရာက္ေတာ့ အိပ္ေပ်ာ္ေနခ်ိန္မွာ ဘိုးဘိုးႀကီးက အိပ္မက္လာေပးပါတယ္။ အိပ္မက္ထဲမွာ ဘိုးဘိုးႀကီးက သူ႕ကို မ်က္စိနီႀကီးနဲ႔ ၾကည့္ၿပီး စိတ္ဆိုးဆိုးနဲ႔ နားပန္တစ္ခ်က္ေလာက္ က်င္းလိုက္ပါသတဲ့။ ၿပီးေတာ့ ဘိုးဘိုးႀကီးက အခုလို သူ႕ကို ေျပာလိုက္ပါတယ္။ <span style="font-style: italic; color: rgb(0, 0, 153);">မင္းမေျပာနဲ႔ ငါေတာင္ အဲဒီေလာက္ႀကီးတဲ့ ပတၱျမားကို တစ္ခါမွ မျမင္ဖူးေသးဘူး</span><span style="color: rgb(0, 0, 153);"> </span>တဲ့...။</span><br /></div><div style="text-align: center;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">....<br /><br /></span><div style="text-align: left;"><div style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0); text-align: center;">လက္ေတြ႕သမား<br /></div><div style="text-align: justify;">မိုးကုတ္မွာ ပတၱျမားနဲ႔ နီလာေတြကို ေျမႀကီးထဲမွာသာမကပဲ ေက်ာက္ေတာင္ေတြထဲမွာလည္း တူးေဖာ္ၾကပါတယ္။ ေက်ာက္ေတာင္ေတြထဲမွာရွိတဲ့ ေက်ာက္ေတြဟာ ပင္မသိုက္ေတြ ျဖစ္ၾကပါတယ္။ အဲဒါကို ခဲတြင္းလို႔ ေခၚၾကပါတယ္။ ေက်ာက္ေတာင္အတြင္း ေက်ာက္ရွိမယ့္ ခဲေၾကာေတြကို ယမ္းနဲ႔ခြဲၿပီး လွိဳဏ္ေခါင္းေဖာက္ကာ ရွာေဖြၾကရတာပါ။ ခဲတြင္းနဲ႔ ေျမတြင္းက ေက်ာက္ရတာျခင္း မတူၾကပါဘူး။ ခဲတြင္းက ေက်ာက္ရွိတဲ့အေၾကာကို ေရာက္ၿပီဆိုရင္ ေက်ာက္ေတြကို အစုအေ၀းလိုက္ အမ်ားႀကီး ေတြ႔ရတတ္ပါတယ္။<br /><br />တခါေတာ့ အညာသားတစ္ေယာက္ဟာ မိုးကုတ္ကို ေက်ာက္တူးဖို႔ ေရာက္ခ်လာပါတယ္။ ဒါနဲ႔ သူက ေက်ာက္ရတာျခင္း အတူတူ မ်ားမ်ားစားစား ရနိဳင္တဲ့ ခဲတြင္းကိုပဲ လုပ္မယ္လို႔ ေရြးခ်ယ္လိုက္ပါတယ္။ သူက အရာရာကို တိတိက်က် လုပ္တတ္သူတစ္ဦးလည္း ျဖစ္ပါတယ္။ ဒါနဲ႔ ေန႔စဥ္ေန႔တိုင္း ေက်ာက္ေတာင္ႀကီးကို မွန္မွန္ ေဖာက္လာတာ သူ႔ခမ်ာ ေက်ာက္နဲ႔တူတာဆိုလို႔ တစ္စက္ေလးေတာင္မွ မေတြ႕႔ရရွာဘူးတဲ့။ ဒီလိုနဲ႔ သံုးႏွစ္ေလာက္လည္းၾကာလာေရာ စိတ္ဓာတ္ေလးက က်ခ်င္ခ်င္ ျဖစ္လာသတဲ့။ ေနာက္ဆံုးေတာ့ ရြာျပန္ၿပီး လယ္လုပ္တာကမွ ဟန္က်ဦးမယ္လို႔ ေတြးမိၿပီး ရြာျပန္ဖို႔ ဆံုးျဖတ္လိုက္ပါတယ္။ ရြာမျပန္ခင္ သူနဲ႔ ရင္းႏွီးတဲ့ သူငယ္ခ်င္းေတြကို ေျပာသြားပံုကေတာ့ <span style="font-style: italic; color: rgb(0, 0, 153);">ခဲထဲမွာ ေက်ာက္ထြက္တယ္ဆိုတာကို ငါေတာ့ လံုး၀မယံုဘူးေဟ့ </span>တဲ့။<br /><br />အမွန္က သူမ်ားေတြ လွိဳဏ္ေခါင္းေဖာက္သလို လိုက္သာေဖာက္ေနတာ ေက်ာက္ရွိတဲ့အေၾကာက ဘယ္ဟာ၊ ေက်ာက္မရွိတဲ့အေၾကာက ဘယ္ဟာဆိုတာ သူ႔ခမ်ာ သိမသြားရွာခဲ့ဘူးေလ...။<br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0);">STA</span><br /></div></div></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-44120629896408549782009-04-17T09:54:00.011+06:302009-07-07T12:54:55.711+06:30၂၀၀၉ ခု-ပတၱျမားေျမက သၾကၤန္ပံုရိပ္မ်ား<div style="text-align: center;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuu78gkuXCWYViCzbAwSI4XEct-v28aTDOLGicpkJbgjAWHMY1C4F-UDbMsgtAhp-FXYZcTRHH0K4CXfviu0ETBcFV55Chy48YhQpXYUXnDfQZ6mqCbgjDoZ8_UtdEn_AhLDJI7xb4gAEh/s1600-h/recovered40.JPG">...</a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBPXUx9emxOpQhBJKfdOjxQaKK6XDQiLm4JFtj9cE-rDDE_QXiXWgfDGcC8BokcEG7dntjs4U2MxbZbxf720WrkYD28i9yRMw9K8QPnmXeTuRmmYYlvumH4WY8ZeAE6oarpve-Z19OnXEV/s1600-h/recovered17.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325498950291001346" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 320px; cursor: pointer; height: 216px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBPXUx9emxOpQhBJKfdOjxQaKK6XDQiLm4JFtj9cE-rDDE_QXiXWgfDGcC8BokcEG7dntjs4U2MxbZbxf720WrkYD28i9yRMw9K8QPnmXeTuRmmYYlvumH4WY8ZeAE6oarpve-Z19OnXEV/s320/recovered17.JPG" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb2vjybgznQztryY2VmK_d35YtRWcxV1WYgeFo4-z8Hd7COWkp3844-msdz5DkQv8qnDwOMWoSn2DIv5qyz55ucEfpnTMYjM8dcUVn6-LCMZwXO1X-EWnH2xMLWy3bzXgetuS1iHuF6uOa/s1600-h/recovered41.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325498404037676146" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 320px; cursor: pointer; height: 240px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgb2vjybgznQztryY2VmK_d35YtRWcxV1WYgeFo4-z8Hd7COWkp3844-msdz5DkQv8qnDwOMWoSn2DIv5qyz55ucEfpnTMYjM8dcUVn6-LCMZwXO1X-EWnH2xMLWy3bzXgetuS1iHuF6uOa/s320/recovered41.JPG" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNWN7Rf1cOa8TqwxADN4oxs9OqLL3InHyyNeF4xzGq6O_eaqFU2352sQf7koZziJdJX84UMmBTGYvExQKubf4iTTmAsWCV_Ndu64T8G6uXN2tlgR79Ri22TbWhlOtkNbd47JLCWiAE7dnq/s1600-h/recovered25.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325497303525974546" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 320px; cursor: pointer; height: 240px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNWN7Rf1cOa8TqwxADN4oxs9OqLL3InHyyNeF4xzGq6O_eaqFU2352sQf7koZziJdJX84UMmBTGYvExQKubf4iTTmAsWCV_Ndu64T8G6uXN2tlgR79Ri22TbWhlOtkNbd47JLCWiAE7dnq/s320/recovered25.JPG" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuu78gkuXCWYViCzbAwSI4XEct-v28aTDOLGicpkJbgjAWHMY1C4F-UDbMsgtAhp-FXYZcTRHH0K4CXfviu0ETBcFV55Chy48YhQpXYUXnDfQZ6mqCbgjDoZ8_UtdEn_AhLDJI7xb4gAEh/s1600-h/recovered40.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325497769968177842" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 320px; cursor: pointer; height: 240px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuu78gkuXCWYViCzbAwSI4XEct-v28aTDOLGicpkJbgjAWHMY1C4F-UDbMsgtAhp-FXYZcTRHH0K4CXfviu0ETBcFV55Chy48YhQpXYUXnDfQZ6mqCbgjDoZ8_UtdEn_AhLDJI7xb4gAEh/s320/recovered40.JPG" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxctm3-9Vak0YLrxO5nHh8EQkNEOfBOlfvuQgXQMGka0EdfBGWmHOlvlv60HGNPDdIHWkSvbkfA-duxKhYY_vZpfxqEmvXieL8C1xZXBnAWHK96ppkeiua7-QtRUAs32_Xj_nD3mQz4_5s/s1600-h/recovered15.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5325499318599414210" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 306px; cursor: pointer; height: 320px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxctm3-9Vak0YLrxO5nHh8EQkNEOfBOlfvuQgXQMGka0EdfBGWmHOlvlv60HGNPDdIHWkSvbkfA-duxKhYY_vZpfxqEmvXieL8C1xZXBnAWHK96ppkeiua7-QtRUAs32_Xj_nD3mQz4_5s/s320/recovered15.JPG" border="0" /></a><br /><div style="text-align: left;"><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0);">TP</span><br /></div></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-63376170226839035152009-04-17T09:33:00.007+06:302009-04-17T18:06:03.243+06:30ႏွစ္သစ္မဂၤလာ<div style="TEXT-ALIGN: center"><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="FONT-WEIGHT: bold">ျမန္မာသကၠရာဇ္ ၁၃၇၀-ခုႏွစ္ ကုန္ဆံုးကာ ၁၃၇၁-ခုႏွစ္သို႔ ခ်င္းနင္း၀င္ေရာက္ခဲ့ၿပီ ျဖစ္ပါသည္။</span></span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="FONT-WEIGHT: bold"><span style="font-size:130%;"><span style="COLOR: rgb(255,255,0)">ႏွစ္သစ္တြင္ မိတ္ေဆြအေပါင္း ရန္သူမ်ိဳးငါးပါးေဘးမွ ကင္းလြတ္ၿပီး ကိုယ္စိတ္ႏွစ္ျဖာ ရႊင္လန္းခ်မ္းေျမ႔ၾကပါေစ...။</span></span></span></span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-18187646869132268532009-03-01T18:49:00.010+06:302009-03-02T12:17:32.280+06:30သတၱမအႀကိမ္ေျမာက္ ရွမ္းေတာေက်ာင္း ဘိုးဘြားဆရာ ပူေဇာ္ကန္ေတာ့ပြဲ<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">ရွမ္းေတာ အေျခခံပညာအလယ္တန္းေက်ာင္း၏ <span style="font-weight: bold;">သတၱမအႀကိမ္ေျမာက္ အၿငိမ္းစား ဘိုးဘြားဆရာႀကီး-ဆရာမႀကီးမ်ားအား ပူေဇာ္ကန္ေတာ့ပြဲ အခမ္းအနား</span>ကို (၁.၃.၂၀၀၉)ေန႔တြင္ ၿမိဳ႕မရပ္ ၿမိဳ႕မခန္းမ၌ က်င္းပခဲ့ပါသည္။ ဦးစြာ ဆရာ-ဆရာမႀကီးမ်ားမွ သံဃာေတာ္မ်ားအား ေန႔ဆြမ္း ဆက္ကပ္လွဴဒါန္းခဲ့ၾကၿပီး ကန္ေတာ့ပြဲအခမ္းအနားကို ေန႔လည္ (၁၁း၃၀)မွ (၁း၃၀)အထိ က်င္းပခဲ့သည္။ အခမ္းအနားသို႔ အကန္ေတာ့ခံ ဆရာ-ဆရာမႀကီး(၂၂)ေယာက္အနက္ (၁၇)ေယာက္သာ တက္ေ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ရာက္ႏိုင္ခဲ့ၿ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ပီး လာေရာက္ ဂါရ၀ျပဳၾကေသာ ေက်ာင္းသားေဟာင္းမ်ားမွာ (၃၀၀)ေက်ာ္ခန္႔ ရွိပါသည္။ </span><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /></div><div style="text-align: justify;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheYwy2XvuZMEwPpHn5IhhOuHn4a491_H3YWXIoD5znAguvqh5FEADnIdVzVDu5keRR4zxxmdng2K7vDCFm1quWbjpCiG-E-hl553MA8XAaNrC5ZMfcNnBBZYK-nglBzxFaMwZNrR7kZGm5/s1600-h/Resize+of+PIC_0042.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheYwy2XvuZMEwPpHn5IhhOuHn4a491_H3YWXIoD5znAguvqh5FEADnIdVzVDu5keRR4zxxmdng2K7vDCFm1quWbjpCiG-E-hl553MA8XAaNrC5ZMfcNnBBZYK-nglBzxFaMwZNrR7kZGm5/s320/Resize+of+PIC_0042.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5308196189074758674" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8sz62jrde4MbwKIq-iTBEN-D4rUAKiSVQWZnQJdRpIUPf5whSBOSr5m2Bfwlp7mqJMUEgi9f2nOoDVuWHrrX8c5fKpeWurGQu7l3yZ8vuy5BAsg-rKdYIUXxIUAbgwtpl8nps0yC-ZkI1/s1600-h/PIC_0030.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8sz62jrde4MbwKIq-iTBEN-D4rUAKiSVQWZnQJdRpIUPf5whSBOSr5m2Bfwlp7mqJMUEgi9f2nOoDVuWHrrX8c5fKpeWurGQu7l3yZ8vuy5BAsg-rKdYIUXxIUAbgwtpl8nps0yC-ZkI1/s320/PIC_0030.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5308195375096946962" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6mJ1Q1Je4uG8iA43nIS8XOK5jkbSmYDuf50l2QR5WWLHKv1tS1CqD15vQkjsIEvZ9m-hz24KmbVJFXXq4jALTiNhV180nGZsF8Kbm8qI6RFIqVQbgHJKy5zrzUh4smkYeobG9xy3_k2oi/s1600-h/Resize+of+PIC_0033.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6mJ1Q1Je4uG8iA43nIS8XOK5jkbSmYDuf50l2QR5WWLHKv1tS1CqD15vQkjsIEvZ9m-hz24KmbVJFXXq4jALTiNhV180nGZsF8Kbm8qI6RFIqVQbgHJKy5zrzUh4smkYeobG9xy3_k2oi/s320/Resize+of+PIC_0033.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5308197475387886978" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEga_dnq_wX43d6WbDJzpu7E8v0uuuGIKWKg8m-0iHsYO-Y7IRKZGcbh91RQzSsfnt7-Spi79JEe0UOheX7IweUeOfe-PhyphenhyphenSvH1GW9Epm5XaSs7NoFcP4mI1pGtnHKQ0-Wp-B0CpOraz57P2/s1600-h/Resize+of+PIC_0049.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEga_dnq_wX43d6WbDJzpu7E8v0uuuGIKWKg8m-0iHsYO-Y7IRKZGcbh91RQzSsfnt7-Spi79JEe0UOheX7IweUeOfe-PhyphenhyphenSvH1GW9Epm5XaSs7NoFcP4mI1pGtnHKQ0-Wp-B0CpOraz57P2/s320/Resize+of+PIC_0049.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5308196567036635202" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMGRDNMRCszEZ4r_p9MWMP8M0Yw20nMKSLX2cgdF7KO7X7pcbUITBG3VsHyKOKCyk6PA_-nGn3OP03Zz9612qTP9nU5U532urEBpXEM8DjWiS5135wNaf5Ayl8rxLdf_vF3aNcrWBThX8V/s1600-h/Resize+of+PIC_0052.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMGRDNMRCszEZ4r_p9MWMP8M0Yw20nMKSLX2cgdF7KO7X7pcbUITBG3VsHyKOKCyk6PA_-nGn3OP03Zz9612qTP9nU5U532urEBpXEM8DjWiS5135wNaf5Ayl8rxLdf_vF3aNcrWBThX8V/s320/Resize+of+PIC_0052.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5308198188948427586" border="0" /></a></div><div style="text-align: center;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);font-family:Zawgyi-One;" ><br />ပူေဇာ္ကန္ေတာ့ခံ ဆရာ-ဆရာမႀကီးမ်ား</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br /><br />(၁) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚသိန္းႏြဲ႕</span> ၉၀-ႏွစ္၊ ရွမ္းေတာရပ္</span>။<span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />(၂) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္ၾကည္ </span>၈၄-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> အေရွ႕ဗိုလ္ကုန္းရပ္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၃) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚရီရီ၀င္း</span> ၈၂-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ရွမ္းေတာရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၄) <span style="font-weight: bold;">ဦးသန္းညႊန္႔</span> ၇၈-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> စည္ပင္သာယာရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၅) <span style="font-weight: bold;">ဦး၀မ္းေမာင္</span> ၇၂-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> စဥ့္ကူးၿမိဳ႕</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၆) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္ထား</span> ၇၂-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> အေနာက္ဗိုလ္ကုန္းရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၇) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္ျမင့္</span> ၆၉-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေအာင္ခ်မ္းသာရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၈) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚစိန္လွ</span> ၆၉-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> အေမရိကန္နိဳင္ငံ</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၉) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚသင္းသင္းစိုး</span> ၆၉-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၿမိဳ႕လယ္ရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၀) <span style="font-weight: bold;">ဦးေအာင္စိုး </span>၆၇-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ရန္ကုန္ၿမိဳ႕</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၁) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္စိမ္း၀င္း</span> ၆၇-ႏွစ္၊</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေအာင္နန္းရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၂) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚညႊန္႔ညႊန္႔ေဆြ</span> ၆၅-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေအာင္နန္းရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၃) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္ႏွင္းရီ </span>၆၄-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> မႏၱေလးၿမိဳ႕</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၄)<span style="font-weight: bold;"> ဦးေျပသိန္း </span>၆၃-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေအာင္နန္းရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၅) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္လွၿမိဳင္</span> ၆၃-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေအာင္နန္းရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၆) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚခင္မာလြင္</span> ၆၃-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေအာင္နန္းရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၇)<span style="font-weight: bold;"> ေဒၚခင္၀င္း </span>၆၃-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေရႊဘံုသာရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၈) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚျမင့္ျမင့္၀င္း </span>၆၃-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ရွမ္းေတာရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁၉) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚအုန္းျမင့္ </span>၆၃-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ဗိုလ္ကုန္းရပ္</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၂၀) <span style="font-weight: bold;">ဦး၀င္းေမာင္ </span>၆၁-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ေညာင္ဦးၿမိဳ႕</span>။<br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၂၂) <span style="font-weight: bold;">ေဒၚညိဳညိဳသန္႔</span> ၆၀-ႏွစ္</span>၊<span style="font-family:Zawgyi-One;"> ရွမ္းေတာရပ္</span>။<br /></div><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ရွမ္းေတာေက်ာင္း သမိုင္းအက်ဥ္း</span><br /></span><div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">ရွမ္းေတာေက်ာင္းကို မူလက ၿမိဳ႕မရပ္ကြက္ ေရႊေက်ာင္းအနီးတြင္ စတင္ဖြင့္လွစ္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၄၆-ခုႏွစ္တြင္ ၄င္းေနရာမွ ရွမ္းေတာဇရပ္သို႔ ေျပာင္းေရႊ႕ဖြင့္လွစ္ခဲ့သည္။ ထိုစဥ္က ေက်ာင္းအုပ္ႀကီးမွာ <span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">ေဒၚေအာင္</span>ျဖစ္၍ လက္ေထာက္ ဆရာမမ်ားမွာ <span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">ေဒၚသိန္းႏြဲ႕</span>ႏွင့္ <span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">ေဒၚသန္း</span>တို႔ ျဖစ္ၾကၿပီး ေက်ာင္းသူေက်ာင္းသား စုစုေပါင္း (၅၀)ဦး ရွိသည္။ ထိုႏွစ္မွာပင္ ရွမ္းေတာအစိုးရ မူလတန္းေက်ာင္းအျဖစ္ သတ္မွတ္ေပးခဲ့ပါသည္။ ၁၉၅၇-ခုႏွစ္တြင္ ရွမ္းေတာဇရပ္မွေနၿပီး ယခုလက္ရွိ ၿမိဳ႕မရပ္ ပတၱျမားေျမ တင္းနစ္ကြင္းအနီးသို႔ ထပ္မံ ေျပာင္းေရႊ႕ခဲ့ပါသည္။ ထို႔ေနာက္ ၁၉၆၈-ခုႏွစ္ ဒီဇင္ဘာလ (၁၀)ရက္ေန႔တြင္ ရွမ္းေတာ အစိုးရ မူလတန္းေက်ာင္းကို အလယ္တန္းေက်ာင္းအျဖစ္ တိုးျမွင့္ ဖြင့္လွစ္ခဲ့ပါသည္။</span><br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0);">TP</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-16524962562140872942009-02-16T21:07:00.022+06:302009-02-18T09:52:24.571+06:30မိုးကုတ္သဟာယစာေပဆု ရန္ကုန္ၿမိဳ႕တြင္ ခ်ီးျမွင့္<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိုးကုတ္ <span style="font-weight: bold;">သဟာယစာၾကည့္တိုက္</span> ၏ <span style="font-weight: bold;">တတိယအႀကိမ္ေျမာက္ သဟာယစာေပဆု ခ်ီးျမွင့္ပြဲ အခမ္းအနား</span>ကို ၂၀၀၉-ခုႏွစ္ ေဖေဖာ္၀ါရီလ (၁၃)ရက္ ေသ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ာၾကာေန႔တြင္ ဆုခ်ီးျမွင့္ေရးေကာ္မတီက မိုးကုတ္ၿမိဳ႕မွေန၍ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕သို႔ သြားေရာက္ၿပီး က်င္းပနိဳင္ခဲ့ပါသ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ည္။ </span><br /><br /></div><div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">အခမ္းအနားကို ၿမိဳ႕ေတာ္ခန္းမႏွင့္ မဟာဗႏၶဳလပန္းျခံ ေထာင့္ရွိ <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">Cit</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">y </span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">Star H</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">otal</span> ၌ ေန႔လည္ ၁း၀၀ မွ ၃း၀၀ အထိ က်င္းပခဲ့ရာ ဖိတ္ၾကားထားေသာ မဂၢဇင္း ဂ်ာနယ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">္မ်ားမွ အယ္ဒီတာမ်ား၊ စာေရးဆရာမ်ား၊ ကဗ်ာဆရာမ်ားႏွင့္ သတင္းေထာက္မ်ား၊ စာေပအသိုင္းအ၀ိုင္းမ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ွ ပုဂၢိဳလ္မ်ာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">း စံုညီစြာ တက္ေရာက္ခဲ့ၾကပါသည္။<br /></span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBcHUi-PQecu-YUh24Cp1e96Dl62LmTDRivUC67ZjeT4FWfhCfU6IVakc92cky-r8oE8k-db8FGWoLuDVKrIpo3Z1pF-TVrhL1R4yYSlkM6Xva498go8GUq0fJ-RDp-JOhkV0KHhAi9wun/s1600-h/DSC07207.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBcHUi-PQecu-YUh24Cp1e96Dl62LmTDRivUC67ZjeT4FWfhCfU6IVakc92cky-r8oE8k-db8FGWoLuDVKrIpo3Z1pF-TVrhL1R4yYSlkM6Xva498go8GUq0fJ-RDp-JOhkV0KHhAi9wun/s320/DSC07207.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303411590963119538" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXi2R84EC4n3OvVhAT-Ew_arfbCem4vEuhRPiqkciET_XI5YCu6gK1AKet9q9NAoh2Li-MUC1CnyAfzGYlRLAHv5XlA2tubIkMGLjS7qMA4drAi5R8VNg8mr6BUpN5zTf6_s2bj0QZJ1aw/s1600-h/DSC07195.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiXi2R84EC4n3OvVhAT-Ew_arfbCem4vEuhRPiqkciET_XI5YCu6gK1AKet9q9NAoh2Li-MUC1CnyAfzGYlRLAHv5XlA2tubIkMGLjS7qMA4drAi5R8VNg8mr6BUpN5zTf6_s2bj0QZJ1aw/s320/DSC07195.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303415076961799890" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlCa5GwHGDIiDh1Eyve_b6keUWilJFEYsxmGcSq1-VJnRZAchTGWmXhrOhKrYql_P6IZWPv0nKoKM2praT9igIzPquxEtnmILvV63s7rlwTsvozhcD2kCdQjEYqk9OVzLDpC42oux7M2Y7/s1600-h/DSC07205.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlCa5GwHGDIiDh1Eyve_b6keUWilJFEYsxmGcSq1-VJnRZAchTGWmXhrOhKrYql_P6IZWPv0nKoKM2praT9igIzPquxEtnmILvV63s7rlwTsvozhcD2kCdQjEYqk9OVzLDpC42oux7M2Y7/s320/DSC07205.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303409547224979810" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoqQK5dX_Qp527ZxOa9SzKaxoOW9Om2wIvCA6HXR2vam_Q9GXSpkI4lb9_EvgSWLqtpqkDqw7NtKSMlBXWX8BsdWuFJAlMPQLdsL1z2RCA-HPyyd27XfnN1PW-Ym_GhgKgtBugRqyH7sBS/s1600-h/DSC07198.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoqQK5dX_Qp527ZxOa9SzKaxoOW9Om2wIvCA6HXR2vam_Q9GXSpkI4lb9_EvgSWLqtpqkDqw7NtKSMlBXWX8BsdWuFJAlMPQLdsL1z2RCA-HPyyd27XfnN1PW-Ym_GhgKgtBugRqyH7sBS/s320/DSC07198.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303408707098300594" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေရွးဦးစြာ အခမ္းအနားအစီအစဥ္ကို သဟာယစာေပ ဆုခ်ီးျမ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ွင့္ေရးေကာ္မတီ၏ အက်ိဳးေတာ္ေဆာင္ <span style="font-weight: bold;">ဦးေဇာ္မင္းေက်ာ္</span> <span>(စာေရးဆရာ ျပည္ေသြးနိဳင္၊ ခ်ယ္ရီမဂၢဇင္းႏွင့္ </span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>ရနံ႔သစ္မဂၢဇင္း စီစဥ္သူ)</span> က ဖတ္ၾကားၿပီးေနာက္ ဆုခ်ီးျမွင့္ေရးေကာ္မတီ၏ ကိုယ္စာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">း စာေရးဆရာ <span style="font-weight: bold;">ထက္နိဳင္(တလုပ္ၿမိဳ႕)</span> က အဖြင့္အမွာစကား ေျပာၾကားၿပီး သဟာယစာေပဆု၏ ရ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ည္ရြယ္ခ်က္မ်ားႏွင့္ မူ၀ါဒမ်ားကို ရွင္းလင္းတင္ျပပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထို႔ေနာက္ သဟာယစာၾကည့္တိုက္ ဥကၠဌ <span style="font-weight: bold;">ဦးျမင့္ေဆြ</span>က သဟာယစာၾကည့္တိုက္၏ သမိုင္းေၾကာင္းကို ဖတ္ၾကားပါသည္။ ဆက္လက္ၿပီး တတိယအႀကိမ္ေျမာက္ သဟာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ယစာေပဆု ေရြးခ်ယ္ေရးအဖြဲ႕၏ သံုးသပ္ခ်က္ကို ဖတ္ၾကားရာတြင္ စာေရးဆရာ <span style="font-weight: bold;">ေမာင္လြင္မြန္(ကသာ)</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> (<span>ပန္းအလကၤာမဂၢဇင္း အယ္ဒီတာ</span>၊ <span>ရီေနနိဳင</span><span>္ </span>အမည္ျဖင့္ စာေပေ၀ဖန္ေရးေဆာင္းပါးမ်ားလည္း ေရးသား</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">လွ်</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">က</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">္ရွိ) က <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ သမိုင္း</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">ေၾကာင္းႏွင့္ ဆုေရြးခ်ယ္ေရးအဖြဲ႕၏သံုးသပ္ခ်က္</span> ကိုလည္းေကာင္း၊ <span style="font-weight: bold;">ဦးထြန္း၀င္းၿငိမ္း </span>(Beauty မဂၢဇင္းအယ္ဒီတာ) က <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">စာေရးဆရာမ ဂ်ဴး </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);">၏</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);"> သူ.. မင္းကုိဘယ္ေတာ့မွ လံုးခ်င္း၀တၳဳအေပၚ ဆုေရြးခ်ယ္ေရးအဖြဲ႔၏သံုးသပ္ခ်က္</span> ကိုလည္းေကာင္း ဖ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">တ္ၾကားပါသည္။ ဆက္လက္၍ တတိယ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">အႀကိမ္ေျမာက္ သဟာယစာေပဆုကို ခ်ီးျမွင့္ရာ <span>မေဟ</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>သီမဂၢဇင္း</span>အယ္ဒီတာခ်ဳပ္<span style="font-weight: bold;"> ဦး၀င္းသူရ</span>က အေတြးအျမင္စာေစာင္ အယ္ဒီတာအဖြဲ႕ကိုယ္စား <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">ဆရာမ သီရိ၀ံသ </span>ကိုလည္းေကာင္း၊ <span>ေရႊအျမဳေတမဂၢဇင္း</span>ႏွင့္ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>အလင္းတန္းဂ်ာနယ္</span>၏ အယ္ဒီတာခ်ဳပ္ <span style="font-weight: bold;">ဦး၀င္းၿငိမ္း</span>က စာေရးဆရာမ <span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ဂ်ဴး</span> </span>အားလည္းေကာင္း အသီးသီး ဆုခ်ီးျမွင့္ေပးအပ္ခဲ့ပါသည္</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">။<br /><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9oWcpT6Cl36azvGN_2AkKFPykblImHEgn54AcbqCRl1GaTSBUuOfdeIzqgqFPVAPSRX8ksxe4OFgGV62G9Aw4JTWfAMcE57qRDqEfC7xfG5irr1JcCqjpjTu0fWZkgq8GzF3yrC7Y1shH/s1600-h/DSC07222.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9oWcpT6Cl36azvGN_2AkKFPykblImHEgn54AcbqCRl1GaTSBUuOfdeIzqgqFPVAPSRX8ksxe4OFgGV62G9Aw4JTWfAMcE57qRDqEfC7xfG5irr1JcCqjpjTu0fWZkgq8GzF3yrC7Y1shH/s320/DSC07222.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303414423247558594" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgc7wjkqdUG_5LS-07jH2rphRWbTfjF7VEEct_tKdwIUeh9QinpJjNYRAa5O2kfx9ncaBc99Re43Yixq5bGeXJ7Cd5xi-n5MIgMEM_UU6rhCH5oktCnqUei5N8qC8RLwrV1RNBpY_fHXO6q/s1600-h/DSC07220.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgc7wjkqdUG_5LS-07jH2rphRWbTfjF7VEEct_tKdwIUeh9QinpJjNYRAa5O2kfx9ncaBc99Re43Yixq5bGeXJ7Cd5xi-n5MIgMEM_UU6rhCH5oktCnqUei5N8qC8RLwrV1RNBpY_fHXO6q/s320/DSC07220.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303413810136597042" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထို႔ေနာက္ ဆုရရွိသူမ်ားက ေက်းဇူးတင္စကား ျပန္လည္ေျပာၾကားၿပီး သဟာယစာၾကည့္တိုက္ ဥကၠဌ ဦးျမင့္ေဆြမွ ဆုခ်ီးျမင့္ေရးေကာ္မတီ၏ကိုယ္စား ေက်းဇူးတ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">င္၀</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">မ္းေျမာက္ေၾကာင္း ေျပာၾကားကာ အခမ္းအနားကို ရုပ္သိမ္းခဲ့ပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEianzOFy2SJFvHI3wbQ6XdFyL-IgsAsDHx8A4kBTr-8cE8YYzZWFUiy0Xq_55L66Kun1WrD4yo13PvHgzFXN1Uc7nkaqNTcnO6GRKP1LmIclsteChPPDfZkxSQlmbvkEG1PmxkD5OYBw1hz/s1600-h/DSC07200.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEianzOFy2SJFvHI3wbQ6XdFyL-IgsAsDHx8A4kBTr-8cE8YYzZWFUiy0Xq_55L66Kun1WrD4yo13PvHgzFXN1Uc7nkaqNTcnO6GRKP1LmIclsteChPPDfZkxSQlmbvkEG1PmxkD5OYBw1hz/s320/DSC07200.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303410567434762018" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1__6hCOBZtDwI4ps0Gw6ZHlekVb-t4yGwiXVKnG7sD-v-ci0E1hOAz8kIj9BLq7dx0CgFvsUl5oMg-7N_WrgO3DVQyp2WFAlrcdvo_42Ifj0YhY3CKYWP3GchfkvKp6CBsPFi18n6Q17t/s1600-h/DSC07214.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1__6hCOBZtDwI4ps0Gw6ZHlekVb-t4yGwiXVKnG7sD-v-ci0E1hOAz8kIj9BLq7dx0CgFvsUl5oMg-7N_WrgO3DVQyp2WFAlrcdvo_42Ifj0YhY3CKYWP3GchfkvKp6CBsPFi18n6Q17t/s320/DSC07214.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303412640916803554" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထုိ႔ျပင္ အလင္းတန္းဂ်ာနယ္ကလည္း သဟာယစာၾကည့္တိုက္ ရံပံုေငြအျဖစ္ က်ပ္ တစ္သိန္းတိတိကို လွဴဒါန္းခဲ့ေၾကာင္း သိရပါသည္။ သဟာယစာေပဆုခ်ီးျမွင့္ေရးအဖြဲ႕</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">သည္ ေဖေဖာ္၀ါရီလ (၁၁)ရက္ေန႔တြင္ <span style="font-weight: bold;">စာေရးဆရာႀကီး လူထုစိန္၀င္း </span>၏ ေနအိမ္သို႔လည္းေကာင္း၊ ေဖေဖာ္၀ါရီလ (၁၂)ရက္ေန႔တြင္ သံလ်င္တြင္ ေရာက္ရွိေနေသာ <span style="font-weight: bold;">စာေရးဆရာႀကီး ဒဂုန္တာရာ</span> အားလည္းေကာင္း၊ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေဖေဖာ္၀ါရီလ (၁၃)ရက္ေန႔တြင္ <span style="font-weight: bold;">ကာတြန္းဆရာႀကီး ဦးေဖသိန္း</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;">၏ ေနအိမ္သို႔</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">လည္းေကာင္း သြားေရာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">က္ကာ ဂါရ၀ျပဳ ကန္ေတာ့ခဲ့ၾကၿပီး ေငြေၾကးေထာက္ပံ့ကူ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ညီခဲ့ၾကပါသည္။ စာေရးဆရာႏွင့္ သတင္းစာဆရာႀကီး လူထုစိန္၀င္း၊ ကာတြန္းဆရာႀကီး ဦးေဖသိန္း တို႔ကလည္း စာၾကည့္တိုက္အတြက္ စာအုပ္မ်ား ျပန္လည္ ေပးအပ္လွဴဒါန္းခဲ့ၾကပါသည္။<br /></span><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6ciD68LDP99HghAq07u_nX-AdpKGZZs8x_5lw0N5O1W8cM_5y4JXzVJ2Zf2H125XhyxosARkAJOretFIoyj60fz9RU6najo5Jml0iWXr4fISgRBgAaerzNJR75kGbCwfbBB9EW4O08F9K/s1600-h/DSC06946.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6ciD68LDP99HghAq07u_nX-AdpKGZZs8x_5lw0N5O1W8cM_5y4JXzVJ2Zf2H125XhyxosARkAJOretFIoyj60fz9RU6najo5Jml0iWXr4fISgRBgAaerzNJR75kGbCwfbBB9EW4O08F9K/s320/DSC06946.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303406860992359826" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg176OD07LY-leHO47szwX_MM1jbQMvsLBRd82Qqcvk5FMa5cV0t-4dFU61YJvIJk-ITnv0Kg8Zkr2G3t92OEStvpKWmavEjjRCRlYiENxYVceXAWZqBxwr7kY2sOTGtquB_mYy4Sor4HcF/s1600-h/DSC06958.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg176OD07LY-leHO47szwX_MM1jbQMvsLBRd82Qqcvk5FMa5cV0t-4dFU61YJvIJk-ITnv0Kg8Zkr2G3t92OEStvpKWmavEjjRCRlYiENxYVceXAWZqBxwr7kY2sOTGtquB_mYy4Sor4HcF/s320/DSC06958.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303407674344478370" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq3TD7m-1937pzpk92zY3OR6d0RJEULM1qrBsCQHCHKaEcRfiu46uZKKHCGE9ApEE1rHKqeYmJNA1TsdH2qtTUSgC4a3tvOey5JTgKvUlSJHBAsI81oczQYvKZ7p1mTXxHJGUssicOCEzw/s1600-h/DSC07031.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq3TD7m-1937pzpk92zY3OR6d0RJEULM1qrBsCQHCHKaEcRfiu46uZKKHCGE9ApEE1rHKqeYmJNA1TsdH2qtTUSgC4a3tvOey5JTgKvUlSJHBAsI81oczQYvKZ7p1mTXxHJGUssicOCEzw/s320/DSC07031.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5303408198996781186" border="0" /></a><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(204, 0, 0);">S.T.A</span><br /></span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-8715146792719510042009-01-28T19:05:00.007+06:302009-03-07T13:27:13.565+06:30၁၉၉၀ ေရြးေကာက္ပြဲ၊ မိုးကုတ္မဲဆႏၵနယ္ ႏွင့္ NLD<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"> </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ျမန္မာနိဳင္ငံတြင္ ၁၉၆၂-ခုမွစ၍<span style="font-weight: bold;"> </span><span>ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီးေန၀င္း</span><span style="font-weight: bold;"> </span>ဦးေဆာင္ကာ<span style="color: rgb(0, 0, 153);"> </span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ျမန္မာ့ဆိုရွယ္လစ္လမ္းစဥ္</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);"> </span>ျဖင့္ တစ္ပါတီအာဏာရွင္ အုပ္ခ်ဳပ္ေရးစနစ္ကို က်င့္သံုးခဲ့ပါသည္။ ထိုသုိ႔ အေကာင္အထည္ေဖာ္ခဲ့ရာ (၂၆)ႏွစ္အၾကာ ၁၉၈၈-ခုႏွစ္တြင္ ျပည္သူလူထုတစ္ရပ္လံုး၏ ႀကီးမားက်ယ္ျပန္႔ေသာ အံုၾကြဆန္႔က်င္မွဳ ေပၚေပါက္ခဲ့ရၿပီး သမိုင္း၀င္<span style="font-weight: bold;"> </span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ရွစ္ေလးလံုး</span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">လူထုအေရးေတာ္ပံုႀကီး</span>ႏွင့္ ရင္ဆိုင္ခဲ့ရပါသည္။ ျမန္မာ့ဆိုရွယ္လစ္လမ္းစဥ္ပါတီ စနစ္ႀကီးသည္လည္း ခ်ဳပ္ၿငိမ္းခဲ့ရၿပီး ၁၉၈၈-ခုႏွစ္ စက္တင္ဘာလ (၁၈)ရက္ေန႔တြင္ တပ္မေတာ္မွ အာဏာသိမ္းယူခဲ့ရာ <span><span style="color: rgb(255, 0, 0);">နိဳင္ငံေတာ္ၿငိမ္၀ပ္ပိျပားမွဳတည္ေဆာက္ေရးအဖြဲ႕</span> </span>ကို ဖြဲ႕စည္း၍ တိုင္းျပည္ကို အုပ္ခ်ဳပ္ခဲ့ပါသည္။ ထိုစဥ္က န၀တ အစိုးရအဖြဲ႔မွ တာ၀န္ယူၿပီးသည္ႏွင့္တၿပိဳင္နက္ ၄င္းတို႔၏ တာ၀န္ႀကီး (၄)ရပ္ကို ကမၻာသိ ေၾကျငာခဲ့ရာတြင္ ပါတီစံုအေထြေထြေရြးေကာက္ပြဲကို က်င္းပေပးသြားမည္ျဖစ္ေၾကာင္း ပါ၀င္ခဲ့ပါသည္။ တစ္ဆက္တည္း နိဳင္ငံေရးပါတီမ်ား မွတ္ပံုတင္ျခင္း ဥပေဒကို ၁၉၈၈-ခုႏွစ္ စက္တင္ဘာလ (၂၇)ရက္ေန႔တြင္ ျပဌာန္းခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထိုသို႔ ျပဌာန္းၿပီးသည့္ေနာက္ ပထမဦးဆံုးအေနျဖင့္ <span>ဦးသုေ၀</span>၏ <span style="color: rgb(255, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီပါတီ</span>က ဦးစြာ မွတ္ပံုတင္ခဲ့ၿပီး၊ <span>ဗိုလ္မွဴးခ်ဳပ္ေဟာင္း ေအာင္ႀကီး၊ ကာကြယ္ေရးဦးစီးခ်ဳပ္ေဟာင္း ဗိုလ္ခ်ဳပ္ႀကီး သူရတင္ဦး၊ အမ်ိဳးသားေခါင္းေဆာင္ႀကီး ဗိုလ္ခ်ဳပ္ေအာင္ဆန္း၏ သမီး ေဒၚေအာင္ဆန္းစုၾကည္</span> တို႔ ဦးေဆာင္ေသာ <span><span style="color: rgb(255, 0, 0);">အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္</span> (NLD) ပါတီ</span>ကို ၁၉၈၈-ခု စက္တင္ဘာလ (၂၈)ရက္ေန႔တြင္ အမွတ္စဥ္ (၂) ေနရာ၌ တရား၀င္ မွတ္ပံုတင္ခဲ့ပါသည္။ ထုိစဥ္က နိဳင္ငံေရးပါတီအျဖစ္မွတ္ပံုတင္ခဲ့ၾကေသာ နိဳင္ငံေရးပါတီေပါင္းမွာ (၂၃၆)ပါတီထိ ရွိခဲ့ပါသည္။ တပ္မေတာ္အစိုးရက ၁၉၉၀-ျပည့္ႏွစ္ ေမလ(၂၇)ရက္ေန႔တြင္ ပါတီစံုအေထြေထြေရြးေကာက္ပြဲႀကီးကို ျမန္မာနိဳင္ငံတ၀ွမ္းလံုးတြင္ မဲရံုေပါင္း (၁၈၁၈၉) ဖြင့္လွစ္ကာ က်င္းပျပဳလုပ္ေပးခဲ့ပါသည္။ သို႔ေသာ္လည္း ၁၉၉၀-ေရြးေကာက္ပြဲတြင္ ၀င္ေရာက္ယွဥ္ၿပိဳင္ခဲ့ေသာ နိဳင္ငံေရးပါတီ အေရအတြက္မွာ (၉၃)ပါတီသာ ရွိခဲ့ပါသည္။ NLD ပါတီသည္လည္း တစ္နိဳင္ငံလံုးတြင္ မဲဆႏၵနယ္ေပါင္း (၄၈၅) ရွိသည့္အနက္ မဲဆႏၵနယ္ (၄၄၇)ခုတြင္ ၀င္ေရာက္ယွဥ္ၿပိဳင္ခဲ့ရာ (၃၉၂)ေနရာတြင္ အနိဳင္ရရွိခဲ့ပါသည္။ ၁၉၉၀-ေရြးေကာက္ပြဲရလာဒ္အရ NLD ပါတီသည္ တစ္နိဳင္ငံလံုးကိုယ္စားျပဳ မဲရရွိမွဳ (၅၂.၅%)ျဖင့္ ၿပိဳင္ဖက္မရွိ အနိဳင္ရရွိခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၉၀-ေရြးေကာက္ပြဲႀကီးတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္မဲဆႏၵနယ္ အမွတ္(၁)ႏွင့္ အမွတ္(၂)တြင္လည္း NLD ပါတီမွ ၀င္ေရာက္ယွဥ္ၿပိဳင္ခဲ့ပါသည္။ ထိုစဥ္က မိုးကုတ္မဲဆႏၵနယ္ေျမတြင္ ၀င္ေရာက္အေရြးခံၾကေသာ နိဳင္ငံေရးပါတီ (၆)ပါတီ ရွိခဲ့ပါသည္။ ၄င္းတို႔မွာ <span><span style="color: rgb(255, 0, 0);">အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္</span> (NLD)၊ <span style="color: rgb(255, 0, 0);">လီဆူအမ်ိဳးသားေသြးစည္းခိုင္မာေရးအဖြဲ႕၊ တအာင္း (ပေလာင္) အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္၊ တိုင္းရင္းသားစည္းလံုးညီညြတ္ေရးပါတီ </span>(တ.စ.ည)၊ ဦးသုေ၀၏ <span style="color: rgb(255, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီပါတီ၊</span> ဦးေအာင္ႀကီး၏ <span style="color: rgb(255, 0, 0);">ျပည္ေထာင္စုအမ်ိဳးသားမ်ားဒီမိုကေရစီပါတီ</span> (UNDP)</span> တို႔ျဖစ္ၾကပါသည္။ <span><span style="color: rgb(255, 0, 0);">ရွမ္းတိုင္းရင္းသားမ်ားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္</span> (SNLD)</span><span style="font-weight: bold;"> </span>မွာ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ စည္းရံုးေရးခရီးစဥ္ အေနျဖင့္သာ ေရာက္ရွိခဲ့ၿပီး ပါတီအေနျဖင့္ ၀င္ေရာက္ယွဥ္ၿပိဳင္ျခင္း မျပဳခဲ့ပါ။ ထို႔အတူ ဗကသ အဖြဲ႕မွ <span>မိုးသီးဇြန္</span><span style="font-weight: bold;"> </span>ဦးစီးေသာ <span style="color: rgb(255, 0, 0);">လူ႔ေဘာင္သစ္ဒီမိုကရက္တစ္ပါတီ</span><span style="font-weight: bold;"> </span>သည္လည္း ရံုးခန္းမ်ား လာေရာက္ဖြင့္လွစ္ခဲ့ၿပီး ၀င္ေရာက္ယွဥ္ၿပိဳင္ျခင္း မရွိခဲ့ပါ။ ထုိစဥ္က မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္မဲဆႏၵနယ္ေျမ အမွတ္(၁)တြင္ ၀င္ေရာက္ယွဥ္ၿပဳိင္ၿပီး အေရြးခံရေသာ ပုဂၢိဳလ္မွာ အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္မွ ျပည္သူ႔လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္ <span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ေဒၚေမႏွင္းၾကည္ (ခ) ေဒၚနီနီ</span></span><span style="font-weight: bold;"> </span>ျဖစ္ပါသည္။ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ မဲဆႏၵနယ္ေျမ အမွတ္(၂)တြင္ အနိဳင္ရရွိခဲ့သူမွာ အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္မွ ျပည္သူ႔လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ဦးဗိုလ္လွတင့္</span> ျဖစ္သည္။ ထို႔ျပင္ ရွမ္းျပည္ေျမာက္ပိုင္း မိုးမိတ္ၿမိဳ႕မွ အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္တြင္ ကိုယ္စားျပဳ လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္ေလာင္း မရွိသည့္အတြက္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သို႔ အကူအညီေတာင္းခံခဲ့ရာ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕မွ ဆရာ၀န္ႀကီး<span style="color: rgb(0, 0, 153);"> </span><span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ေဒါက္တာဦးအံုးေမာင္</span>္</span><span style="font-weight: bold;"> </span>(အမ်ိဳးသားစာေပဆုရ စာေရးဆရာ)က ၀င္ေရာက္အေရြးခံရာ မိုးမိတ္ၿမိဳ႕ လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္အျဖစ္ အနိဳင္ရရွိခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ေဒၚေမႏွင္းၾကည္ (ခ) ေဒၚနီနီ (မိုးကုတ္မဲဆႏၵနယ္ အမွတ္-၁ ျပည္သူ႔လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္)</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေဒၚေမႏွင္းၾကည္ (ခ) ေဒၚနီနီကို ၁၉၄၈-ခုႏွစ္ ေဖေဖာ္၀ါရီလ (၁၄)ရက္ေန႔တြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕ ထင္းရွဴးျခံရပ္ကြက္တြင္ ေမြးဖြားခဲ့ပါသည္။ မိဘမ်ားမွာ ဦးေအာင္ညြန္႔ႏွင့္ ေဒၚေဌးတို႔ ျဖစ္ၾကၿပီး ေမြးခ်င္းေမာင္ႏွမ (၅)ေယာက္တြင္ အႀကီးဆံုးျဖစ္သည္။ ငယ္စဥ္က မိုးကုတ္ၿမိဳ႕တြင္ ပညာသင္ၾကားခဲ့ၿပီး မိုးကုတ္အထက(၁) မွေန၍ တကၠသိုလ္၀င္တန္း ေအာင္ျမင္ခဲ့ပါသည္။ ထိုေနာက္ မႏၱေလးတကၠသိုလ္ သုိ႔ တက္ေရာက္ခဲ့ၿပီး ရုကၡေဗဒ အထူးျပဳဘာသာရပ္ျဖင့္ ၁၉၆၈-ခုႏွစ္တြင္ ဘြဲ႕ရရွိခဲ့ပါသည္။ ၁၉၆၉-ခုႏွစ္တြင္ ဦးမိုးဟိန္းႏွင့္ လက္ထပ္ခဲ့ၿပီး သမီး(၃)ေယာက္ ထြန္းကားခဲ့ပါသည္။ မိဘရိုးရာ ေက်ာက္ကုန္သည္လုပ္ငန္းျဖင့္ အသက္ေမြး၀မ္းေက်ာင္းျပဳခဲ့ၿပီး မိုးကုတ္ၿမိဳ႕ ၿမိဳ႕မရပ္တြင္လည္းေကာင္း၊ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕ အမွတ္(၈၁) ျမကန္သာလမ္း၊ ဆယ္မိုင္၊ အင္းစိန္ၿမိဳ႕နယ္တြင္ တလွည့္စီ ေနထိုင္ခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေဒၚေအာင္ဆန္းစုၾကည္ အေထြေထြအတြင္းေရးမွဴးအျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ေသာ အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္ကို ၁၉၈၈ စက္တင္ဘာလတြင္ ဖြဲ႕စည္းတည္ေထာင္ခဲ့ၿပီးေနာက္ နိဳင္ငံအႏွံ႔ရွိ ၿမိဳ႕နယ္ေပါင္းစံုတို႔ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕သို႔ လာေရာက္ ဆက္သြယ္ၾကပါသည္။ သို႔ရာတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္အေနျဖင့္ လာေရာက္ဆက္သြယ္ျခင္း မရွိခဲ့သည့္အတြက္ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕တြင္ ေနထိုင္ၾကေသာ မိုးကုတ္အသိုင္းအ၀ိုင္းမ်ားႏွင့္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္အသင္းတို႔က NLD ေခါင္းေဆာင္ပိုင္းႏွင့္ တိုင္ပင္ေဆြးေႏြးကာ NLD ပါတီမွ မိုးကုတ္သို႔ စည္းရံုးေရးတာ၀န္ခံအျဖစ္ ေစလႊတ္ရန္အတြက္ ေဒၚေမႏွင္းၾကည္အား ေရြးခ်ယ္တာ၀န္ေပးခဲ့ၾကပါသည္။ ထို႔ေၾကာင့္ ေဒၚေမႏွင္းၾကည္သည္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္သို႔ ပါတီစည္းရံုးေရးကိစၥျဖင့္ ေဒၚေအာင္ဆန္းစုၾကည္မွ တိုက္ရိုက္ေစလႊတ္ခံရသူတစ္ဦးလည္း ျဖစ္ပါသည္။ ထုိ႔ေနာက္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္၏ NLD စည္းရံုးေရးလုပ္ငန္းမ်ားကို ၁၉၈၈ ေအာက္တိုဘာလ (၂၀)ရက္ေန႔မွ စၿပီး ၿမိဳ႕နယ္စည္းရံုးေရးတာ၀န္ခံ အေနျဖင့္ စတင္ဦးေဆာင္ လွဳပ္ရွားခဲ့ပါသည္။ ၁၉၈၉-ခု မတ္လတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္၏ ၿမိဳ႕နယ္ စည္းရံုးေရးေကာ္မတီကို ေရြးခ်ယ္တင္ေျမွာက္ဖြဲ႕စည္းခဲ့ၾကရာတြင္ ေကာ္မတီ၀င္တစ္ဦးအျဖစ္ ေရြးခ်ယ္ခံခဲ့ရကာ ၿမိဳ႕နယ္စည္းရံုးေရးမွဴးႏွင့္ ဘ႑ာေရးမွဴး တာ၀န္မ်ားကို ထမ္းေဆာင္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၉၀ ပါတီစံုေရြးေကာက္ပြဲတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ မဲဆႏၵနယ္ေျမ အမွတ္(၁)မွ ျပည္သူ႔လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္ေလာင္း အျဖစ္ အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္မွေန၍ ၀င္ေရာက္အေရြးခံရာ အနိဳင္ရရွိခဲ့ပါသည္။ ထုိစဥ္က မဲလာေရာက္ေပးသူေပါင္း (၂၅၃၄၈)အနက္မွ ေထာက္ခံမဲ (၁၆၄၃၉)ကို ရရွိခဲ့ၿပီး ရာခိုင္ႏွဳန္းအားျဖင့္ (၇၂.၂၆)ျဖင့္ အနိဳင္ရရွိခဲ့သည္။ ၁၉၉၃-ခုႏွစ္တြင္ က်င္းပခဲ့ေသာ<span style="color: rgb(255, 0, 0);"> အမ်ိဳးသားညီလာခံ</span>၌ NLD မွ ကိုယ္စားျပဳလႊတ္ေတာ္အမတ္ေပါင္း (၁၀၀)တက္ေရာက္ခဲ့ရာတြင္ တစ္ဦးအပါအ၀င္ျဖစ္သည္။ ၁၉၉၅-ခုႏွစ္တြင္ အမ်ိဳးသားညီလာခံ၏ မူ၀ါဒႏွင့္ စည္းကမ္းခ်က္မ်ားကို ျပဳျပင္ေပးရန္ ေတာင္းဆိုရာတြင္ အစိုးရမွ မလိုက္ေလ်ာသျဖင့္ NLD ပါတီက သပိတ္ေမွာက္ထြက္ခြာခဲ့ရာတြင္လည္း ပါ၀င္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထို႔ေနာက္ပိုင္းတြင္ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕သို႔ ေျပာင္းေရႊ႕ေနထိုင္ခဲ့ၿပီး ေဒၚေအာင္ဆန္းစုၾကည္၏ ပုဂၢိဳလ္ေရးဆိုင္ရာ ကိစၥရပ္မ်ားအတြက္ ကူညီေဆာင္ရြက္ေပးေနပါသည္။ ထုိ႔အျပင္ NLD ပါတီမွ ဦးေဆာင္က်င္းပေသာ အခမ္းအနားတခ်ိဳ႕ႏွင့္ အစည္းအေ၀းလုပ္ငန္းမ်ားကို မိမိေနအိမ္တြင္ လက္ခံ၍ ေဆာင္ရြက္ေပးလွ်က္ရွိပါသည္။ လက္ရွိ <span style="color: rgb(255, 0, 0);">NLD ဗဟိုအမ်ိဳးသမီးလုပ္ငန္းအဖြဲ႕ </span>တြင္လည္း အဖြဲ႕၀င္တစ္ဦးအျဖစ္ တာ၀န္ယူေဆာင္ရြက္ေနဆဲလည္း ျဖစ္သည္။ ၄င္းအျပင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ NLD လူငယ္အဖြဲ႕ႏွင့္ စဥ္ဆက္မျပတ္ ဆက္သြယ္ေဆာင္ရြက္လွ်က္ရွိၿပီး လူငယ္မ်ိဳးဆက္သစ္မ်ား ေပၚထြက္လာေစေရးအတြက္ လိုအပ္သည္မ်ားကို ကူညီပံ့ပိုးေပးလွ်က္ ရွိသည္။ မိုးကုတ္ NLD လူငယ္ စာၾကည့္အသင္းတို႔လည္း ကြန္ပ်ဴတာႏွင့္ စာအုပ္စာတမ္းမ်ားကို ေထာက္ပံ့ကူညီေပးခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ဦးဗိုလ္လွတင့္ (မိုးကုတ္မဲဆႏၵနယ္ အမွတ္(၂) ျပည္သူ႕လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္)</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဦးဗိုလ္လွတင့္ကို ၁၉၅၇- ဒီဇင္ဘာ (၂၃)ရက္ေန႔တြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ အေနာက္ပိုင္း ေဂါင္းဦးဘာရပ္ကြက္တြင္ ေမြးဖြားခဲ့ပါသည္။ မိဘမ်ားမွာ ဦးစံရွိန္ႏွင့္ ေဒၚအုန္းတို႔ ျဖစ္ၾကၿပီး ေမြးခ်င္း(၈)ေယာက္တြင္ သတၱမေျမာက္သား ျဖစ္သည္။ ၁၉၆၂-မွ ၁၉၇၃-အထိ မိုးကုတ္က်ပ္ျပင္အထကတြင္ န၀မတန္းအထိ ပညာသင္ၾကားခဲ့ၿပီး ၁၉၇၃-၇၅ တြင္ ရန္ကုန္ ကမာရြတ္ အထက(၂) မွေန၍ တကၠသိုလ္၀င္တန္း ေအာင္ျမင္ခဲ့ပါသည္။ ထိုမွ စက္မွဳတကၠသိုလ္(ရန္ကုန္)သို႔ တက္ေရာက္ခြင့္ရခဲ့ၿပီး ၁၉၈၀-၈၁ တြင္ B.E Civil ဘြဲ႕ကို ရရွိခဲ့သည္။ ၁၉၈၄-၈၅တြင္ ဆည္ေျမာင္းဦးစီးဌာန၊ ပ်ဥ္းမနား ငလိုက္ေခ်ာင္း စီမံကိန္း၌ လက္ေထာက္အင္ဂ်င္နီယာ ၀န္ထမ္းအျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ခဲ့သည္။ ၁၉၈၆-ခုႏွစ္တြင္ အစိုးရအလုပ္မွ ႏွဳတ္ထြက္ၿပီး ေက်ာက္အေရာင္းအ၀ယ္လုပ္ငန္းကို လုပ္ကိုင္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၈၈-ခုႏွစ္တြင္ တစ္နိဳင္ငံလံုး၌ ရွစ္ေလးလံုး လူထုအေရးေတာ္ပံုႀကီး ေပၚေပါက္ခဲ့ရာတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္၌ ေခါင္းေဆာင္တစ္ဦးအျဖစ္ တက္ၾကြစြာ ပါ၀င္လွဳပ္ရွားခဲ့ပါသည္။ စစ္တပ္မွ အာဏာသိမ္းၿပီးကာစ (၁၉.၈.၀၈) မွ (၂၄.၈.၀၈)အထိ မိုးကုတ္အက်ဥ္းေထာင္တြင္ အျခားနိဳင္ငံေရးလွဳပ္ရွားသူမ်ားႏွင့္အတူ ထိန္းသိမ္းခံခဲ့ရပါသည္။ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္ကို ဖြဲ႕စည္းတည္ေထာင္ၿပီးေနာက္ ၿမိဳ႕နယ္စည္းရံုးေရးမွဴးအျဖစ္ တက္ၾကြစြာ ပါ၀င္ခဲ့ပါသည္။ ထို႔ေနာက္ ၿမိဳ႕နယ္စည္းရံုးေရးေကာ္မတီတြင္ တြဲဖက္အတြင္းေရးမွဴးအျဖစ္ တာ၀န္ယူခဲ့သည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၉၀-ေရြးေကာက္ပြဲတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္မဲဆႏၵနယ္ အမွတ္(၂)မွ NLD ကိုယ္စားျပဳ လႊတ္ေတာ္ကိုယ္စားလွယ္ေလာင္းအျဖစ္ ၀င္ေရာက္ယွဥ္ၿပိဳင္ခဲ့ရာ အနိဳင္ရရွိခဲ့သည္။ ထိုစဥ္က မဲလာေရာက္ေပးသူေပါင္း (၂၄၅၉၆) ရွိသည့္အနက္ ေထာက္ခံမဲ (၁၆၅၂၇)မဲ၊ ရာခိုင္ႏွဳန္းအားျဖင့္ (၇၂.၂၆)ျဖင့္ အနိဳင္ရရွိခဲ့သည္။ ၁၉၉၀ ဇူလိုင္လတြင္ မႏၱေလးသူ ေဒၚႏွင္းႏွင္းေ၀ႏွင့္ လက္ထပ္ခဲ့ပါသည္။ ၁၉၉၀ စက္တင္ဘာလႏွင့္ ေအာက္တိုဘာလအတြင္း စင္ၿပိဳင္အစိုးရဖြဲ႕စည္းေရးႏွင့္ ပတ္သက္၍ မႏၱေလးၿမိဳ႕၌ လွိဳ႕၀ွက္က်င္းပခဲ့ေသာ အစည္းအေ၀းတြင္ ဦးေဆာင္ပါ၀င္ခဲ့သည္။ ထို႔ေနာက္ အဖမ္းခံရမည့္အႏၱရာယ္ကို တိမ္းေရွာင္ရင္း ထိုင္းနယ္စပ္သို႔ ထြက္ခြာသြားခဲ့သည္။ ထို႔ေနာက္ အေမရိကန္တြင္ အေျခစိုက္ေသာ ၀န္ႀကီးခ်ဳပ္ ေဒါက္တာစိန္၀င္း ဦးေဆာင္သည့္<span style="color: rgb(255, 0, 0);"> ျပည္ေထာင္စုျမန္မာနိဳင္ငံအမိ်ဳးသားညႊန္႔ေပါင္းအစိုးရအဖြဲ႕ </span>(NCGUB) တြင္ ဘ႑ာေရး၀န္ႀကီးအျဖစ္လည္းေကာင္း၊ ႏိုင္ငံျခားေရး၀န္ႀကီးအျဖစ္လည္းေကာင္း တာ၀န္ထမ္းေဆာင္လွ်က္ ရွိပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >NLD မိုးကုတ္</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီအဖြဲ႕ခ်ဳပ္၊ NLD ပါတီသည္ ယေန႔အခ်ိန္ထိ တရား၀င္ပါတီအျဖစ္ ရပ္တည္လွဳပ္ရွားေနဆဲ ျဖစ္သည္။ ၂၀၀၃-ခုႏွစ္ ေမလတြင္ ျဖစ္ပြားခဲ့ေသာ ဒီပဲယင္းအေရးအခင္းၿပီးေနာက္ အစိုးရမွေန၍ နိဳင္ငံတ၀ွမ္းရွိ NLD ၿမိဳ႕နယ္ႏွင့္ တိုင္းရံုး အားလံုးကို ဖြင့္လွစ္ခြင့္မျပဳေတာ့ပဲ ခ်ိတ္ပိတ္ထားခဲ့ရာ ရန္ကုန္ၿမိဳ႕ရွိ ဗဟိုဌာနခ်ဳပ္ရံုး တစ္ခုတည္းကိုသာ ဖြင့္လွစ္ခြင့္ျပဳခဲ့ပါသည္။ ထို႔ေၾကာင့္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ NLD ပါတီရံုးသည္လည္း ခ်ိတ္ပိတ္ခံရၿပီး ရံုးလုပ္ငန္းမ်ား ရပ္ဆိုင္းခဲ့ရသည္။ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ NLD ပါတီရံုးကို ရွမ္းစုရပ္ရွိ ဦးေအာင္ေက်ာ္ ေနအိမ္တြင္ ၁၉၈၈-ခု ေအာက္တိုဘာလမွစ၍ ခ်ိတ္ပိတ္ခံရသည့္အခ်ိန္အထိ ဖြင့္လွစ္ခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">လက္ရွိအေနျဖင့္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ NLD ပါတီ စည္းရံုးေရးေကာ္မတီတြင္ ဥကၠဌအျဖစ္ ဦးလွဦး(ေစ်းေဟာင္း)၊ ဒုဥကၠဌ-၁ ဦးေက်ာ္ညြန္႔(ၿမိဳ႕လယ္)၊ ဒုဥကၠဌ-၂ ဦးဦးကို(က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မ)၊ အတြင္းေရးမွဴး ဦးတိုးတိုး(ေအာင္ခ်မ္းသာ)၊ တြဲဖက္အတြင္းေရးမွဴး ဦးဘစိမ္း(က်ပ္ျပင္ေတာင္ေပၚကုန္း)၊ လူငယ္တာ၀န္ခံ ကိုမင္းသူ(ေရပူ) တို႔မွ ဆက္လက္တာ၀န္ယူကာ ပါတီလုပ္ငန္းမ်ားကို ေဆာင္ရြက္လွ်က္ရွိပါသည္။ </span><br /><span style="font-style: italic; color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;font-family:Zawgyi-One;" >K.T</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-48119506545096016622008-12-31T18:22:00.004+06:302009-01-03T20:35:40.448+06:30Bye Bye 2008<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKP6UvcfVdG-RYeT61fAzOuro6nfXWDyAGR9eqf03TPMbN4idABR_HhfI_IMTgFKkhJaARaohWgT8SAX9bcGSMehJ0RZwV-iPcsq-mazeY7V2i_z6TIzcf0-KurV509HPAeR1nH7Lg7cVa/s1600-h/happy-new-year.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKP6UvcfVdG-RYeT61fAzOuro6nfXWDyAGR9eqf03TPMbN4idABR_HhfI_IMTgFKkhJaARaohWgT8SAX9bcGSMehJ0RZwV-iPcsq-mazeY7V2i_z6TIzcf0-KurV509HPAeR1nH7Lg7cVa/s320/happy-new-year.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5285922279535729266" border="0" /></a><br /><div style="text-align: center;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"> <span style="font-size:130%;"><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">မိတ္ေဆြမ်ားအားလံုး ၂၀၀၉ ႏွစ္သစ္တြင္ အၾကပ္အတည္းမ်ား၊ အဆင္မေျပမွဳမ်ားမွ လြတ္ေျမာက္ၾကၿပီး ေပ်ာ္ရႊင္နိဳင္ၾကပါေစ...။</span></span></span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-48870785114490436002008-12-26T15:49:00.012+06:302009-01-17T18:22:13.330+06:30ေတာင္ႀကီး ဖ၀ါးေအာက္...<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"> မိုးကုတ္မွာ ႏွစ္စဥ္ႏွစ္တိုင္း ေဆာင္းရာသီေရာက္ရင္ က်န္းမာေရးအတြက္ပဲျဖစ္ျဖစ္၊ စိတ္ပင္ပန္းႏြမ္းနယ္ေနတာကုိ အပန္းေျဖတဲ့သေဘာျဖစ္ျဖစ္ ေတာင္တက္ၾကေလ့ရွိတယ္။ အထူးသျဖင့္ ဒီဇင္ဘာလဆို ေတာင္တက္ရာသီလို႔ ေျပာရမလားမသိဘူး။ အစုလိုက္ အဖြဲ႕လိုက္ ေယာက်ၤား၊ မိန္းမ၊ ကေလး၊ လူႀကီး အစံု ေတာင္တက္ၾကတယ္။ အၿမဲတမ္း တက္ေနၾကေတာင္ေတြကေတာ့ မိုးကုုတ္-မိုးမိတ္ နယ္စပ္ <span style="font-weight: bold;">လြယ္ဆာရြာ </span>အနီးမွာရွိတဲ့ <span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">အံ့ဘြယ္ေတာင္ (လြယ္ဆာေတာင္)</span>၊ <span style="font-weight: bold;">ေျပာင္ေခါင္းရြာ</span> အနီးမွာရွိတဲ့ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ေတာင္မင္းေတာင္ </span>( <span style="color: rgb(204, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">ေတာင္မဲေတာင္္</span></span>လို႔လည္း ေခၚေ၀ၚၾကတယ္) တို႔ျဖစ္ပါတယ္။ က်ေနာ္တို႔အဖြဲလည္း ဒီႏွစ္ေတာ့ ေတာင္မဲေတာင္တက္မယ္လို႔ ဆံုးျဖတ္ခဲ့ၾကတယ္။ အျမင့္ေပကေတာ့ ၇၅၄၄-ေပ ရွိတယ္။ ေန႔ကေတာ့ ဒီဇင္ဘာ (၂၅)ရက္ေန႔၊ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ခရစၥမတ္</span> ေန႔ေလ။ အမွတ္တရ ခရီးစဥ္ေလးပဲေပါ့ ......။</span><br /><br /><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoGfxXkML7G3nejtH1ljhWy11a2tezYr2IEZQmk58X7tfEXwlIEgV_r_MgoAghlAaMC7mfljKAWO41Z1AFm4j_6djirAqX2XcJLGghR5sgUrJH92PDtAA1BCBOOJZcqGOjCMf-v3thXKkU/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28195%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoGfxXkML7G3nejtH1ljhWy11a2tezYr2IEZQmk58X7tfEXwlIEgV_r_MgoAghlAaMC7mfljKAWO41Z1AFm4j_6djirAqX2XcJLGghR5sgUrJH92PDtAA1BCBOOJZcqGOjCMf-v3thXKkU/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28195%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283972789025687266" border="0" /></a></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />ေတာင္ထိပ္ ေစာေစာေရာက္ၿပီး အခ်ိန္ျဖဳန္းနိဳင္ေအာင္ မနက္ပိုင္း ၃-နာရီခြဲေလာက္က စတက္မယ္ဆိုၿပီး ေစ်းသစ္ရပ္၊ ေဖာင္ေတာ္ဦးဘုရားေအာက္နားက <span style="font-weight: bold;">ကိုေအာင္မင္းသန္႔ </span>အိမ္မွာလူစုၾကပါတယ္။ တက္မယ့္လူက စုစုေပါင္း (၂၂)ေယာက္ေတာင္ရွိတယ္။ ၄နာရီခြဲေလာက္ လူေတြစံုေတာ့<span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"> စံျပ မုန္႔တိုက္ (SP) </span>က <span style="font-weight: bold;">ကိုေတ့ေတ </span>က သူ႕ ဟိုင္းလတ္စ္ကားနဲ႔ ေတာင္ေျခနားက (ေတာင္ေျခဆိုေပမယ့္ ႏွစ္ေတာင္၊ သံုးေတာင္ေလာက္ ထပ္ေက်ာ္ျဖတ္ရေသးတယ္) ၊ ပုဂၢလိက သစ္ေတာစိုက္ခင္းတစ္ခုနားထိ သြားၿပီး အဲဒီကေနမွ ေတာင္တက္ခရီးစဥ္ စတင္ၾကပါတယ္။ နာရီၾကည့္လိုက္ေတာ့ မနက္ ၅နာရီ ဆယ္မိနစ္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">မနက္ေစာေစာ၊ ေနမထြက္ေသးေတာ့ လမ္းေတြက မဲေမွာင္ၿပီး ဘာမွ မျမင္ရေသးဘူး။ ဆိုင္မွာ က်ေနာ္ စက္ႏွိဳက္ရင္ သံုးဖို႔ဆို ၀ယ္ထားတဲ့ မိုင္းနင္းေတြမွာသံုးတဲ့ ေခါင္းစြပ္တဲ့ ဓာတ္မီးေလးယူလာလို႔ ေတာ္ေသးတယ္။ တအားဟန္က်လို. အားလံုး ေက်းဇူးတင္ေနၾကတယ္။ ဒီၾကားထဲ ေရွ႕က တစ္ေယာက္က ျဖတ္လမ္းထင္ၿပီး လမ္းမွားၿပီး ေခၚသြားတယ္။ မဲမဲေမွာင္ေမွာင္နဲ႔ မျပဳတ္က်ေအာင္ အပင္ေတြ ျခံဳေတြကို ကုတ္ကပ္ဆြဲ၊ ေျခလွမ္းေတြ သတိထားၿပီး ဆယ့္ငါးမိနစ္ေလာက္ တက္လိုက္ရတယ္။ တစ္ဖြဲ႕လံုး ဟူးဟူး ဟဲဟဲနဲ႔။ လမ္းညႊန္တဲ့တစ္ေယာက္္ကိုလည္း ၀ိုင္းၿပီး ေထာပနာျပဳၾကတယ္။ လမ္းေၾကာင္းေပၚ ျပန္ေရာက္ေတာ့ ေရာင္နီေလးက ပ်ိဳ႕ေနၿပီ။ လွလိုက္တဲ့ ရွဳခင္းေလးေတြ။ ၿမိဳ႕ထဲကို လွမ္းၾကည့္ေတာ့ ဘာမွ သဲသဲကြဲကြဲ မျမင္ရေသးဘူး။ ျမင္ကြင္းရွင္းေအာင္ ျခံဳေတြကိုျဖဲရွင္းၿပီး ဓာတ္ပံုရိုက္တယ္။</span><br /><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1-xlmnIeTas1pmHYYopZsr5_aeF8bfblPsN89QN343eofBdSNIzfiywBAklDUX2fwIHNaW_IRvhoPaPaQbu6kq_iE-wvWJDw23DwuodkxuSIf3phARLIx3Zv8764Bylyg6je8kkQ7cs8D/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2818%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1-xlmnIeTas1pmHYYopZsr5_aeF8bfblPsN89QN343eofBdSNIzfiywBAklDUX2fwIHNaW_IRvhoPaPaQbu6kq_iE-wvWJDw23DwuodkxuSIf3phARLIx3Zv8764Bylyg6je8kkQ7cs8D/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2818%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283974900716990578" border="0" /></a></span></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz-6afJGj-aPFWdd2JD8d0giVroKaXAlVs-He3oANMO-wXlXFucfPTk-dVj2j22c1zaQeBECBKv3VNzg3Yhrl9Huuu76aIgT7dE7sTwlnFcOkdwmG9vOPRxetcT1N25pEJfW_sEBV0HHgU/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%289%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgz-6afJGj-aPFWdd2JD8d0giVroKaXAlVs-He3oANMO-wXlXFucfPTk-dVj2j22c1zaQeBECBKv3VNzg3Yhrl9Huuu76aIgT7dE7sTwlnFcOkdwmG9vOPRxetcT1N25pEJfW_sEBV0HHgU/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%289%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283974378488683410" border="0" /></a></span></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpTJrUcu_vCyFDiGwfFFGcT8Sz4rNe-S3sDB577X9f38Hxd6VKQUXb1Plt3vxQOgCYe42yEIKM50maxw6jjdeavZbqdNEYrIHs8-Vflub_eyAqQt7Ci7NmBqJrtLUS5UN3_J10e1MRashp/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%282%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgpTJrUcu_vCyFDiGwfFFGcT8Sz4rNe-S3sDB577X9f38Hxd6VKQUXb1Plt3vxQOgCYe42yEIKM50maxw6jjdeavZbqdNEYrIHs8-Vflub_eyAqQt7Ci7NmBqJrtLUS5UN3_J10e1MRashp/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%282%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283973745924156626" border="0" /></a></span></p><span style="font-family:Zawgyi-One;">သြားရင္း တက္ရင္းနဲ႔ ေနထြက္လာလည္း တိမ္ေတြရွိေနေသးေတာ့ သိပ္မလင္းေသးဘူး။ လမ္းတေလွ်ာက္ တစ္ေယာက္နဲ႔တစ္ေယာက္ စလိုက္-ေနာက္လိုက္၊ ေစာင့္လိုက္-နားလိုက္နဲ႔ တက္ခဲ့ၾကတာ ဗိုက္ဆာလာေတာ့ ကိုေတ့ေတ ေ၀ေပးထားတဲ့ စံျပ ပူတင္းေပါင္မုန္႔ေတြကို မနက္စာအျဖစ္ စားၾကတယ္။ ေရေသာက္ရတာလဲ ေသာက္ဖူးသမွ်ေတြထဲမွာ အခ်ိဳဆံုးပဲထင္တယ္။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgisvQIH-NUquaZgHfP9WrrLf3Vz9BY2mAx-fmlm4Br6Q1C2U11WdPVYwZlTrvfZBBlVlfZbIMDs3-aXXhsvSxPjb61SayTSeFQ99wMpoDeKDKPEiyu2upjMUD0C8z9STlqUQdT18MLzP0x/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%287%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgisvQIH-NUquaZgHfP9WrrLf3Vz9BY2mAx-fmlm4Br6Q1C2U11WdPVYwZlTrvfZBBlVlfZbIMDs3-aXXhsvSxPjb61SayTSeFQ99wMpoDeKDKPEiyu2upjMUD0C8z9STlqUQdT18MLzP0x/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%287%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283975490033690002" border="0" /></a></span></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaQDiiSqShaGFUFfVqNZwqND4BsNRcyRwmhQUPzgfSaAp56aWO88WexApsHYKMlQEFfE9owkCHlwrXFEGVB4hiqHPtHkJk5BGUBHgRQXTa__-1-QmoLxkG_CwG63StZXouKJvSzx-jKVOP/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2815%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaQDiiSqShaGFUFfVqNZwqND4BsNRcyRwmhQUPzgfSaAp56aWO88WexApsHYKMlQEFfE9owkCHlwrXFEGVB4hiqHPtHkJk5BGUBHgRQXTa__-1-QmoLxkG_CwG63StZXouKJvSzx-jKVOP/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2815%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283977101206677026" border="0" /></a></span></p><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေတာင္မဲေတာင္ေျခကိုေရာက္ေတာ့ ခုႏွစ္နာရီေက်ာ္ၿပီ။ အားလံုးလဲ ေတာ္ေတာ္ေလး ၿပိဳင္းေနၾကတယ္။ ကိုေအာင္မ်ိဳးသန္႔တစ္ေယာက္ကေတာ့ <span style="font-style: italic;">ေတာ္ၿပီ.. ေနာက္ႏွစ္က်ရင္ မတက္ေတာ့ဘူး </span>ဆိုၿပီးေနာင္တသံနဲ. ၿငီးတြားေနေလတယ္။ ခဏနားၿပီးေတာ့ စတက္ၾကတယ္။ တက္ရတာ ေတာ္ေတာ္ေလးမတ္တယ္ဗ်ာ။ တခ်ိဳ႕ဆို ဒူးတုန္ေနၾကတယ္။ ေအာက္ကို လွမ္းၾကည့္လိုက္ေတာ့ တစ္ၿမိဳ႕လံုးကို အေပၚစီးကေနျမင္ေနရတယ္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေလကလဲ တဟူးဟူးနဲ႔။ ရွဴရတာလဲ ၿမိဳ႕ထဲကနဲ႔ ဘာမွ မဆိုင္ဘူး၊ ေကာင္းလိုက္တာ။ တိမ္ေတြကလည္း ေဘးမွာေကာ၊ ေအာက္မွာေကာ၊ အေပၚမွာေကာပဲ။ ဓာတ္ပံုေတြကိုလည္း အေပၚ ေတာင္ေပၚကိုရိုက္လိုက္၊ ေအာက္ရွဳခင္းေတြကို ရိုက္လိုက္၊ ေဘးဘက္ကိုရိုက္လိုက္္နဲ႔ ၃၆၀ဒီဂရီပဲရွိလို႔ ေတာ္ေသးတာေပါ့။ ဒီၾကားထဲ မင္းသားေတြကလဲ တစ္ေယာက္ၿပီးတစ္ေယာက္ ပို႔စ္အမ်ိဳးမ်ိဳးနဲ႔ ရိုက္ခိုင္းေနေသးတယ္။ ပံုေတြ လိုက္ရိုက္ေနတယ္ဆိုတဲ့ ကိုလြင္မိုးႀကီးကိုလည္း သတိရသြားမိတယ္။ သူ႕ကိုလည္း ဒီျမင္ကြင္းေတြ ရိုက္ေစခ်င္လိုက္တာ၊ ကင္မရာအေကာင္းစားႀကီးနဲ႔။ သူ မိုးကုတ္ကို တစ္ခါမွ မေရာက္ဖူးေသးဘူး။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnXni_Eujg9IFHaZ3cPRyVulP4cVMGqF7O8brpUrTypoXkGwQkBEbSQqH3edWVjgLoS3tMsC7POtlBwjgbbplR4Zdz0ssQ3Skn_aL5KVgAv6zCABFjwRxWSNYnFcAt33k-jEouoMCF3sSH/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2851%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnXni_Eujg9IFHaZ3cPRyVulP4cVMGqF7O8brpUrTypoXkGwQkBEbSQqH3edWVjgLoS3tMsC7POtlBwjgbbplR4Zdz0ssQ3Skn_aL5KVgAv6zCABFjwRxWSNYnFcAt33k-jEouoMCF3sSH/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2851%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283978228985547362" border="0" /></a></span></p><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOgPU6z5XD7ZpTUKFdRoX2LQGoZSt_runwMSI-h87-KEMvTqMBYmA8jNykB6lD9uW1WGBbJDaEMV8cl8ZjCMTWf_CVr7aqTQr6fXKYHXK9ymHwZidJ2JQqDlcKWlVx4TuDAjoVwVQLRHAd/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2856%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOgPU6z5XD7ZpTUKFdRoX2LQGoZSt_runwMSI-h87-KEMvTqMBYmA8jNykB6lD9uW1WGBbJDaEMV8cl8ZjCMTWf_CVr7aqTQr6fXKYHXK9ymHwZidJ2JQqDlcKWlVx4TuDAjoVwVQLRHAd/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2856%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283980377071298306" border="0" /></a></span><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoh1m0bPs4xPEx5S7JR-YHEcwI0AROfv6p-2HeIxdzubkwp1L8Hs_KEBIKLP1tEoY8q2JRkzNtWBq2nMUMmuP205PNS1lY_jPa5t1aSrtfJKQtpmNiOEImxKbjoYgdT3q0FDr0fa3vd_PA/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2857%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoh1m0bPs4xPEx5S7JR-YHEcwI0AROfv6p-2HeIxdzubkwp1L8Hs_KEBIKLP1tEoY8q2JRkzNtWBq2nMUMmuP205PNS1lY_jPa5t1aSrtfJKQtpmNiOEImxKbjoYgdT3q0FDr0fa3vd_PA/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2857%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283980961201371986" border="0" /></a></span><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaQ_BvEoqARccrZObgRsrgFQWZCz9N7GJMDe014MIC0fMkYSs9d0kAJ2rBUDIyrmZQP081Tsnq6Ssg_GTfPE3sSjB0Qy9uGO4UdISeaj1y9OZIUsOmi2M-u6aRHfU6AeEAdsVskxwej-vl/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2846%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaQ_BvEoqARccrZObgRsrgFQWZCz9N7GJMDe014MIC0fMkYSs9d0kAJ2rBUDIyrmZQP081Tsnq6Ssg_GTfPE3sSjB0Qy9uGO4UdISeaj1y9OZIUsOmi2M-u6aRHfU6AeEAdsVskxwej-vl/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2846%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283981915431889874" border="0" /></a></span><span style="font-size:100%;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_whaSHTXOtzy3tFcNKEwAh19FgwyGRdeibYwlY52oBYKhX1MJRkivI3LtQMHILWYJ1WTAh1LC5qCj0NsymNs2uI5CahBB5sWhuHJCbts5KOxQC0fyA-Oi6pWXsH4rKRkbgCqCHT8amyr3/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2874%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_whaSHTXOtzy3tFcNKEwAh19FgwyGRdeibYwlY52oBYKhX1MJRkivI3LtQMHILWYJ1WTAh1LC5qCj0NsymNs2uI5CahBB5sWhuHJCbts5KOxQC0fyA-Oi6pWXsH4rKRkbgCqCHT8amyr3/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2874%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283982692071965202" border="0" /></a></span><span style="font-family:Zawgyi-One;">က်ေနာ္လည္း ေရာက္တုန္း ဓာတ္ပံုေကာင္းေကာင္းေလးေတြရေအာင္ ရိုက္ထားမွဆို ရိုက္ရင္း-တက္ရင္းနဲ႔ တက္တဲ့လူေတြေနာက္ ေတာ္ေတာ္ေလးက်န္ခဲ့တယ္။ မွီေအာင္ ခပ္သြက္သြက္ေလး တက္ရင္း ေျခေထာက္ ၾကြက္တက္မလိုေတာင္ တစ္ခါျဖစ္ေသးတယ္။ ေရာက္ပါၿပီ ေတာင္ထိပ္ကို။ ေစာင့္ေနၾကတယ္။ ဒီေတာင္မဟုတ္ေသးဘူးတဲ့ ေနာက္ဟိုတစ္ေတာင္မွေရာက္မွာတဲ့ အေမာေျပေအာင္ ဆီးေျပာၾကတယ္။ က်ေနာ္တို႔ဆီမွာလည္း ေတာင္ျမင့္ျမင့္ဆို ေစတီတစ္ဆူဆူေတာ့ အၿမဲတည္ထားတတ္တယ္။ ေစတီျမင္ေတာ့ ေရာက္ၿပီထင္တာေပါ့။ အဲဒါနဲ႔ပဲ ဆက္ခ်ီတက္ၾကတယ္။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9Fvur5tjyV0a3WatFITW1Alen0KCkyTzM6YPe3QbQpNuV5RZR-9EZmBHGKFWoy1w8dyMm3NxMneCNDfwAKT2fEmUwQQoIMTO4lKJb5ihOb4nSvG-aGzxLWEX8bVWlq-XqisnP2fwOMXYb/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2888%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9Fvur5tjyV0a3WatFITW1Alen0KCkyTzM6YPe3QbQpNuV5RZR-9EZmBHGKFWoy1w8dyMm3NxMneCNDfwAKT2fEmUwQQoIMTO4lKJb5ihOb4nSvG-aGzxLWEX8bVWlq-XqisnP2fwOMXYb/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2888%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283984112425521698" border="0" /></a></p><span style="font-family:Zawgyi-One;">အဲဒီေတာင္ကေန ေျပေျပေလးဆင္းသြားေတာ့ ေတာင္မဲေတာင္ထြတ္ႀကီးကို ထီးထီး ျမင္ေနရၿပီ။ ေက်ာက္သားအတိႀကီးပဲ။ ေတာင္ႏွစ္ေတာင္ၾကားထဲကေန ႏွစ္ဖက္စလံုး လွည့္ပတ္ ၾကည့္မိတယ္။ ၀ူခုန္းကားေတြထဲကအတိုင္းပဲဗ်ာ။ ေက်ာက္ေတာင္ေတြေကာ၊ အပင္ေတြေကာ၊ တိမ္ေတြေကာ။ လူေတာင္ ၀ူခုန္းလို ဆီးေဖာ္ ဆီးေဖာ္ဆို ေအာ္ေအာ္ၿပီး ခုန္လိုက္ခ်င္တယ္။</span> အဲဒီေတာင္ေပၚေရာက္မွပဲ လူဟာေမ်ာက္နဲ. အမ်ိဳးေတာ္တယ္ဆိုတာ လံုး၀ယံုလိုက္ၿပီ။<br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-AjAtJoyOBUCbG6GEPqKBbO6hTIewV4P06XeMXMmL1_uxECebRcfDHGDhKLH0xB6Pai9nGU9FqIbYkVMlkUwkM908h3j8g_w2Vb3yRLEfUDFEszcQKJn5BRkYO4p41T0Q4WpcIZq9JvjF/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28108%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-AjAtJoyOBUCbG6GEPqKBbO6hTIewV4P06XeMXMmL1_uxECebRcfDHGDhKLH0xB6Pai9nGU9FqIbYkVMlkUwkM908h3j8g_w2Vb3yRLEfUDFEszcQKJn5BRkYO4p41T0Q4WpcIZq9JvjF/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28108%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283989747825179186" border="0" /></a></p><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZkfzis8VKpM0HC1xRfwFR9dP6fCddcLMo1AUsyEMM9Z8hm2DKOS4Bg-omtv9XDXi-A5ZvFyZrvjAFTcfMoM4HbAlHoKvprmVy5o-STlL80MxUv5CQbvKVsb59yDgQ6tD3h0JhKaz5DyYS/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2894%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZkfzis8VKpM0HC1xRfwFR9dP6fCddcLMo1AUsyEMM9Z8hm2DKOS4Bg-omtv9XDXi-A5ZvFyZrvjAFTcfMoM4HbAlHoKvprmVy5o-STlL80MxUv5CQbvKVsb59yDgQ6tD3h0JhKaz5DyYS/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2894%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283985482579376274" border="0" /></a><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0yRonVl3nD-T6HFbRjZlkzDlMkjITshe705R9mfuv4hsnVDCm91qAWqv7coAxejFnA2nP0EZYVRTcje1arJiuDs31AV3js5UwhyphenhyphenbSBVwzaSL4WbzILZCRwZZ-nImThDr2b8CPxgJxMFdP/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28176%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi0yRonVl3nD-T6HFbRjZlkzDlMkjITshe705R9mfuv4hsnVDCm91qAWqv7coAxejFnA2nP0EZYVRTcje1arJiuDs31AV3js5UwhyphenhyphenbSBVwzaSL4WbzILZCRwZZ-nImThDr2b8CPxgJxMFdP/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28176%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283990644265846466" border="0" /></a></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWGJ6VxDW4a_uvwOBSj4oDO-GfWflc3wvcWaL9C0W7bri1zhyphenhyphend5IXi0e6cWsbB72OTk30nx-vM3QBskcvSLEdV2sWWM_dH81WHeUQ_TiIFoVteALfuPQGOvepVBY31mC0IFWo4cusZSU4B/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%2897%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWGJ6VxDW4a_uvwOBSj4oDO-GfWflc3wvcWaL9C0W7bri1zhyphenhyphend5IXi0e6cWsbB72OTk30nx-vM3QBskcvSLEdV2sWWM_dH81WHeUQ_TiIFoVteALfuPQGOvepVBY31mC0IFWo4cusZSU4B/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%2897%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283985961977153282" border="0" /></a></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOppAW06JVhyphenhyphenbTHX39xc01zP8jRL7RxbOgvCHkxpHTwxYNJ1qOjOglDNyt1FA8pjv8ovKGrsC0jLbZ7OgB52ePwK2FHkBgDKAcQd03B4H5AyVYL5lP_8moxP8vrLns1tUn94e47erh5QVS/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28107%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOppAW06JVhyphenhyphenbTHX39xc01zP8jRL7RxbOgvCHkxpHTwxYNJ1qOjOglDNyt1FA8pjv8ovKGrsC0jLbZ7OgB52ePwK2FHkBgDKAcQd03B4H5AyVYL5lP_8moxP8vrLns1tUn94e47erh5QVS/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28107%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283988444967209010" border="0" /></a></p><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq6Y-5C8KSS8ddnmx43dksucjPzBj0wd2pIFLY6YHhyY4CChkrgbp4ccJqt9hVD4SfvxC06H6RYGjWe8GS3_OWouZWGczPS6x3wDZPdRfp39_QKNHe_YePdzXt91NPo5Wxr3QN9IoxOA8e/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28105%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgq6Y-5C8KSS8ddnmx43dksucjPzBj0wd2pIFLY6YHhyY4CChkrgbp4ccJqt9hVD4SfvxC06H6RYGjWe8GS3_OWouZWGczPS6x3wDZPdRfp39_QKNHe_YePdzXt91NPo5Wxr3QN9IoxOA8e/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28105%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283987286784018594" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />အေမာေတာ့ ေတာ္ေတာ္ေလးေျပသြားၿပီ။ က်ေနာ္လည္း ထံုးစံအတိုင္း လူေတြကိုေရာ၊ ရွဳခင္းေတြကိုေရာ တျဖတ္ျဖတ္နဲ႔ ဓာတ္ပံု လိုက္ရိုက္တယ္။ စိတ္ထဲမွာလည္း ဒီထက္ေကာင္းတဲ့ ကင္မရာေလးတစ္လံုးေလာက္ ရခ်င္ေနမိတယ္။ ဟိုးဘက္ေတာင္ေပၚတက္ေနၾကတဲ့ လူေလးေတြကိုလည္း ေရးေရးေလး ျမင္ေနရတယ္။ ေကာင္းကင္ျပာျပာႀကီးနဲ႔ ေက်ာက္ေတာင္ထီးထီးႀကီးကလည္း ဟာမိုနီ ကိုက္ေနလိုက္တာ။ စိတ္တိုင္းက် ရိုက္ၿပီးတာနဲ႔ ေတာင္ထိပ္ ဆက္တက္တယ္။ တက္ရတာ အသဲယားစရာေကာင္းတယ္။ ေက်ာက္ေတာင္ထီးထီးႀကီးမွာ အပင္ႀကီးေတြ မရွိပဲ ျမက္ေျခာက္ေတြေလာက္ပဲ ရွိတယ္။ သတိထားၿပီး ျဖည္းျဖည္းခ်င္း တက္သြားတယ္။ ေရာက္ပါၿပီ... ေတာင္ေပၚကို...။ မနက္ ရွစ္နာရီခြဲေက်ာ္ေက်ာ္ေလာက္ပါ။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvo_DXnl3t2mExqmKDsmEJ3wTDTrIerE7w6_VgvCyh078xhqlIoutSr6xfO3GsAPHtmMJoRri_K1cuJueAunnNwrgk9RoAt2s0sxOhBtzLAhmhR7jBZST1ZOmBRtVzoombh4_vPF8nN87v/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28170%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvo_DXnl3t2mExqmKDsmEJ3wTDTrIerE7w6_VgvCyh078xhqlIoutSr6xfO3GsAPHtmMJoRri_K1cuJueAunnNwrgk9RoAt2s0sxOhBtzLAhmhR7jBZST1ZOmBRtVzoombh4_vPF8nN87v/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28170%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283997345915656114" border="0" /></a></p><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေတာင္ေပၚမွာ က်ေနာ္တို႔ထက္အရင္ ေရာက္ေနၾကတဲ့ အဖြဲ႕လည္း ရွိတယ္ဗ်။ ဆယ္ေယာက္ေက်ာ္ေလာက္ရွိမယ္။ က်ေနာ္တို႔လည္း ညာဘက္ ေတာင္ထြတ္ေနရာဦးၿပီး စတည္းခ်ၾကတယ္။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicd2DgtbGvmSW8iJNGtZak_9qdn5s6DSPed4gCrv51FBwdjewBBKVsVqrTwOUdG-RyCMAwF0iYD-LW-tfxG1Xm0FWBMS3g06-VYjJkcpFfLut_uiENJ4QGX6IXLKXMytOn3d53dkgyJ0Op/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28124%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEicd2DgtbGvmSW8iJNGtZak_9qdn5s6DSPed4gCrv51FBwdjewBBKVsVqrTwOUdG-RyCMAwF0iYD-LW-tfxG1Xm0FWBMS3g06-VYjJkcpFfLut_uiENJ4QGX6IXLKXMytOn3d53dkgyJ0Op/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28124%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284008648962289170" border="0" /></a></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLFruwhg0_Vim2N0ZWXuYUt4PPTsQx9ierBZ7Yd2zC80_KOeleADfYCeGo6Lo5mlrBffnoVA3S3f5Y8fj0Ti8-PTIJ5uqdWGiJ7pEc-PDpcSgNSsriLhFO7K4_HWztsyVSw8Tj9EgKJwwN/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28159%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLFruwhg0_Vim2N0ZWXuYUt4PPTsQx9ierBZ7Yd2zC80_KOeleADfYCeGo6Lo5mlrBffnoVA3S3f5Y8fj0Ti8-PTIJ5uqdWGiJ7pEc-PDpcSgNSsriLhFO7K4_HWztsyVSw8Tj9EgKJwwN/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28159%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284012927238165810" border="0" /></a></p><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အားလံုးလည္းပင္ပန္းၿပီး ဗိုက္ဆာေနၾကတယ္။ ေတာင္စတက္တုန္းက ေ၀ထားတဲ့ ထမင္းေၾကာ္ထုတ္ေတြ ျဖည္ၿပီး အာဟာရ ျဖည့္တင္းၾကတယ္။ အလုပ္လုပ္တဲ့ေနရာမွာ အၿမဲအကြက္စိတဲ့ ကိုေအာင္မ်ိဳးသန္႔က သူယူခဲ့တဲ့</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ဘီတာဒိုင္းလိမ္းေဆးေတြ၊ ဟန္ဆာပလတ္စ္ေတြ၊ လန္းဆန္းေတြ၊ တစ္ျခားလိမ္းစရာေဆးေတြကိုၾကည့္ၿပီး <span style="font-style: italic;">ဘယ္သူမွလည္း ဘာမွ မျဖစ္ၾကဘူး... ငါ့ဟာေတြေတာ့ အလကားျဖစ္ကုန္ပါၿပီ </span>ဆို ေျပာလို႔ အားလံုး ၀ိုင္းေအာ္ၾကေသးတယ္။ ကိုေတ့ေတကေတာ့ သူ႔ဆိုင္ကယူခဲ့တဲ့ ပါဖက္လိေမၼာ္ထုပ္ေတြ၊ ေ၀ဖာထုပ္ေတြ အခ်ိဳပြဲအျဖစ္ ေ၀တယ္။ အားလံုး စားၿပီး ေသာက္ၿပီးၾကေတာ့ တစ္ေရးတေမာ အိပ္တဲ့လူက အိပ္၊ ေတာင္ေပၚ ဟိုၾကည့္ သည္ၾကည့္ ၾကည့္တဲ့လူကၾကည့္၊ ေဆာ့ေနၾကတဲ့ လူေတြက ေဆာ့၊ ေမ်ာက္လုိ ကျမင္းတဲ့သူက ကျမင္းေနၾကနဲ႔...။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghdmiIDalkr0v1HlmGUMcmUO9DlUhQxairhcSK7_d_-ndAOl9g3Cq8brdyqxVp3UgNqIjvajyXuYqV0lR6GoDgvx_-x47VzjEvErUeybQ98pvDIIb8qX3dQkxk2fypPBZ34v3rwSE0mrMR/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28127%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghdmiIDalkr0v1HlmGUMcmUO9DlUhQxairhcSK7_d_-ndAOl9g3Cq8brdyqxVp3UgNqIjvajyXuYqV0lR6GoDgvx_-x47VzjEvErUeybQ98pvDIIb8qX3dQkxk2fypPBZ34v3rwSE0mrMR/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28127%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284009704150352018" border="0" /></a></p><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">က်ေနာ္ကေတာ့ ပံုေတြပဲ ထပ္လိုက္ရိုက္ေနတယ္။ ေနာက္ထပ္ ေတာင္တက္တဲ့အဖြဲ႕ေတြလည္း တဖြဲဖြဲနဲ႔ ထပ္ေရာက္လာၾကတယ္။ စုစုေပါင္း သံုးဖြဲ႕။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေတာင္ထိပ္ေစတီေဘးမွာ အရင္ မိုးႀကိဳးပစ္ၿပီး ၿပိဳက်ေနတဲ့ ေစတီေဟာင္း တစ္ပိုင္းလည္း ေတြ႕ရတယ္။ ေစတီအုတ္ခံုမွာ ေရာက္တုန္းေရာက္ခိုက္ ေရးထားျခစ္ထားတဲ့ မွတ္တမ္းေတြ၊ ေန႔စြဲေတြလည္း ေတြ႕ရတယ္။ ဘုန္းႀကီးသီတင္းသံုးတဲ့ ေက်ာင္းေတြ ဘာေတြေတာ့မရွိဘူး။</span><br /><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOC1wzxMr7pCeY2I5x7T17QU3LA8TvHG6t4IhZrjKj2xSxhdx_yZ5iNk0-CIDs0gwar1NbliV8sJBCyHkWyHQPm-V859TdPzaUYWZA3VWTYkjIlri7iAMjH1gDb5gwiRWH7jTfhY_IW4Cs/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28130%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOC1wzxMr7pCeY2I5x7T17QU3LA8TvHG6t4IhZrjKj2xSxhdx_yZ5iNk0-CIDs0gwar1NbliV8sJBCyHkWyHQPm-V859TdPzaUYWZA3VWTYkjIlri7iAMjH1gDb5gwiRWH7jTfhY_IW4Cs/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28130%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284011316677307794" border="0" /></a></p><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />ေတာင္ေပၚကေန ေအာက္ေျခက ေျပာင္ေခါင္းရြာ၊ မိုးကုတ္ အေရွ႕ပိုင္း၊ အေနာက္ပိုင္း၊ စီဒီအမ္ေအ တာ၀ါတိုင္ႀကီး၊ မိုးမိတ္ၿမိဳ႕ဘက္ အကုန္ျမင္ရတယ္။ ခါတိုင္း ဧရာ၀တီျမစ္ႀကီးကို ျမင္ရတယ္လို႔ေတာ့ ေျပာၾကတယ္။ ခုေတာ့ ျမဴေတြ၊ တိမ္ေတြ ဆိုင္းေနေတာ့ ခပ္ေ၀းေ၀းအဲသည္ထိ မျမင္ရဘူး။ မွန္ဘီလူးလဲ ဘယ္သူမွ မပါလာၾကဘူး။</span><br /><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNnmJvQVCoZo7Jz3ieLfSYdjQXwB2RzRBODMjNnBx7GzGoTFqB7SECbTJo99Eui7WSuNfP92nS8jy5BfucOjMzlAF7aPk1p6gpF4QZlr6PYyGpmdSThDBQ91vMZ0fY28dIAnBZuvQjiELw/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28145%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNnmJvQVCoZo7Jz3ieLfSYdjQXwB2RzRBODMjNnBx7GzGoTFqB7SECbTJo99Eui7WSuNfP92nS8jy5BfucOjMzlAF7aPk1p6gpF4QZlr6PYyGpmdSThDBQ91vMZ0fY28dIAnBZuvQjiELw/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28145%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284022624583751794" border="0" /></a></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiHTmB_c4aOKk4HCBSa3eq0cZu3Gz_6rWYdnwWuZG0cFayucNIfKl10VR3apOHY1bK5vKOxs3sc6QmL_bRNZGyBLiO5MiZJJxv4MM2cm_0iG5-o3yj2cXZF_H_V82w4JDy8KNqmKfV4j5M/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28138%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiHTmB_c4aOKk4HCBSa3eq0cZu3Gz_6rWYdnwWuZG0cFayucNIfKl10VR3apOHY1bK5vKOxs3sc6QmL_bRNZGyBLiO5MiZJJxv4MM2cm_0iG5-o3yj2cXZF_H_V82w4JDy8KNqmKfV4j5M/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28138%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284000873813816914" border="0" /></a></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDy-DM71-MkOAn-QpQcNcSdRz3jOgHGJ-fGiNgLyMre5c4wlDPPwWD-F9WxIQ3YiPQWWWodOO1f89t6YiV0ym6ZN6HTKcaHKuL6o6V7DzmUgR9LncsCLR5-qKawvqpeB4tTYWRT-DRHpWs/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28123%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDy-DM71-MkOAn-QpQcNcSdRz3jOgHGJ-fGiNgLyMre5c4wlDPPwWD-F9WxIQ3YiPQWWWodOO1f89t6YiV0ym6ZN6HTKcaHKuL6o6V7DzmUgR9LncsCLR5-qKawvqpeB4tTYWRT-DRHpWs/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28123%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283999130399995634" border="0" /></a></p><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGdIKJAacmr9-3dQRvoQHCnM4NP8DpKZDe87gHZsI3o49V08YBVjBV_lX16bVjORFx9EM1DqWqAVR6174PBtUm1cEu2LVZ9hMs_w09UPRVrf1HjIWDriWakBkqC3IvH3xBX4TkrsVDovg3/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28122%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGdIKJAacmr9-3dQRvoQHCnM4NP8DpKZDe87gHZsI3o49V08YBVjBV_lX16bVjORFx9EM1DqWqAVR6174PBtUm1cEu2LVZ9hMs_w09UPRVrf1HjIWDriWakBkqC3IvH3xBX4TkrsVDovg3/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28122%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5283996712627937650" border="0" /></a></p><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေတာင္ေပၚမွာ ရာသီဥတု သံုးမ်ိဳးေျပာင္းတယ္ ဆိုတာ မွန္သားပဲ။ ခဏေနတုန္း တိမ္ေတြ မည္းတက္လာတယ္။ ရာသီဥတု ခ်က္ျခင္း ေျပာင္းသြားတယ္။ ေနမပြင့္ေတာ့ ေလတိုက္တာနဲ႔ ေတာ္ေတာ္ေအးတယ္ဗ်။ ဒါနဲ႔ စတည္းခ်တဲ့ေနရာ ျပန္လာတယ္။ အမယ္ ေအးလို႔ဆို မိုးကုတ္ကေန မန္းေလးကုိ ေဆာင္းခုိသြားၾကတဲ့သူေတြလည္း ရွိသဗ်။ က်ေနာ္အက်ၤ ီထူထပ္၊ ဦးထုပ္ေဆာင္း၊ ေနရာလြတ္ တေနရာရွာၿပီး ခဏ လွဲနားတယ္။ ၿပီးေတာ့ ဟိုဘက္ေတာင္စြန္းထိပ္ ျပန္သြားရိုက္တယ္။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoiopUiFrQ6ZtTug5cauiXN-UHI6iRQIdKd9xhFKx7lx7uwD7iy0Eo387Y0b5E4-6en1btoGpBVA5j_d_fs1C14EO8OmG4ezDPhzW7M09ZJD5TxGlvI7W1JcpjdNPUO12_VbFeONC6oDq_/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28189%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjoiopUiFrQ6ZtTug5cauiXN-UHI6iRQIdKd9xhFKx7lx7uwD7iy0Eo387Y0b5E4-6en1btoGpBVA5j_d_fs1C14EO8OmG4ezDPhzW7M09ZJD5TxGlvI7W1JcpjdNPUO12_VbFeONC6oDq_/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28189%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284013830480018034" border="0" /></a></p> <span style="font-family:Zawgyi-One;">ဟိုဘက္က ေကာင္ေတြကေတာ့ သတိထားဦးနဲ႔ စိုးရိမ္တႀကီး ေအာ္ေဖာ္ရၾကတယ္။ အဲသည္ဘက္မွာ နာရီ၀က္ေက်ာ္ေက်ာ္ေလာက္ အခ်ိန္ျဖဳန္းၿပီးမွ ျပန္လာခဲ့တယ္။ ဟိုေျပာသည္ေျပာ ဟိုစားသည္စား ဟိုၾကည့္ဒီၾကည့္နဲ႔ ၁၂နာရီေလာက္က်ေတာ့ ေတာင္ေအာက္ျပန္ဆင္းမယ္ဆိုၿပီး လူစုၾကတယ္။ အမွတ္တရ ဓာတ္ပံုေတြလည္း ထပ္ရိုက္ၾကတာေပါ့။</span><br /><br /><p style="text-align: justify;" class="MsoNormal"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvUTyVbgteOzD7ACIoagXR6BBem3tarcKkpM_vOGvMB5lDbu2Bnbo1Z8Q8jcG67Pb1wcnaudATv5PYaHQ-rhQIXfxQoncubXcsDDEN-kmHFx7b-4n4i85e4rLlM2PB8oUe5Tia5nn0_WNR/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28192%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 240px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvUTyVbgteOzD7ACIoagXR6BBem3tarcKkpM_vOGvMB5lDbu2Bnbo1Z8Q8jcG67Pb1wcnaudATv5PYaHQ-rhQIXfxQoncubXcsDDEN-kmHFx7b-4n4i85e4rLlM2PB8oUe5Tia5nn0_WNR/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28192%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284016323130536946" border="0" /></a></p><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ၿပီးမွ အားလံုး အေနာက္ဖက္လမ္းကေန ပတ္ၿပီး ျပန္ဆင္းခဲ့ၾကတယ္။ အလာလမ္းနဲ႔ မတူပဲ အဲဒီလမ္းလည္း ဆင္းရ ေတာ္ေတာ္ေလးခက္တယ္။ လွ်ိဳေတြထဲ ပတ္ဆင္းရတယ္။ ဒီေနရာမွာ ဒူးေကာင္းမေကာင္း စကားေျပာတယ္ ဆို စ-ေနၾကေသးတယ္။</span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaXZcS6yrg3IFlGkTAQxAT1XzxkSpvsXpb9o9AvpZl_zmic8x_hDxzEoli3ZZv-vXaPO3QtMfMkfNG34Sj3yQk8rpnB3TUPrLKxLttBgzcpuHqJfDed8WwL9KMSVoTqEibdHx1RVuCc5z9/s1600-h/Resize+of+TaungMinnTaung+%28194%29.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 240px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaXZcS6yrg3IFlGkTAQxAT1XzxkSpvsXpb9o9AvpZl_zmic8x_hDxzEoli3ZZv-vXaPO3QtMfMkfNG34Sj3yQk8rpnB3TUPrLKxLttBgzcpuHqJfDed8WwL9KMSVoTqEibdHx1RVuCc5z9/s320/Resize+of+TaungMinnTaung+%28194%29.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5284019874564361746" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;">လမ္းမွာ ထင္းခုတ္တဲ့ လူေတြကိုလည္း ေတြ႕ရတယ္။ ေမးၾကည့္ေတာ့ ဒီဇင္ဘာ တစ္လလံုး ေန႔တိုင္း ေတာတက္ၾကတယ္တဲ့။ ေဂၚရခါး အမ်ိဳးသမီးႀကီးေတြေကာ ကေလးေတြေကာ။ (ကင္မရာေတာ့ ဓာတ္ခဲကုန္သြားလို႔ မရိုက္နိဳင္ေတာ့ဘူး) ထင္းထမ္းတဲ့ ကေလးေတြ ေက်ာင္းမတက္နိဳင္၊ ပညာမသင္ၾကားနိဳင္ၾကတာကိုေတာ့ သနားမိတယ္။ ငါလည္း အဲဒီလိုမ်ိဳး မိဘက ေမြးခဲ့ရင္ ထမ္းေနရမွာပဲဆို ကိုယ္ခ်င္းစာမိတယ္ဗ်ာ။ ကိုေအာင္မ်ိဳးသန္႔ကေတာ့ သူတို႔ကို မသံုးလိုက္ရတဲ့ ေဆး၀ါးေတြ ဒါနျပဳသလိုလိုနဲ႔ ေၾကျငာေနျပန္တယ္။ ညေန သံုးနာရီမထိုးခင္ မူလ ကားရပ္ထားတဲ့ေနရာ အားလံုး ျပန္ေရာက္ၾကတယ္။ အျပန္ ကားလမ္းခရီးမွာ အရင္ဆင္းသြားခဲ့တဲ့အဖြဲ႕က သူေတြနဲ႔ သြားျပန္ေတြ႕ေတာ့ အျပန္အလွန္ စၾက၊ ေနာက္ၾက၊ တ၀ါး၀ါးနဲ႔ ေပ်ာ္စရာႀကီး။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ၿမိဳ႕ထဲေရာက္ေတာ့ ဒကာေတာ္ ကိုေတ့ေတက အစားအေသာက္ေကာင္းတယ္ဆိုတဲ့ ေရႊကံ့ေကာ္ စားေသာက္ဆုိင္ကို ေခၚသြားၿပီး ေကၽြးေမြးျပဳစုျပန္ပါေသးတယ္။ အဲဒီကေန စားေသာက္ၿပီးမွ အားလံုး ကိုေအာင္မ်ိဳးသန္႔ အိမ္မွာဆင္းၿပီး ႏွဳတ္ဆက္ကာ လူစုခြဲခဲ့ၾကပါတယ္။ ေနာက္ႏွစ္ဆို မတက္ေတာ့ဘူး လို႔ ေတာင္တက္တုန္းက ေျပာခဲ့တဲ့ ကိုေအာင္မ်ိဳးသန္႔ကေတာ့ <span style="font-weight: bold; font-style: italic;">ေနာက္ႏွစ္လည္း တက္ဦးမယ္...</span> တဲ့။</span><br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(204, 0, 0);">TP</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-38033004273737674442008-12-22T13:31:00.011+06:302009-01-17T18:31:06.880+06:30ဦးဇင္း ဦးေက်ာ္ မိုးကုတ္လာမည္<span style="text-decoration: underline;"><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivMw1S9jKQtHH5cNATkMMKiQ8sCWadG2s4OJfXOjESuGPOD3c7k6K2kU17oo6MlYgcM8p5pjcYYOPKI-vxbk4BNBy6Ss9JNUjw_y6Q43xk0UeKfzcRqP-oorxLUDsfY9-IMGJkpSca63dT/s1600-h/UKyaw.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 214px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivMw1S9jKQtHH5cNATkMMKiQ8sCWadG2s4OJfXOjESuGPOD3c7k6K2kU17oo6MlYgcM8p5pjcYYOPKI-vxbk4BNBy6Ss9JNUjw_y6Q43xk0UeKfzcRqP-oorxLUDsfY9-IMGJkpSca63dT/s320/UKyaw.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5282588263536434242" border="0" /></a><span style="text-decoration: underline;"></span><div style="text-align: justify;"><span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">ဦးကိတၳိသာရ </span>တျဖစ္လဲ ဦးဇင္း<span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"> ဦးေက်ာ္ဟိန္း </span>မိုးကုတ္ကို ၾကြလာမယ္လို႔ သိရပါတယ္။ မိုးကုတ္ အေနာက္ပိုင္း က်ပ္ျပင္၊<span style="color: rgb(51, 102, 255);"> <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ပါရမီ နာမွဳကူညီေရးအသင္း </span></span>က ကမကထျပဳ ေခၚယူတာျဖစ္ၿပီး ေခါင္းစဥ္ကိုေတာ့ <span style="color: rgb(0, 0, 153);"><span style="font-weight: bold;">တရားအလွဴပြဲ</span> အသွ်င္ ကိတၳိသာရ (အကယ္ဒမီ ဦးေက်ာ္ဟိန္း) စိတ္အေၾကာင္းေဆြးေႏြးပြဲ </span>လို႔ နာမည္တပ္ထားပါတယ္။<br /></div><br />တရားပြဲအစီအစဥ္ကေတာ့ ေအာက္ပါအတိုင္းျဖစ္ပါတယ္...<br />ေန႔ရက္ - ၁၃၇၀-ျပည့္ႏွစ္ နတ္ေတာ္လဆုပ္ (၁၃)ရက္မွ ျပာသိုလဆန္း (၄)ရက္ေန႔အထိ။<br />(၂၅.၁၂.၂၀၀၈ မွ ၃၀.၁၂.၂၀၀၈)<br />ေနရာ - မိုးကုတ္ၿမိဳ႕ အေနာက္ပိုင္း၊ ပန္းမလယ္ျပင္ေက်ာင္းတိုက္။<br />အခ်ိန္ - ညေန (၆း၃၀)<br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(204, 0, 0);">TP</span>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-30077639712768840772008-12-22T13:13:00.007+06:302009-01-25T12:02:25.974+06:30အင္အားအသင့္အတင့္ရွိ ငလ်င္ လွဳပ္ခတ္သြား<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">၂၀၀၈-ခုႏွစ္မကုန္ဆံုးမွီ ဒီဇင္ဘာ (၂၁)ရက္ေန႔တြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕၀န္းက်င္ကို ဗဟိုျပဳ၍ အင္အားအသင့္အတင့္ျပင္းထန္ေသာ ေျမငလ်င္တစ္ခု လွဳပ္ခတ္သြားခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ျမန္မာနိဳင္ငံ မိုးေလ၀သႏွင့္ဇလေဗဒဌာန၏ သတင္းထုတ္ျပန္ခ်က္အရ ငလ်င္၏ အင္အားမွာ ၅.၂ ရစ္ခ်က္တာစေကးရွိၿပီး ကမၻာေအးေျမငလ်င္တိုင္းတာေရးစခန္း၏ အေရွ႕ေျမာက္ဖက္ မိုင္(၃၈၀)ခန္႔ အကြာအေ၀းကို ဗဟိုျပဳ၍ နံနက္(၅)နာရီ (၅၇)မိနစ္ (၂၂)စကၠန္႔ အခ်ိန္တြင္ လွဳပ္ခတ္သြားေၾကာင္း သိရသည္။ ထို႔ျပင္ ည (၉)နာရီ (၅၄)မိနစ္ အခ်ိန္တြင္လည္း ငလ်င္တစ္ႀကိမ္ ထပ္မံ၍ လွဳပ္ခတ္သြားပါသည္။ အဆိုပါငလ်င္ကို ျမန္မာနိဳင္ငံ အထက္ပိုင္းႏွင့္ အလယ္ပိုင္းေဒသ တခ်ိဳ႕တြင္လည္း သိရွိခံစားလိုက္ရသည္ဟု ေဒသခံမ်ားက ဆိုပါသည္။ ယခု ငလ်င္ဒဏ္ေၾကာင့္ အပ်က္အစီး အထိအခိုက္ မရွိခဲ့ပါ။ ၿပီးခဲ့ေသာ ၂၀၀၄-ခုႏွစ္တုန္းကလည္း ယခုကဲ့သို႔ေသာ ႏွစ္ေဟာင္းမကုန္ဆံုးမွီ ဒီဇင္ဘာလ (၂၅)ရက္ ခရစၥမတ္ေန႔ နံနက္ပိုင္းအခ်ိန္တြင္ အေရွ႕ေတာင္အာရွေဒသ၌ အင္အားျပင္းထန္ေသာ ဆူနာမီငလ်င္ႀကီး လွဳပ္ခတ္ခဲ့ၿပီး လူအေသအေပ်ာက္မ်ားစြာ ရွိခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေရွးက မိုးကုတ္ၿမိဳ႕တြင္ လွဳပ္ခတ္သြားခဲ့ေသာ ထင္ရွားသည့္ ငလ်င္မ်ားကို သမိုင္းစာအုပ္မ်ားတြင္ မွတ္တမ္းတင္ထားသည္ကို ေတြ႕ရွိရပါသည္။ ၿဗိတိသွ်ေခတ္ ၁၉၁၂-ခု ေမလ (၂၃)ရက္ေန႔တြင္ ရွမ္းျပည္နယ္ ေျမာက္ပိုင္း၊ ေက်ာက္ၾကမ္းေဒသတ၀ိုက္ကို ဗဟိုျပဳ၍ လွဳပ္ခတ္သြားခဲ့ေသာ ငလ်င္ဒဏ္ေၾကာင့္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕တြင္ သက္တမ္းအရွည္ၾကာဆုံးျဖစ္သည့္ သမိုင္း၀င္ ေရႊဂူႀကီးေစတီေတာ္ ၿပိဳက်ပ်က္စီးခဲ့ရပါသည္။ လြတ္လပ္ေရးေခတ္ ၁၉၄၆-ခုႏွစ္ စက္တင္ဘာလ (၁၂)ရက္ ၾကာသပေတးေန႔ ည (၉)နာရီ (၄၃)မိနစ္ အခ်ိန္တြင္ လွဳပ္ခတ္သြားခဲ့ေသာ ငလ်င္ဒဏ္ေၾကာင့္ မင္းဘုရားေတာင္ေပၚတြင္ တည္ထားကိုးကြယ္ခဲ့သည့္ ခ်မ္းသာႀကီးေစတီေတာ္မွာ ၿပိဳက်ပ်က္စီးခဲ့ရပါသည္။ ခ်မ္းသာႀကီးေစတီေတာ္ကို ျပန္လည္ျပဳျပင္မြမ္းမံၿပီးေနာက္ ၁၉၄၇-ခုႏွစ္ စက္တင္ဘာလ (၃)ရက္ေန႔ ည(၉)နာရီ (၃၀)မိနစ္အခ်ိန္တြင္ လွဳပ္ခတ္ခဲ့ေသာ ေျမငလ်င္ဒဏ္ေၾကာင့္ ေစတီေတာ္မွာ ထပ္မံ၍ ေျမခခဲ့ရျပန္ပါသည္။<br /><br />ရွမ္းျပည္နယ္ေျမာက္ပိုင္း ေက်ာက္ၾကမ္းေဒသတ၀ိုက္သည္ ျပင္းထန္ေသာ ငလ်င္မ်ား လွဳပ္ရွားေလ့ရွိသည့္ ငလ်င္ရပ္၀န္းေဒသျဖစ္သည္။ ထိုငလ်င္ေၾကာတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သည္လည္း ပါ၀င္သည္ဟု ယူဆနိဳင္သည္။ ေက်ာက္ၾကမ္းျပတ္ေရြ.ေၾကာသည္ ရွမ္းျပည္နယ္ ေနာင္ခ်ိဳၿၽမိဳ.အနီးမွ ေတာင္ေျမာက္အေနအထား ျဖတ္သြားလ်က္ရွိသည္ဟုသိရသည္။<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-style: italic; font-weight: bold;">KT</span><br /></span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-41128980651040070922008-12-13T19:11:00.012+06:302009-01-17T18:39:25.747+06:30တတိယအႀကိမ္ သဟာယစာေပဆုအား တိုးခ်ဲ႕ခ်ီးျမွင့္ျခင္း<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">သဟာယစာေပဆုကို ယခင္ႏွစ္မ်ားက တစ္ႏွစ္လွ်င္ ဆုတစ္ဆုစီသာ ခ်ီးျမွင့္ခဲ့ေသာ္လည္း ယခု တတိယအႀကိမ္ေျမာက္ သဟာယစာေပဆုတြင္ ဆုႏွစ္ဆု ေပးအပ္ခ်ီးျမွင့္သြားမည္ျဖစ္ေၾကာင္း သတင္းရရွိပါသည္။ တတိယအႀကိမ္ သဟာယစာေပဆုကို အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ အယ္ဒီတာအဖြဲ႕အား ေပးအပ္ခ်ီးျမွင့္မည္ျဖစ္သည့္အေၾကာင္း ဆုေရြးခ်ယ္ေရးေကာ္မတီက သတင္းထုတ္ျပန္ခဲ့ၿပီးျဖစ္ပါသည္။ ယခုထပ္မံ၍ တိုးခ်ဲ႕ခ်ီးျမွင့္မည့္ သဟာယစာေပဆုကိုမူ စာေရးဆရာမ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဂ်ဴး </span>၏ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">သူ မင္းကို ဘယ္ေတာ့မွ…</span> ဆိုသည့္ စာအုပ္အား ေရြးခ်ယ္လိုက္သည့္အေ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ၾကာင္း ဆုေရြးခ်ယ္ေရးေကာ္မတီက သတင္းထုတ္ျပန္လိုက္ပါသည္။ ဆုေရြးခ်ယ္ေရးအဖြဲ႕၏ သံုးသပ္ခ်က္တြင္ ၄င္းစာအုပ္ႏွင့္ ပတ္သက္၍ ေဖာ္ျပထားသည္မွာ…</span> <span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">စာေရးဆရာ၏ ရွဳေထာင့္မွေန၍ လက္ရွိၾကံဳေတြ႕ေနရသည့္ မ်က္ေမွာက္လူမွဳဘ၀ အက်ပ္အတည္း အေနအထားကို ၄င္း၏ ကေလာင္စြမ္းျဖင့္ ျခယ္မွဳန္းျပသနိဳင္သည္ဟု ယူဆသည့္အတြက္ ေရြးခ်ယ္ရျခင္းျဖစ္သည္ </span>ဟု ပါရွိသည္။ </span><br /><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFiy5JURf_vUNahJ7nOIF6UeJ2XAexzHBncv_oiQgPxhmhq0-K7NKTKoyl6-Xqjxdc9LAljZZc7ioyRQRXpdKea9DzfCBy1is-DqjAXCd6COkrK65_QZEH3hoRWwcSpGDnNRM9BtcIUBz3/s1600-h/juu.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 208px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFiy5JURf_vUNahJ7nOIF6UeJ2XAexzHBncv_oiQgPxhmhq0-K7NKTKoyl6-Xqjxdc9LAljZZc7ioyRQRXpdKea9DzfCBy1is-DqjAXCd6COkrK65_QZEH3hoRWwcSpGDnNRM9BtcIUBz3/s320/juu.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5279257716718456466" border="0" /></a><br /><br /><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEije4pl2xoocOY0Pd_v9VrL78NGQFLvsLbhQ073-90R-ifpuw6igvS1cz3RmHCjFbo3q7ekoBjkjw629nGcRgGZ47B99WZVsGukmy0MQJpPMAVh39EyZejlXnEX1K3O7Cv8UY-4ItB2qM_P/s1600-h/Daw+Ju+2.JPG"><img style="margin: 0pt 10px 10px 0pt; float: left; cursor: pointer; width: 199px; height: 226px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEije4pl2xoocOY0Pd_v9VrL78NGQFLvsLbhQ073-90R-ifpuw6igvS1cz3RmHCjFbo3q7ekoBjkjw629nGcRgGZ47B99WZVsGukmy0MQJpPMAVh39EyZejlXnEX1K3O7Cv8UY-4ItB2qM_P/s320/Daw+Ju+2.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5279256999803748674" border="0" /></a><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" ><span style="font-weight: bold; color: rgb(153, 0, 0);"><span style="font-size:130%;">ဂ်ဴး </span>Profile</span></span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အမည္ရင္း <span style="color: rgb(0, 0, 153);">တင္တင္၀င္း</span>၊ ၁၉၅၈ခုႏွစ္ စက္တင္ဘာလ (၂၀)ရက္ေန႔တြင္ မေကြးတိုင္း ေရနံေခ်ာင္းၿမိဳ႕၌ ဖြားျမင္ခဲ့။ ေမြးခ်င္း (၅)ေယာက္တြင္ အလတ္ျဖစ္၊ မႏၱေလး ေဆးတကၠသုိလ္မွ ၁၉၈၃-ခုႏွစ္တြင္ ဆရာ၀န္ဘြဲ႕ (M.B.B.S) ရရွိခဲ့။ ပထမဆံုး၀တၳဳမွာ <span>သက္ငင္ခ်စ္ </span>(၁၉၈၁-ခု ဇြန္လထုတ္ ရွဳမ၀မဂၢဇင္းတြင္ ေဖာ္ျပခံရ)၊ ပထမဆံုးလံုးခ်င္း၀တၳဳ စာအုပ္မွာ အမွတ္တရ (၁၉၈၇) ျဖစ္သည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဂ်ဴးသည္ ေက်ာင္းေနစဥ္ကာလကပင္ မိခင္၏ေစ့ေဆာ္မႈျဖင့္ စာေရးဆရာ <span style="color: rgb(204, 0, 0);">ဓူ၀ံံ</span>၏ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">မာလာ၀တၳဳရွည္</span> ကိုစတင္ဖတ္ရင္း စာေရးဆရာျဖစ္ခ်င္ခဲ့သည္။ တကၠသိုလ္၀င္တန္းေအာင္ျမင္သည့္အခါတြင္လည္း မိခင္၏တိုက္တြန္းခ်က္ေၾကာင့္ပင္ ေဆးတကၠသိုလ္သို. တက္ေရာက္သင္ၾကားခ့ဲသည္။ ေရနံေခ်ာင္းေဒသေကာလိပ္ ႏွစ္လည္မဂၢဇင္းတြင္ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ရာဇ၀င္ထဲမွာေမာင့္ကုိထားရစ္ခဲ့</span><span style="font-weight: bold;"> </span>၀တၳဳတိုတစ္ပုဒ္ စတင္ေရးသားေဖာ္ျပခံရသည္။ မႏၱေလးေဆးတကၠသိုလ္ မဂၢဇင္းတြင္လည္း ၀တၳဳတိုမ်ား ေရးသားခဲ့သည္။ ၁၉၈၁ ခုႏွစ္တြင္ ရႈမ၀ရုပ္စံုမဂၢဇင္း၊ ခ်စ္ကုိယ္ေတြ.က႑တြင္ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">သက္ငင္ခ်စ္</span> ၀တၳဳတိုတစ္ပုဒ္ စတင္ေရးသားၿပီး မဂၢဇင္းစာမ်က္ႏွာမ်ားေပၚတြင္ ေျခခ်လာသည္။ ရႈမ၀ရုပ္စံုမဂၢဇင္း၌ ကဗ်ာ၊ ၀တၳဳတိုမ်ားေရးသားဖြဲ.ဆိုလာရင္း မ်ိဳးဆက္သစ္ အမိ်ဳးသမီးစာေရးဆရာအျဖစ္ ေဆးတကၠသိုလ္ေနာက္ဆံုးႏွစ္ ေက်ာင္းသူဘ၀မွာပင္ ထင္ရွားလာသည္။ ေနာက္ ေပဖူးလႊာမဂၢဇင္းတြင္လည္း ၀တၳဳတိုမ်ားႏွင့္ မဂၢဇင္း၀တၳဳရွည္(အမွတ္တရ) စာေပလက္ရာမ်ားျဖင့္ ေက်ာ္ၾကားလာခဲ့သည္။ ဒဂုန္၊ စံပယ္ျဖဴ၊ ခ်ယ္ရီ၊ မေဟသီ၊ ကလ်ာ၊ ဟန္သစ္ မဂၢဇင္းမ်ားတြင္ ၀တၳဳတိုလက္ရာမ်ားအျပင္ စာေပေဆာင္းပါးမ်ား၊ ရုပ္ရွင္ခံစားမႈေဆာင္းပါးမ်ား ေရးသားတင္ျပခဲ့သည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ပထမဆံုးလံုးခ်င္း၀တၳဳ စာအုပ္ထြက္ၿပီးေနာက္ပိုင္း ဆက္လက္ေရးသားထုတ္ေ၀လာေသာ လံုးခ်င္း၀တၳဳမ်ားမွာလည္း ထင္ရွားေအာင္ျမင္ခဲ့သည္။ <span>ၾကာေတာ့သည္လည္းေမာင့္စကား</span><span style="font-weight: bold;"> </span>(၁၉၈၆)၊<span style="font-weight: bold;"> </span> <span>ေၾကမြသြားေသာတိမ္တိုက္မ်ားအေၾကာင္း</span><span style="font-weight: bold;"> </span>(၁၉၉၁)၊</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold;"> </span><span>မရွိမျဖစ္မိုး</span><span style="font-weight: bold;"> </span>(၁၉၉၂)၊ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> <span>ျမစ္တို႔၏မာယာ ၊ နံရံ၏အျခားတစ္ဖက္မွာ</span> (၁၉၉၃)၊ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>မိန္းမတစ္ေယာက္ရဲ႕ဖြင့္ဟ၀န္ခံခ်က္ </span>(၁၉၉၄)၊ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>ကံၾကမၼာကို မယံုၾကည္ၾကသူမ်ား </span>(၁၉၉၅)၊ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>ပင္လယ္ႏွင့္တူေသာ မိန္းမမ်ား </span>(၁၉၉၆)၊<span> </span><span>ျမစ္တို႔၏မာယာ </span>(၁၉၉၉)၊ <span>ကၽြန္မ၏သစ္ပင္ </span>(၁၉၉၇)၊ <span>ခ်စ္သူေရးတဲ့ ကၽြန္မရဲ႕ညေတြ</span> (၁၉၈၀)၊<span> ခ်စ္သူေလလား... စကားတစ္ပြင့္ ပြင့္ခဲ့တယ္</span> (၂၀၀၃)၊<span> ၾကယ္စင္တံတား ကမ္းပါးႏွင္းျဖဴ </span>၊ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span> လေရာင္ေအာက္ဖက္ မိုင္အေ၀းမွာ ၊ တိမ္ႏွင့္ခ်ည္တဲ့ႀကိဳး ၊ ေစာင့္ေနမယ္လို႔ မေျပာလိုက္ဖူး၊ ၾကယ္ေၾကြတို႔ရဲ႕ အေတာင္ပံ </span>စသျဖင့္… ။<br /><br />၀တၳဳတို လံုးခ်င္းစာအုပ္ <span>ရာဇ၀င္ထဲမွာေမာင့္ကိုထားရစ္ခဲ့ႏွင့္ အျခား၀တၳဳတိုမ်ား</span> (၁၉၈၈)၊ <span>ေကာင္းကင္မပါေသာညႏွင့္ အျခား၀တၳဳတိုမ်ား </span>(၁၉၉၁) စသျဖင့္… ။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဂ်ဴး၏ အမွတ္တရ လံုးခ်င္း၀တၳဳသည္ ျမန္မာစာေပေလာကအတြင္း အေ၀ဖန္ခံရဆံုးေသာ စာေပလက္ရာျဖစ္ခဲ့သည္။ အျခားတစ္ဖက္တြင္ ေျပာစမွတ္ျပဳခံရေသာ ၀တၳဳရွည္လက္ရာမ်ားျဖင့္ သံုးသပ္ေဖာ္ၾကဴးခံရသည္။ ဥပမာ- မလိခ၏ ျမန္မာ၀တၳဳအညႊန္းတြင္ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ပင္လယ္ႏွင့္တူေသာမိန္းမ </span>အား အေကာင္းဆံုးလက္ရာ (Masterpiece) အျဖစ္ ညႊန္းဆိုေဖာ္ျပထားသည္။ လံုးခ်င္း၀တၳဳရွည္မ်ားသည္လည္း ရုပ္ရွင္အျဖစ္ ရိုက္ကူးျခင္းခံရသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဂ်ဴးသည္ ၀တၳဳေရးဆရာမ (Novelist) စစ္စစ္ ျဖစ္ပါသည္။ ၀တၳဳတို၊ ၀တၳဳလတ္ (Novelette)၊ မဂၢဇင္း ၀တၳဳရွည္မ်ားႏွင့္ လံုးခ်င္း၀တၳဳရွည္မ်ား တခုတ္တရ ေရးသားတင္ဆက္ေနသူပင္။ ထို႔ျပင္ ကလ်ာမဂၢဇင္းတြင္ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ကၽြန္မဖတ္ခဲ့ေသာစာအုပ္မ်ား</span> (လံုးခ်င္းစာအုပ္အျဖစ္ ထုတ္ေ၀ခဲ့သည္) ေဆာင္းပါးမ်ားႏွင့္ ဟန္သစ္မဂၢဇင္းမွ ဗြီဒီယိုရုပ္ရွင္ခံစားမွဳ ( <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ျမစ္တစ္စင္းကိုျဖတ္ေက်ာ္ျခင္း</span> အမည္ျဖင့္ လံုးခ်င္းစာအုပ္ ထုတ္ေ၀ခဲ့သည္)၊ ဂ်ဴး၏ ေဆာင္းပါးမ်ားသည္ စာဖတ္ပရိသတ္ မျပတ္ ဖတ္ခဲ့ရေသာ ေဆာင္းပါးလက္ရာ မ်ားျဖစ္ခဲ့သည္။ ယခု ပတ္၀န္းက်င္ထိန္းသိမ္းေရး ေဆာင္းပါးလက္ရာမ်ား ေရးသားလွ်က္ ရွိသည္။ ထုိ႔ျပင္ မူးယစ္ေဆး၀ါးဆိုင္ရာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ျပႆနာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;">၊ နိဳင္ငံတကာေရးရာ၊ ၿမိဳ႕ျပေရးရာဆိုင္ရာ ေဆာင္းပါးမ်ား ေရးသားေနရာ စာဖတ္ပရိသတ္မ်ား အဆက္မျပတ္ ဖတ္ေနရဆဲျဖစ္သည္။ ဥပမာ- <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);"> </span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">အမုန္းေၾကာင့္ျဖစ္ေသာ စစ္ပြဲမ်ား၊</span> <span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ကၽြန္မခ်စ္ေသာၿမိဳ႕</span> </span>စသျဖင့္ လံုးခ်င္းစာအုပ္မ်ားအျဖစ္ ထုတ္ေ၀လွ်က္ရွိသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထင္ရွားေသာေဆာင္းပါးလက္ရာ စာအုပ္မ်ားအနက္ ျမစ္တစ္စင္းကိုျဖတ္ေက်ာ္ျခင္းမွ ေအာ္လန္ဒို ရုပ္ရွင္ခံစားမွဳ ေဆာင္းပါးတြင္ (<span style="color: rgb(0, 0, 153);">ေအာ္လန္ဒိုကို ၾကည့္ၿပီးသည့္အခါ ကဗ်ာတစ္ပုဒ္၏ လွပမွဳကို ရလိုက္သည္။ စိတ္၏ ၿငိမ္းခ်မ္းတည္ၿငိမ္မွဳကို ရလိုက္သည္။ မိန္းမ-ေယာက်္ားဟူေသာ သတ္မွတ္ခ်က္ထက္ လူသားဟူေသာ ေပါင္းစည္းမွဳကို ေတြ႕ရသည္</span>) ဟု ရုပ္ရွင္ကားအေပၚ ခံစားတင္ျပခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အျခား စာေရးဆရာ ဆရာမမ်ားႏွင့္ တြဲဖက္၍ ၀တၳဳစာစဥ္မ်ားတြင္လည္း ပါ၀င္ေရးသားခဲ့သည္။ ဥတၱရလမင္း ခံစားသူအႀကိဳက္ ၀တၳဳတိုမ်ား၊ ျမန္မာ၀တၳဳတိုအဖြင့္၊ ရာစုသစ္သို႔ ပ်ံသန္းျခင္း၊ နားၾကပ္ကိုကိုင္ ကေလာင္ကို ကိုင္ဆြဲ၊ ပန္းတို႔ရဲ႕ရနဲ႔၊ ျမန္မာ၀တၱဳတို (၂၀၀၁-၂၀၀၅)၊ အျခားစာစဥ္မ်ားတြင္လည္း ပါ၀င္ေရးသားသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထို႔ျပင္ ဂ်ဴး၏ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ေရေမ်ာသီး</span><span style="font-weight: bold;"> </span>၀တၳဳတိုကို အဆိုေတာ္ <span><span style="color: rgb(204, 0, 0);">ေဟမာေန၀င္း</span></span><span style="font-weight: bold;"> </span>ကလည္းေကာင္း၊ <span style="color: rgb(0, 0, 153);">ျမရဲ႕လ</span> ၀တၳဳတိုကို အဆိုေတာ္ <span style="color: rgb(204, 0, 0);">ထူးအိမ္သင္</span> ကလည္းေကာင္း ဖတ္ၾကားအသံသြင္းကာ တိတ္ေခြအျဖစ္ (၁၉၉၇)တြင္ ျဖန္႔ခ်ီခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၀တၳဳေရးဆရာမ (Novelist) အျဖစ္ ျမန္မာစာေပေလာကတြင္ ထင္ရွားေအာင္ျမင္ေနေသာ ဂ်ဴး၏ စာေရးဆရာမ ဘ၀အေတြ႕အႀကံဳမ်ားမွာ စိတ္၀င္စားစရာပင္။</span><br /><br /><span style="font-style: italic; color: rgb(0, 0, 153);font-family:Zawgyi-One;" >ကၽြန္မ ၾကည္ေအးရဲ႕ ၀တၳဳ ကဗ်ာ ေတာ္ေတာ္မ်ားမ်ားကို သေဘာက်တယ္။ တစ္ခါတေလမွာ (Style) ခ်င္း သြားတူတာကို ကၽြန္မကိုယ္တိုင္လည္း သတိထားမိလိုက္တယ္။ အခုေနာက္ပိုင္း ကၽြန္မရဲ႕ ၀တၳဳေတြမွာ ၾကည္ေအးရဲ႕ (Style) နဲ႔ လံုး၀ကင္းရွင္းၿပီး သီးသန္႔ျဖစ္ေအာင္ ႀကိဳးစားေနပါတယ္</span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">။</span><br /><span style="font-style: italic; color: rgb(0, 0, 153);font-family:Zawgyi-One;" >ကၽြန္မဟာ စာမေရးဘဲ မေနနိဳင္လို႔ ေရးတာပါ။ ကၽြန္မရဲ႕ဦးေႏွာက္ကို အလိုလိုက္တဲ့ လက္ရဲ႕ ဖန္တီးမွဳသက္သက္သာ ျဖစ္ပါတယ္လို႔ ကၽြန္မေရးခဲ့ပါတယ္။ ဒါ ကၽြန္မရဲ႕ ရိုးသားပြင့္လင္းစြာ ၀န္ခံမွဳပါ။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဂ်ဳး သည္ <span><span style="color: rgb(204, 0, 0);">နိဳင္၀င္းေဆြ</span></span><span style="font-weight: bold;"> </span>၏ <span><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ေႏြတစ္ည</span></span><span style="font-weight: bold;"> </span>လံုးခ်င္း၀တၳဳကို ႏွစ္ၿခိဳက္သလို ျဖစ္တည္မွဳပဓာနစာေရးဆရာ<span style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> ဖရန္႔ကာဖကာ</span><span style="font-weight: bold;font-size:85%;" > </span></span><span>(Frank Kafka)</span> ၀တၳဳတိုမ်ားကိုလည္း ႏွစ္ၿခိဳက္သူျဖစ္သည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဂ်ဴးႏွင့္ပတ္သက္၍ စာဖတ္ပရိသတ္တစ္ဦးျဖစ္ေသာ အင္န္ဂ်ီအို အဖြဲ႕တစ္ဖြဲ႕မွ သားသည္မိခင္တစ္ဦးက ဤသို႔ သံုးသပ္ခဲ့ေၾကာင္း <span style="color: rgb(204, 0, 0);">ေစာေက်ာ္ျမတ္ၿငိမ္း</span> ၏ ျမန္မာလူမွဳရွဳခင္း (ဂ်ဴးကို သူ၏ ပရိသတ္ေတြ ဘယ္လိုသေဘာထားၾကသလဲ ေဆာင္းပါး၊ သင့္ဘ၀မဂၢဇင္း၊ ၁၉၉၉-ခုႏွစ္ အမွတ္(၁၁)တြင္) <span style="font-style: italic; color: rgb(0, 0, 153);">ကၽြန္မကေတာ့ ဂ်ဴးရဲ႕စာေတြကို ဖတ္သင့္တယ္ ထင္လို႔ ဖတ္ေနတယ္။ သူ႕ရဲ႕၀တၳဳတို၊ ၀တၳဳရွည္၊ ေဆာင္းပါးအားလံုးကို ဖတ္တယ္။ ကၽြန္မနဲ႔ သေဘာထားခ်င္း မတိုက္ဆိုင္တာ တစ္ခုႏွစ္ခုေလာက္ကလြဲရင္ အမ်ားစုကိုေတာ့ သေဘာက်တယ္။ ကၽြန္မသေဘာမက်တာက သူ႕၀တၳဳေတြထဲမွာ အတၱခ်င္းၿပိဳင္ၾကတာ၊ အဲဒါမ်ိဳးေတြ အမ်ားႀကီး ေတြ႕ရတယ္။ ဒီေသးေသးမႊားမႊားအားနည္းခ်က္ကလြဲရင္ ဂ်ဴးဟာ သိပ္ကို ထက္ျမက္ပါတယ္။ အႏုပညာအား သိပ္ေကာင္းတယ္။ သူေကာင္းတာေတြက အမ်ားႀကီးပဲ။ ဥပမာ… ပညာတန္ဖိုးထားတာ… ေနာက္ၿပီး အမ်ိဳးသမီးေတြရဲ႕ ကိုယ့္ကိုယ္ကိုယံုၾကည္မွဳအားမာန္၊ အေတြးအေခၚလြတ္လပ္မွဳ အဲဒါေတြ တင္ျပထားတယ္</span> ဟု ဖတ္ရွဳရသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ယခုအခါ ဂ်ဴးသည္ စာေပအႏုပညာမ်ား ေရးသားဖန္တီးရင္း <span style="color: rgb(204, 0, 0);">ဂ်ဴး စာအုပ္တိုက္</span> ကိုထူေထာင္ကာ စာအုပ္မ်ား ထုတ္ေ၀ျဖန္႔ခ်ီရင္း ရန္ကုန္ၿမိဳ႕ ၾကည့္ျမင္တိုင္ၿမိဳ႕နယ္၊ အထက္ၾကည့္ျမင္တိုင္လမ္းတြင္ မိသားစု၊ ညီအကိုေမာင္ႏွမမ်ားႏွင့္အတူ ေနထိုင္ကာ စာေပလက္ရာမ်ားကို ေရးသားဖန္တီးလွ်က္ ရွိပါသည္။</span><br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(204, 0, 0);">STA</span><br /><br /><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >ဂ်ဴး Profile မွ အခ်က္အလက္မ်ားကို စံပယ္ျဖဴမဂၢဇင္း (အမွတ္၆ ၊ ၂၀၀၈ ႏို၀င္ဘာ) တြင္ပါရွိေသာ ေလးကိုတင္၏ ဧရာ၀တီရုပ္ပံုလႊာမွ ကူးယူေဖာ္ျပထားေၾကာင္း ၀န္ခံပါသည္။</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-36623013773430297972008-11-20T13:18:00.007+06:302009-01-25T12:06:49.382+06:30Happy Shan New Year<span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);font-family:Zawgyi-One;" ><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ရွမ္းတိုင္းရင္းသားမ်ား၏ ႏွစ္သစ္ကူးအေၾကာင္း သိေကာင္းစရာ</span></span><br /><br /><div style="text-align: justify;"><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkgWmzb7kkp9hyphenhyphenstISDmvaMCEPOgC1ZQ1_SrVmEh6faCI2bg1k7X3GCCJ2O5FDYbG90YEcD3mLWccU7mCIGj3FIBU8A9CS_BFOyqTgAnnZ1Ec7r8L7I8-tBmE9dDnH5YihQCQ2c-_U1sB6/s1600-h/PIC_0025.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 264px; height: 400px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkgWmzb7kkp9hyphenhyphenstISDmvaMCEPOgC1ZQ1_SrVmEh6faCI2bg1k7X3GCCJ2O5FDYbG90YEcD3mLWccU7mCIGj3FIBU8A9CS_BFOyqTgAnnZ1Ec7r8L7I8-tBmE9dDnH5YihQCQ2c-_U1sB6/s400/PIC_0025.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5270629897102938962" border="0" /></a><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ခရစ္သကၠရာဇ္ ၂၀၀၈-ခုႏွစ္ နိဳ၀င္ဘာလ (၂၈)ရက္၊ ျမန္မာသကၠရာဇ္ ၁၃၇၀-ခုႏွစ္ နတ္ေတာ္လဆန္း(၁)ရက္ေန႔တြင္ ရွမ္းတိုင္းရင္းသားတို႔၏ ႏွစ္ေဟာင္းကုန္ဆံုး၍ ႏွစ္သစ္သို႔ ေရာက္ရွိၿပီျဖစ္ပါသည္။ ယခုလာမည့္ႏွစ္သစ္သည္ <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">ရွမ္းသကၠရာဇ္ ၂၁၀၃-ႏွစ္ေျမာက္</span> ျဖစ္ပါသည္။ ရွမ္းႏွစ္သစ္ကူးကို <span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;">ပီေမာင္တိုင္း</span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"> </span>ဟု ေခၚပါသည္။ ပီေမာင္တိုင္း ျဖစ္ေပၚလာပံု သမိုင္းအက်ဥ္းကို ေဖာ္ျပရေသာ္…</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">လြန္ခဲ့ေသာႏွစ္ေပါင္း ၂၀၀၀ေက်ာ္ကတည္းက ရွမ္းလူမ်ိဳးတို႔သည္ <span style="color: rgb(0, 0, 0);">ဂႏၶလရာဇ္တိုင္း </span>ဟုေခၚေသာ ယခု <span style="color: rgb(0, 0, 0);">တရုတ္ျပည္ ယူနန္နယ္</span> ၏ အေနာက္ဖက္ႏွင့္ ေျမာက္ဖက္ ေရႊလီျမစ္၀ွမ္းေဒသတြင္ အင္အားစုစည္းကာ ကုိယ္ပိုင္ စာေပ၊ ယဥ္ေက်းမွဳ၊ ဓေလ့ထံုးစံျဖင့္ ေနထိုင္ခဲ့ၾကသည္။ ထို႔ေနာက္ အင္အားေတာင့္တင္းခိုင္မာေသာ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">နန္ခ်ိဳလက္နက္နိဳင္ငံေတာ္ </span><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">(Nan Chao AD 649-1253) </span></span>ကို တည္ေထာင္ခဲ့ၾကသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">သာသနာသကၠရာဇ္ ၄၅၀ (BC 94) တြင္ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 153);">ေစာ(၀္)ဦးတည္ဖ</span> </span>ဘုရင္မင္းျမတ္သည္ ဗုဒၶသာသနာေတာ္ကို ယံုၾကည္ကိုးကြယ္လိုသည္ျဖစ္၌ သားေတာ္ <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">ေစာ(၀္)ခြန္စိုင္း</span> အား သီဟိုဠ္ (ယခု သီရိလကၤာနိဳင္ငံ) သို႔ ေစလြတ္ၿပီး ပိဋကတ္သံုးပံုကို ပင့္ေဆာင္ေစခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဗုဒၶသာသနာေတာ္ႀကီး နန္ခ်ိဳျပည္သို႔ စတင္ေရာက္ရွိလာသည့္ ထိုႏွစ္ ထိုလ (နတ္ေတာ္လ)မွ စ၍ ရွမ္းသကၠရာဇ္ကို ေရတြက္သတ္မွတ္ခဲ့ရာ ယခုဆိုလွ်င္ ၂၁၀၃-ခုသို႔ ၀င္ေရာက္ခဲ့ၿပီ ျဖစ္ပါသည္။ ေရွးအခါက ရွမ္းနကၡတၱပညာရွင္မ်ားသည္ ႏွစ္သစ္ကူးေန႔ကို သတ္မွတ္ရာတြင္ ေန-လ-ၾကယ္-နကၡတ္ တို႔ကိုၾကည့္ၿပီး အခ်ိန္နာရီအတိအက်ျဖင့္ သတ္မွတ္ၾကေသာ္လည္း ယခုအခါတြင္ နတ္ေတာ္လဆန္း(၁)ရက္ေန႔ကို ႏွစ္သစ္ကူးေန႔အျဖစ္ သတ္မွတ္ၾကပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေရွးက ဤႏွစ္သစ္ကူးအခါသမယ က်ေရာက္တိုင္း ပြဲလမ္းသဘင္မ်ား စည္ကားသိုက္ျမိဳက္စြာ က်င္းပျခင္း၊ သူရဲေကာင္းမ်ားအား ဘြဲ႕မ်ားခ်ီးျမွင့္ျခင္း၊ စာေပ ဂီတ အႏုပညာရွင္မ်ားအား ဆုေပးျခင္း၊ သက္ႀကီးရြယ္အိုမ်ားအား ဂါရ၀ျပဳျခင္း အစဥ္အလာမ်ား ရွိခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေရွးရိုးရာ ထံုးတမ္းအရ ႏွစ္သစ္ကို ႀကိဳဆိုရာတြင္ အခ်က္(၄)ခ်က္ ပါ၀င္ရပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၁) ႏွစ္သစ္ကို ႀကိဳဆိုျခင္း</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">(၂) ႏွစ္သစ္ကို ဂါရ၀ျပဳျခင္း</span> <span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />(၃) ရိုးရာအစားအစာျဖင့္ ဧည့္ခံျခင္း၊ ကုသိုလ္ေကာင္းမွဳျပဳျခင္း</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>(၄) ေပ်ာ္ပြဲရႊင္ပြဲ က်င္းပျခင္း</span> ဟူ၍ ျဖစ္ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထို႔အတူ <span style="color: rgb(0, 0, 0);">ႏွစ္သစ္ကူး</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);"> မီးဆုခံ</span><span style="color: rgb(0, 0, 0);">ထြက္ျခင္း</span> သည္လည္း အိမ္ရွင္ကို ဂါရ၀ျပဳျခင္း၊ ႏွစ္သစ္တြင္ ဆုမြန္ေကာင္းမ်ား လာေရာက္ေတာင္းေပးျခင္း၊ ေဆြမ်ိဳးသားခ်င္းသေဘာေဆာင္ျခင္း ဟူေသာ အနက္ကိုေဆာင္သည့္ ေရွးရိုးရာ အစဥ္အလာကို ထိန္းသိမ္းျခင္း ျဖစ္ပါသည္။ </span><br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold; font-style: italic;">STA</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-7388915238437273382008-11-18T18:41:00.008+06:302009-01-25T12:12:50.411+06:30သဟာယစာၾကည့္တုိက္ သမိုင္းအက်ဥ္း<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJmSev12p1NmMSZCvfoeGSQ0W_Z-bKZxrLXl8grIjHbS01gHAw95IRFIpzjhbyuZS_vj9FqOhN_ZizIjYpqBtqNBe5QwE6y3wdm5dyQ3IQRjiK_DRYVHvoBa7vNdp3-qKWsc7SWQEFXLFw/s1600-h/PIC_0013.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 320px; height: 242px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJmSev12p1NmMSZCvfoeGSQ0W_Z-bKZxrLXl8grIjHbS01gHAw95IRFIpzjhbyuZS_vj9FqOhN_ZizIjYpqBtqNBe5QwE6y3wdm5dyQ3IQRjiK_DRYVHvoBa7vNdp3-qKWsc7SWQEFXLFw/s320/PIC_0013.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5270634303688850674" border="0" /></a><div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"> <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">သဟာယစာၾကည့္တုိက္</span> ကို ၁၉၃၅-ခုႏွစ္တြင္ စတင္ တည္ေထာင္ခဲ့ပါသည္။ ဒုတိယကမၻာစစ္ႀကီး မျဖစ္မွီ စစ္ႀကိဳေခတ္အခ်ိန္က ျမန္မာနိဳင္ငံ <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">ဗုဒၶကလ်ာဏယု၀အသင္း (ေခၚ) ၀ိုင္အမ္ဘီေအ အသင္းႀကီး</span>သည္ နိဳင္ငံတ၀ွမ္းသို႔ လွည့္လည္ၿပီး စာၾကည့္အသင္း၊ စာဖတ္သင္းမ်ားကို ထူေထာင္လွ်က္ရွိရာ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕အေနာက္ပိုင္း က်ပ္ျပင္သို႔ ေရာက္ရွိလာခဲ့ၿပီး စာဖတ္သင္းကို ထူေထာင္ဖြင့္လွစ္ေပးသြားခဲ့ပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထုိအခ်ိန္မွစၿပီး က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မရပ္ရွိ လူႀကီးမ်ားျဖစ္ၾကေသာ <span>ဦးနႏၵ၊ ဦးေက်ာ္ </span>တို႔မွ ကမကထျပဳေဆာ္ၾသကာ လူငယ္မ်ားျဖစ္ၾကေသာ <span>ကိုခ်စ္စိန္၊ ကိုသာရင္</span><span style="font-weight: bold;"> </span>တို႔ကို ဦးေဆာင္ေစ၍ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">တုိ႔ဗမာသဟာယ စာၾကည့္အသင္း</span>ကို ကိုသာရင္၏ ေနအိမ္၌ စတင္ထူေထာင္ဖြင့္လွစ္ခဲ့ၾကသည္။။ ၁၉၄၂-ခုႏွစ္ ဒုတိယကမၻာစစ္မီး ျမန္မာနိဳင္ငံသို႔ ကူးစက္လာခ်ိန္တြင္ စာၾကည့္သင္းရွိ စာအုပ္မ်ားကို ပ်က္စီးဆံုးရွံဳးမွဳ မရွိေစရန္ က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မရပ္ကြက္မွေန၍ ေဘးလြတ္ကင္းရာ က်ပ္ျပင္ေတာင္ေပၚကုန္းရပ္သို႔ ေျပာင္းေရႊ႕ခဲ့ၿပီး တို.ဗမာသဟာယစာၾကည့္အသင္းကို စစ္အတြင္းမွာပင္ လူငယ္မ်ားက စာဖတ္ရင္း ဖြင့္လွစ္နိဳင္ခဲ့ၾကပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၄၈-ခုႏွစ္ လြတ္လပ္ေရးေခတ္တြင္ စာၾကည့္အသင္းအား က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မရပ္သို႔ ျပန္လည္ေျပာင္းေရႊ႕ခဲ့ၾကသည္။ ထုိကာလတြင္ ျမန္မာနိဳင္ငံ ျပန္ၾကားေရးႏွင့္ျပည္သူ႕ဆက္ဆံေရးဌာနမွ ေပးပို႔ေသာ ဘာသာျပန္စာအုပ္မ်ားႏွင့္ အဂၤလိပ္စာအုပ္မ်ားကိုလည္း စာၾကည့္သင္းက လက္ခံရရွိခဲ့ရာ စာအုပ္မ်ား တိုးပြားခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၅၃-ခုႏွစ္တြင္ ျပည္ေတာ္သာစံမံကိန္းအရ နိဳင္ငံေတာ္က စာၾကည့္တိုက္မ်ားေဆာက္လုပ္ရန္အတြက္ ခ်မွတ္ေပးေသာ ရံပံုေငြျဖင့္ သဟာယစာၾကည့္တိုက္ကို ေဆာင္လုပ္ခဲ့ပါသည္။ ထုိစဥ္က အေဆာက္အဦးေဆာက္လုပ္ရာတြင္ က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မ ဗုဒၶေ၀ယ်ာ၀စၥအဖြဲ႕ ဥကၠဌျဖစ္ေသာ ဦးစံခင္က ႀကီးၾကပ္ကာ လူငယ္အမ်ားက လုပ္အားပါ၀င္ခဲ့ၾကသည္။ ၁၉၅၈-ခုႏွစ္ ဇြန္လတြင္ သဟာယစာၾကည့္တိုက္သစ္ကို ဖြင့္လွစ္နိဳင္ခဲ့ပါသည္။</span> <span style="font-family:Zawgyi-One;">ထိုအခ်ိန္မွစၿပီး စာၾကည့္တိုက္လုပ္ငန္းမ်ား စနစ္တက်ျဖစ္ေစရန္အတြက္ အမွဳေဆာင္ေကာ္မတီမ်ား ဖြဲ႕စည္းကာ လုပ္ငန္းမ်ားကို ေဆာင္ရြက္ခဲ့ၾကသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၉၀-ခုႏွစ္ နိဳင္ငံေတာ္ၿငိမ္၀ပ္ပိျပားမွဳတည္ေဆာက္ေရးအဖြဲ႕ အစိုးရလက္ထက္တြင္ စာၾကည့္တိုက္အေဆာက္အဦးမွာ လမ္းနယ္ေျမႏွင့္ မလြတ္ကင္းသည့္အတြက္ ဖယ္ရွားေပးခဲ့ရပါသည္။ စာၾကည့္တိုက္အေဆာက္အဦးကို ဖ်က္သိမ္းခဲ့ၿပီးေနာက္ပိုင္း စာအုပ္မ်ားကို မပ်က္စီးမေပ်ာက္ပ်က္ေစရန္ စာရင္းဇယားမ်ားျပဳလုပ္ကာ သိမ္းဆည္းခဲ့ၾကပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၂၀၀၅-ခုႏွစ္ မတ္လ (၂၂)ရက္ေန႔တြင္ က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မ လူမွဳေရးအသင္းမွ လူႀကီးမ်ား၏ အေျမာ္အျမင္ႏွင့္ ေစတနာတို႔ျဖင့္ က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မ လူမွဳေရးအဖြဲ႕ရံပံုေငြ၊ က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မ ေရေကာ္မတီ၏ ရံပံုေငြ၊ သဟာယစာၾကည့္တိုက္၏ ရံပံုေငြတို႔အျပင္ သီးျခားအလွဴရွင္မ်ား၏ ပံ့ပိုးေငြတို႔ကို စုေပါင္း၍ ယခုလက္ရွိ ဖြင့္လွစ္လွ်က္ရွိေသာ သဟာယစာၾကည့္တုိက္ အေဆာက္အဦးကို ၀ယ္ယူပိုင္ဆိုင္နိဳင္ခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ကနဦးမူလ သဟာယစာၾကည့္တုိက္ကို ၁၉၅၃-ခုႏွစ္မွ ၁၉၉၀-ခုႏွစ္အထိ က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မရပ္ကြက္ ျပည္ေထာင္စုကားလမ္းမႀကီးေဘးတြင္ ဖြင့္လွစ္ခဲ့ပါသည္။ ယခုေနရာသစ္သို႔ မေျပာင္းေရႊ႕နိဳင္မွီအခ်ိန္အထိ သဟာယစာၾကည့္တိုက္အေပၚ သံေယာဇဥ္ႀကီးသူမ်ား၏ ဦးေဆာင္မွဳျဖင့္သာ စာၾကည့္တိုက္ကို ယာယီဖြင့္လွစ္၍ ျဖတ္သန္းခဲ့ၾကသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">သဟာယစာၾကည့္တုိက္ကို ဒုတိယကမၻာစစ္ႀကီးအတြင္းမွာပင္ မပ်က္စီးေအာင္ ထိန္းသိမ္းနိဳင္ခဲ့သလို မ်ိဳးဆက္အသီးသီးကလည္း လက္ဆင့္ကမ္းလွ်က္ တည္တံ့ေအာင္ ထူေထာင္ခဲ့ၾကသည္။ ယခုမ်က္ေမွာက္ေခတ္ လူငယ္မ်ိဳးဆက္သစ္မ်ားကလည္း ဆက္လက္၍ တည္တံ့ေအာင္ ႀကိဳးပမ္းေဆာင္ရြက္လွ်က္ ရွိၾကသည္ကိုလည္း အားရဖြယ္ရာ ေတြ႕ျမင္ရပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ယခုကဲ့သို႔ လူငယ္မ်ား၏ ကိုယ္က်ိဳးမဖက္ ေဆာင္ရြက္မွဳမ်ားေၾကာင့္ သဟာယစာၾကည့္တုိက္အေနျဖင့္ နံရံကပ္စာေစာင္ ျပပြဲမ်ားသာမက စာေပေဟာေျပာပြဲမ်ား၊ စာေပဆုမ်ားကို ခ်ီးျမွင့္ေပးအပ္လာနိဳင္သည္အထိ စည္ပင္ဖြံ႕ၿဖိဳးခဲ့ပါသည္။ ၁၉၉၈-ခုႏွစ္ ဇန္န၀ါရီလတြင္ သဟာယစာၾကည့္တိုက္မွ ႀကီးမွဴးက်င္းပေသာ စာေပေဟာေျပာပြဲသို႔ စာေရးဆရာႀကီးမ်ား ျဖစ္ၾကေသာ <span style="color: rgb(0, 0, 0);">ျမသန္းတင့္</span>ႏွင့္ <span style="color: rgb(0, 0, 0);">ေအာင္သင္း</span>တို႔ လာေရာက္၍ စာေပေဟာေျပာခဲ့ၾကသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ႏွစ္စဥ္ ျမန္မာနိဳင္ငံ၏ လြတ္လပ္ေရးေန႔ျဖစ္ေသာ ဇန္န၀ါရီလ (၄)ရက္ေန႔ေရာက္တုိင္း သဟာယစာေပဆုကို ဆုေရြးခ်ယ္ေရးေကာ္မတီအဖြဲ႕မွေန၍ ၂၀၀၇-ခုႏွစ္မွ စတင္ၿပီး သတင္းထုတ္ျပန္ေၾကျငာေလ့ ရွိသည္။ သဟာယစာေပဆုကို ၂၀၀၇-ခုႏွစ္မွ စတင္ၿပီး ေပးအပ္ခ်ီးျမွင့္နိဳင္ခဲ့ရာ <span>ပထမအႀကိမ္ သဟာယစာေပဆုကို</span><span style="font-weight: bold;"> <span style="color: rgb(0, 0, 153);">စာေရးဆရာညီပုေလး၏ ၿငိမ္သက္တစ္မိနစ္ႏွင့္အျခား၀တၳဳတိုမ်ား</span> </span>စာအုပ္ကို လည္းေကာင္း၊ <span>ဒုတိယအႀကိမ္ စာေပဆုကို</span><span style="font-weight: bold;"> <span style="color: rgb(0, 0, 153);">The Wave မဂၢဇင္း</span></span><span style="color: rgb(0, 0, 153);"> </span>အားလည္းေကာင္း၊ <span>တတိယအႀကိမ္ စာေပဆုကို </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ အယ္ဒီတာအဖြဲ႕</span>အားလည္းေကာင္း ဆုေရြးခ်ယ္ေရးေကာ္မတီက ေရြးခ်ယ္ခဲ့ၾကပါသည္။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">သဟာယစာၾကည့္တိုက္သည္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္အတြင္း၌ရွိေသာ စာၾကည့္တိုက္ (၁၀)ခုေက်ာ္အနက္ သက္တမ္းအရွည္ၾကာဆံုး၊ စာအုပ္အစံုလင္ဆံုးႏွင့္ လူသိအမ်ားဆံုး စာၾကည့္တိုက္အျဖစ္ ရပ္တည္လွ်က္ရွိၿပီး ၂၀၁၀-ခုႏွစ္တြင္<span style="color: rgb(204, 0, 0); font-weight: bold;"> စိန္ရတုကာလ</span>သို႔ ေရာက္ရွိေတာ့မည္ ျဖစ္သည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">သဟာယစာၾကည့္တိုက္တြင္ ထားရွိေသာ ဧည့္သည္ေတာ္မွတ္တမ္းအရ သဟာယစာၾကည့္တိုက္သို႔ <span>ျမသန္းတင့္၊ ေအာင္သင္း၊ ေန၀င္းျမင့္၊ သိပၸံမွဴးတင္၊ ဆန္းထြန္း(မန္းတကၠသိုလ္)၊ တင့္တယ္၊ ေရနံေျမခင္စု၊ ေစာျပည့္ခ်မ္းသာ</span> စသည့္ စာေရးဆရာမ်ားလည္း လာေရာက္လည္ပတ္ခဲ့ဖူးေၾကာင္း သိရပါသည္။<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold; font-style: italic;">STA</span><br /></span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-8479336982091483102008-11-18T18:37:00.006+06:302009-01-25T12:17:22.595+06:30မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ ရွမ္းစာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳအသင္း<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိုးကုတ္ၿမိဳ႕သည္ တိုင္းရင္းသားလူမ်ိဳးေပါင္းစံု ေနထိုင္ေသာၿမိဳ႕ျဖစ္ပါသည္။ ထို႔အတူ တိုင္းရင္းသားတို႔၏ အဖိုးတန္အေမြအႏွစ္ျဖစ္ေသာ စာေပယဥ္ေက်းမွဳ၊ ဂီတအႏုပညာ စသည့္ ကြဲျပားေသာ ၀ိေသသလကၡဏာမ်ားကိုလည္း မေပ်ာက္ပ်က္ မတိမ္ေကာေစရန္၊ ရွင္သန္ဖြံ႕ၿဖိဳးေစရန္အတြက္ ထိန္းသိမ္းသြားၾကရမည္ျဖစ္သည္။ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ ရွမ္းစာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳအသင္း </span>သည္လည္း ရွမ္းတိုင္းရင္းသားမ်ား၏ စာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳ ဖြံ႕ၿဖိဳးတိုးတက္လာေစရန္ အစဥ္ ႀကိဳးစားေဆာင္ရြက္လွ်က္ ရွိပါသည္။</span><br /></div><div style="text-align: justify;"><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အသင္းအေနျဖင့္ နိဳင္ငံေတာ္မွ ခ်မွတ္ထားေသာ မူ၀ါဒႏွင့္အညီ စာမတတ္သူပေပ်ာက္ေရး စီမံခ်က္ကို တစ္ဖက္တစ္လမ္းမွ အေထာက္အကူျဖစ္ေစရန္ ရည္ရြယ္၍ ႏွစ္စဥ္ႏွစ္တိုင္း ေႏြရာသီေက်ာင္းပိတ္ရက္ ကာလမ်ားတြင္ ၿမိဳ႕နယ္အဆင့္ ရွမ္းစာေပ၊ မ ငါးလံုး သင္တန္းမ်ားကို ဖြင့္လွစ္သင္ၾကားေပးလွ်က္ ရွိပါသည္။ ထို႔အျပင္ အခါအားေလ်ာ္စြာ ဆရာျဖစ္မြမ္းမံ သင္တန္း မ်ားကိုလည္း <span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 102, 255);"><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ရွမ္းစာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳေကာ္မတီ (တကၠသိုလ္မ်ား-ျမန္မာနိဳင္ငံ)</span> </span>၏ ပံ့ပိုးမွဳႏွင့္အတူ ဖြင့္လွစ္နိဳင္ခဲ့ၿပီး ျဖစ္သည္။ အသင္းအေနျဖင့္ မိုးကုတ္ႏွင့္ မိုင္းလံု ၿမိဳ႕နယ္အတြင္းရွိ ေက်းရြာမ်ားသို႔ ဆရာမ်ား ေစလႊတ္ကာ ရွမ္းစာေပသင္တန္းမ်ားကို စဥ္ဆက္မျပတ္ ဖြင့္လွစ္သင္ၾကားေပးလွ်က္ ရွိသည္။ ထို႔အျပင္ ရွမ္းစာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳ ဗဟိုအဖြဲ႕ႏွင့္</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ဆက္သြယ္၍ စာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳ ကိစၥရပ္မ်ားကိုလည္း အျခားၿမိဳ႕နယ္မ်ားႏွင့္ လက္တြဲကာက်ယ္ျပန္႔စြာ ေဆာင္ရြက္လွ်က္ ရွိပါသည္</span>။<br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">အသင္းအေနျဖင့္ ရိုးရာယဥ္ေက်းမွဳမ်ားကို မေပ်ာက္ပ်က္ေစရန္ ေဖာ္ထုတ္ထိန္းသိမ္းလွ်က္ရွိရာ ႏွစ္စဥ္ နတ္ေတာ္လဆန္း (၁)ရက္ေန႔တြင္ က်ေရာက္ျမဲျဖစ္ေသာ ႏွစ္သစ္ကူးအခါသမယတြင္ ၿမိဳ႕နယ္အတြင္းရွိ ရပ္ကြက္အသီးသီးသို႔ အိုးစည္ဗံုေမာင္း ယဥ္ေက်းမွဳအကမ်ားျဖင့္ မီးဆုခံေရာက္ရွိျမဲျဖစ္သည္။ ႏွစ္သစ္ကူး မီးဆုခံထြက္ျခင္းသည္ အလွဴေငြရရွိေရးကို အဓိကထားျခင္းမဟုတ္ပဲ အိမ္ရွင္ကို ဂါရ၀ျပဳကန္ေတာ့ျခင္း၊ ႏွစ္သစ္တြင္ ဆုမြန္ေကာင္းမ်ား လာေရာက္ေတာင္းေပးျခင္း၊ ေဆြမ်ိဳးသားခ်င္းသေဘာကို ေဆာင္ျခင္း ဟူေသာ အနက္ကိုေဆာင္သည့္ ေရွးရိုးရာ အစဥ္အလာကို ထိန္းသိမ္းျခင္း ျဖစ္ပါသည္။ ရရွိလာေသာ အလွဴေငြမ်ားကို အသင္းတိုက္ျဖစ္ေျမာက္ေရး၊</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> စာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳ ဖြံ႕ၿဖိဳးတိုးတက္ေရးအတြက္ အက်ိဳးရွိစြာ အသံုးျပဳနိဳင္ရန္ ရည္ရြယ္ပါသည္။ ပိတ္စြယ္၊ သဲျဖဴ၀ိုင္းရပ္ကြက္အတြင္းတြင္ တစ္ဧကနီးပါးရွိေသာ အသင္းပိုင္ေျမကြက္ကို ၀ယ္ယူထားၿပီး အႏွစ္(၃၀) ေျမဂရံကိုလည္း ရရွိၿပီးျဖစ္သည္။ အသင္းအေနျဖင့္ အေဆာက္အဦးျဖစ္ေျမာက္ေရးအတြက္ ႀကိဳးပမ္းေဆာင္ရြက္လွ်က္ရွိသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ ရွမ္းစာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳအဖြဲ႕သည္ စတင္တည္ေထာင္ခဲ့သည့္ ၁၉၇၂-ခုႏွစ္မွစ၍ ယခုလက္ရွိ အခ်ိန္ကာလအထိ အမွဳေဆာင္ေကာ္မတီမ်ားျဖင့္ စနစ္တက် ဖြဲ႕စည္းထားၿပီး အသင္းတာ၀န္မ်ားကို ေဆာင္ရြက္လွ်က္ရွိရာ ရွမ္းစာေပႏွင့္ယဥ္ေက်းမွဳကို စိတ္ပါ၀င္စားသူ မည္သူမဆို လာေရာက္ဆက္သြယ္နိဳင္ေၾကာင္း သိရသည္။ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္အတြင္းရွိ မိဘျပည္သူမ်ားအေနျဖင့္လည္း အသင္း၏ေဆာင္ရြက္မွဳအေပၚ အျပဳသေဘာ ေ၀ဖန္ျခင္း၊ အၾကံျပဳျခင္းမ်ားကို ႀကိဳဆိုလွ်က္ရွိေၾကာင္း သိရသည္။ ၿမိဳ႕သူၿမိဳ႕သားမ်ားအေနျဖင့္ အဖက္ဖက္မွ ၀ိုင္း၀န္းကူညီ ပံ့ပိုးေပးေစလိုေၾကာင္းကိုလည္း မိုးကုတ္မီဒီယာသို႔ သတင္းပါးရင္း ဖိတ္ေခၚထားပါသည္။<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold; font-style: italic;">STA</span><br /><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi43-A8_9A9Xw2gqk_hTvzLCYTK-5EjnDfiQ96Xp7UJAog0bwIFKq_t_HZE2EArJItUegCn1ZYsJQuMSjn5uO-3nrBlNLvhNQgxrMnIHQsTJQCbPRTJ5cNI8T5P9BxNamckbaPDhjNYzkjs/s1600-h/PIC_0003.jpg"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer; width: 283px; height: 320px;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi43-A8_9A9Xw2gqk_hTvzLCYTK-5EjnDfiQ96Xp7UJAog0bwIFKq_t_HZE2EArJItUegCn1ZYsJQuMSjn5uO-3nrBlNLvhNQgxrMnIHQsTJQCbPRTJ5cNI8T5P9BxNamckbaPDhjNYzkjs/s320/PIC_0003.jpg" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5270631060995656034" border="0" /></a><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">Source: TLCC (MGK)</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-6189374656973776912008-11-08T09:45:00.017+06:302009-03-01T19:20:27.602+06:30တတိယအႀကိမ္ေျမာက္ သဟာယ စာေပဆု<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိုးကုတ္ၿမိဳ႕ က်ပ္ျပင္ၿမိဳ႕မရပ္ကြက္တြင္ တည္ရွိေသာ <strong><span style="font-weight: normal;">သဟာယစာၾကည့္တိုက္</span> </strong>၏ <strong style="font-weight: normal;">သဟာယစာေပဆု</strong> ကို ၂၀၀၇-ခုႏွစ္တြင္ စတင္၍ ေပးအပ္ခ်ီးျမွင့္ခဲ့ရာ ၂၀၀၉-ခုႏွစ္တြင္ တတိယအႀကိမ္ေျမာက္သို႔ ေရာက္ရွိလာခဲ့ၿပီ ျဖစ္ပါသည္။ ၂၀၀၇-ခု ပထမအႀကိမ္ သဟာယစာေပဆုကို စာေရးဆရာ<span style="font-weight: bold;"> </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(51, 51, 255);">ညီပုေလး၏ ၿငိမ္သက္တစ္မိနစ္ႏွင့္ အျခား၀တၳဳတိုမ်ား</span> စာအုပ္အားလည္းေကာင္း၊ ၂၀၀၈-ခု ဒုတိယအႀကိမ္ သဟာယစာေပဆုကို <strong style="font-weight: bold;"><span style="color: rgb(51, 51, 255);">The Waves</span></strong> မဂၢဇင္းအား လည္းေကာင္း ဆုေရြးခ်ယ္ေရးေကာ္မတီအဖြဲ႕က ေရြးခ်ယ္ၿပီး ေပးအပ္ခ်ီးျမွင့္ခဲ့ပါသည္။ လာမည့္ <strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">၂၀၀၉-ခုႏွစ္ တတိယအႀကိမ္ေျမာက္ သဟာယစာေပဆု</span></strong> ကိုေတာ့ <strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ အယ္ဒီတာအဖြဲ႕</span></strong>အား ေပးအပ္ခ်ီးျမွင့္သြားမည္ျဖစ္ေၾကာင္း ဆုေရြးခ်ယ္ေရးေကာ္မတီ၏ သတင္းထုတ္ျပန္ခ်က္အရ သိရွိရသည္။ သဟာယစာေပဆုကို ႏွစ္စဥ္<strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);"> <span style="font-weight: normal; color: rgb(0, 0, 0);">ျမန္မာနိဳင္ငံ၏ လြတ္လပ္ေရးေန႔ျဖစ္ေသာ ဇန္န၀ါရီလ (၄)ရက္ေန႔</span></span></strong>တြင္ အစဥ္အလာအတိုင္း ေပးအပ္ခ်ီးျမွင့္သြားမည္ ျဖစ္ပါသည္။ </span><br /></div><span style="font-family:Zawgyi-One;"><div align="justify"><br /></div></span><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5266127513847750770" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 300px; height: 105px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhb2a4PJCpsaed7GXsONAqn7Vr2G7H7BeloQnPBmROhh9l2ff7DtBqBb2PNNmCDKdsBkerzwtfodtkF8S2GC3f6Ph_Qc-FprMLcpZ7nFbq1_UntKlVpDxT-arQ86bdGTyIBSk601ldRA5Ak/s320/PIC_0005.JPG" border="0" /><br /><p align="justify"><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ သမိုင္းေၾကာင္း<br /></span></strong>အေတြးအျမင္ စာစဥ္မ်ားသည္ ျမန္မာနိဳင္ငံတြင္ တစ္ခုတည္းေသာ လစဥ္ထုတ္ အေတြးအေခၚစာေစာင္ ျဖစ္သည္။ အေတြးအျမင္စာေစာင္ အမွတ္(၁)ကို ၁၉၈၄-ခုႏွစ္ ေအာက္တိုဘာလတြင္ စတင္ထုတ္ေ၀ခဲ့ပါသည္။ အေတြးအျမင္ကို စတင္ ေမြးဖြားသန္႔စင္ခဲ့ၾကသူမ်ားမွာ <strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ေမာင္၀ံသ</span></strong> ႏွင့္ <span style="color: rgb(51, 51, 255);"><strong>ေမာင္ေကာင္းျမင့္</strong></span> တို႔ ျဖစ္ၾကသည္။ ထို႔ေနာက္ အယ္ဒီတာအဖြဲ႕တြင္ <strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ၾကည္သာဦး (ေမာင္ျမင့္ဦး-ေညာင္ေလးပင္)</span></strong> ပါ၀င္လာကာ အေတြးအျမင္ကို ဆက္လက္ထိန္းေက်ာင္းခဲ့ၾကသည္။ ေနာက္ပိုင္းတြင္ <strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);">သီရိ၀ံသ၊ ေက်ာ္ႀကီး၊ ရဲျမင့္၊ ေဇာ္၀င္း</span></strong>တို႔က တစ္ဆင့္ၿပီးတစ္ဆင့္ ပဲ့ကိုင္လာခဲ့ၾကရာ ယခုလက္ရွိ အေတြးအျမင္ အုပ္ႏွစ္ရာေျမာက္တြင္ အယ္ဒီတာအဖြဲ႕၀င္မ်ားမွာ <strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ဦးသိန္း၀င္း၊ သီရိ၀ံသ၊ လြတ္လပ္စိုး၊ ဦးရဲျမင့္၊ ေနာင္ေနာင္စိုး</span></strong> ဟူ၍ စည္စည္ကားကား ပါရွိသည္။<br />အေတြးအျမင္စာအုပ္ စတင္ ထုတ္ေ၀စဥ္ကတည္းက စီစဥ္သူမ်ား၏ ဦးတည္ခ်က္တြင္ <span style="color: rgb(204, 0, 0);">မိမိဦးေႏွာက္ကို အသံုးခ်၍ ဆင္ျခင္တံုတရား ဖြံ႕ၿဖိဳးတိုးတက္လိုသူမ်ားအတြက္ </span>ဟူ၍ ပါရွိခဲ့ပါသည္။ အေတြးအျမင္စာေစာင္သည္ ကနဦးကတည္းကပင္ အရုပ္မပါ၊ ပန္းခ်ီ ဓာတ္ပံုေတြမပါ၊ ၀တၳဳမပါ၊ ကဗ်ာမပါပဲ အျခားေသာ ရုပ္စံုမဂၢဇင္းမ်ား စာေစာင္မ်ားၾကား၀ယ္ ႏွစ္ကာလရွည္ၾကာစြာ ရပ္တည္ေနနိဳင္ခဲ့ၿပီး သီးသန္႔စာဖတ္ပရိသတ္မ်ားအတြက္ သီးသန္႔စာေစာင္အျဖစ္ ရွင္သန္ခဲ့ပါသည္။<br /><br />အေတြးအျမင္သည္ တာထြက္ေကာင္းခဲ့ပါသည္။ သီးသန္႔စာဖတ္ပရိသတ္ႀကီး၏ တစိုက္မတ္မတ္ အားေပးမွဳေၾကာင့္ အရွိန္ေကာင္းလာခဲ့သည္။ အေတြးအျမင္ အမွတ္(၂)ကို ပံုႏွိပ္ေနခ်ိန္တြင္ အမွတ္(၁)မွာ လက္က်န္မရွိေအာင္ ကုန္သြားခဲ့ရသည္။ နယ္မ်ားမွ အမွာစာမ်ား ထပ္မံေရာက္ရွိလာ၍ အမွတ္(၁၃) ပံုႏွိပ္ၿပီးသည့္ေနာက္ အမွတ္(၁)ႏွင့္(၂)ကို ဒုတိယအႀကိမ္ ထပ္မံ၍ပံုႏိွပ္ခဲ့ရပါသည္။ လံုးခ်င္းစာအုပ္မဟုတ္ေသာ စာေစာင္တစ္ခုကို ဒုတိယအႀကိမ္ပံုႏွိပ္ရျခင္းမွာ ထိုေခတ္ စာနယ္ဇင္းေလာက၀ယ္ မရွိသေလာက္ရွားသည့္ ထူးျခားေသာ ျဖစ္ရပ္တစ္ခုပင္။ အေတြးအျမင္စာေစာင္ အမွတ္(၁) ထြက္ရွိၿပီးေနာက္ တံု႔ျပန္ရိုက္ခတ္လာေသာ ဂယက္မ်ားကိုလည္း ရင္ဆိုင္ခဲ့ရပါသည္။<br /><br />ထိပ္တန္းစာေရးဆရာႀကီးမ်ားႏွင့္ ပညာရွင္ႀကီးမ်ား၏ ေဆာင္းပါးမ်ားခ်ည္းသာ သီးသီးသန္႔သန္႔ ေဖာ္ျပထားျခင္း၊ ေဆာင္းပါးမ်ားမွာလည္း ပညာတတ္အ၀န္းအ၀ိုင္းကသာ စိတ္၀င္စားမည့္ ေလးေလးပင္ပင္ အေရးအသားမ်ားက အမ်ားစုျဖစ္ေနျခင္း၊ အေရာင္အေသြး အဆင္တန္ဆာ လံုး၀မပါပဲ ေဆာင္းပါးေခါင္းစီးမ်ားကိုပင္ ခဲစာလံုးပြိဳင့္မ်ား ကစား၍ ေဖာ္ျပထားျခင္း၊ စာအုပ္အရြယ္မွာ ပံုမွန္မဂၢဇင္းအရြယ္မဟုတ္ပဲ ၁၀ခ်ိဳးဆိုဒ္ျဖစ္ၿပီး Reader's Digest ပံုစံအတိုင္း မ်က္ႏွာဖံုးတြင္ မာတိကာတင္ထားျခင္း၊<strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);"> ပန္းခ်ီဆရာႀကီး ဦးဘရင္ကေလး</span></strong> ၏ ႏြဲ႕ေပ်ာင္းေသာ အေတြးအျမင္ စာလံုးဒီဇိုင္းကအစ ဆန္းသစ္ေနျခင္း စသည့္ ထူးျခားခ်က္မ်ားေၾကာင့္ အေတြးအျမင္ဟူေသာ စာေစာင္သစ္ကေလးကို <strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ဆရာေမာင္စြမ္းရည္</span></strong> စသည့္ စာေပေ၀ဖန္ေရးဆရာမ်ားကပင္ ခ်ီးက်ဴးႀကိဳဆိုကာ ေရးသားၾကေလသည္။<br /><br /><strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);">ဆရာႀကီးတက္တိုး</span></strong> ကလည္း <span style="color: rgb(0, 0, 0);font-size:100%;" ><em><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">ယခုလို အေတြးအျမင္စာေစာင္မ်ိဳး ေစာင္ေရ ငါးေထာင္ေက်ာ္ ထုတ္ေ၀ျဖန္႔ခ်ီနိဳင္ၿပီဆိုလွ်င္ ျမန္မာနိဳင္ငံတြင္ ေခတ္ႀကီး ေျပာင္းလဲေတာ့မည္ဟု ေျပာ၀ံ့သည္</span></strong></em></span><span style="color: rgb(204, 0, 0);font-size:100%;" > </span>ဟူ၍ စာအုပ္ထြက္ရွိၿပီး ငါးအုပ္ေျမာက္အခ်ိန္က မွတ္ခ်က္ျပဳခဲ့သည္။<br />အေတြးအျမင္တြင္ ေဆာင္းပါးခ်ည္းသက္သက္သာ ေဖာ္ျပခဲ့ရာ စာဖတ္ပရိသတ္အတြက္ တခုပ္တရ သိမ္းဆည္းထားရမည့္ အဖိုးတန္ေဆာင္းပါးမ်ား ေျမာက္ျမားစြာ ပါရွိခဲ့သည္။ အေတြးအျမင္၏ ေရွ႕ပိုင္း စာေစာင္မ်ားတြင္ တစ္လလွ်င္ ေဆာင္းပါးပုဒ္ေရ (၃၀)ခန္႔ ပါရွိသည္။ ေနာက္ပိုင္းတြင္ လစဥ္ေဆာင္းပါးပုဒ္ေရ (၄၀)ခန္႔ ေဖာ္ျပခဲ့သည္။ သို႔ျဖစ္ရာ ယခုအုပ္ေရ (၂၀၀)ေျမာက္ျပည့္သည္အထိ ၂၄-ႏွစ္တာကာလအေတာအတြင္း အေတြးအျမင္ေဆာင္းပါးေပါင္း ၆၀၀၀မွ ၈၀၀၀ၾကား ပံုႏွိပ္ေဖာ္ျပခဲ့ၿပီး ျဖစ္ပါသည္။<br />အေတြးအျမင္စာေစာင္သည္ မူလက ခဲစာလံုး မွံဳတိမွံဳ၀ါး၊ စာရြက္စာသား ခပ္ညံ့ညံ့သာ ရွိခဲ့ရာမွ ၁၉၉၃-ခုႏွစ္ ေမလထုတ္ (စာစဥ္-၉၀)မွ စတင္၍ ကြန္ပ်ဴတာစာလံုး၊ ေအာ့ဖ္ဆက္ျဖင့္ ေျပာင္းလဲပံုႏွိပ္ခဲ့ပါသည္။ စာရြက္စာသားမွာလည္း ယခင္ကထက္ တိုးတက္ေကာင္းမြန္လာခဲ့ၿပီး အနည္းငယ္ ျဖဴေဖြးလာခဲ့သည္။<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္၏ မူ၀ါဒ</span></strong><br />ရွဳေထာင့္အသီးသီးမွ အေတြးအျမင္အသီးသီးကို ေဖာ္ထုတ္ရန္<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္၏ ရည္ရြယ္ခ်က္<br /></span></strong>ေတြးေခၚေမွ်ာ္ျမင္ျခင္းကို အလုပ္တစ္ခုဟု ထင္ျမင္၍ စဥ္းစားဥာဏ္ ရင့္သန္လိုသူမ်ားအတြက္<br />မိမိ၏ဦးေႏွာက္ကို အသံုးခ်၍ ဆင္ျခင္တံုတရား ဖြံ႕ၿဖိဳးတိုးတက္လိုသူမ်ားအတြက္<br />အလုပ္သံုးပါးအနက္ မေနာကံအလုပ္ဟု ဆိုအပ္ေသာ စိတ္ကူးျခင္း၊ ဆင္ျခင္စဥ္းစားျခင္းကို အာရံု၀င္စားသူမ်ားအတြက္<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္၏ အမွတ္တံဆိပ္<br /></span></strong>အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ အမွတ္တံဆိပ္လိုဂိုအျဖစ္ ကမၻာေက်ာ္ ပန္းပုဆရာႀကီး<span style="color: rgb(51, 204, 0);"><span style="color: rgb(51, 51, 255);"> </span></span><span style="color: rgb(0, 0, 153);"><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><em><strong>Rodin</strong></em></span><span style="color: rgb(51, 51, 255);"> </span></span>၏ အေတြးရွင္ <strong style="color: rgb(0, 0, 153);"><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 153); font-style: italic;">The Thinker</span> </span></strong>ပန္းပုရုပ္ပံုကို ေရြးခ်ယ္ခဲ့သည္။ </p><p align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2Sqw40MlDkPLZrA47KXBFOJ4NuK63JW5JiUYNR0aJwSNX87QdLj0Jy9mHNomVlKGWQqOc4vt0fwQEKC4i1umYIddArKB6jbfo1XqMt3CfLuD2Udzwf4dmXsZWHP2qL69Dpx7co_z4AEcN/s1600-h/images.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5277402212093962658" style="width: 86px; height: 127px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2Sqw40MlDkPLZrA47KXBFOJ4NuK63JW5JiUYNR0aJwSNX87QdLj0Jy9mHNomVlKGWQqOc4vt0fwQEKC4i1umYIddArKB6jbfo1XqMt3CfLuD2Udzwf4dmXsZWHP2qL69Dpx7co_z4AEcN/s320/images.jpg" border="0" /></a></p><p align="justify"><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္၏ စာလံုးဒီဇိုင္း<br /></span></strong>အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ မ်က္ႏွာဖံုးေခါင္းစီး စာလံုးဒီဇိုင္းကို <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">ပန္းခ်ီဆရာႀကီး ဦးဘရင္ကေလး</span>က ေရးဆြဲခဲ့သည္။<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္ႏွင့္ မွတ္တိုင္မ်ား</span></strong><br />အေတြးအျမင္ အမွတ္(၁) စာေစာင္ကို ၁၉၈၄-ခု ေအာက္တိုဘာလတြင္ စတင္ထုတ္ေ၀ခဲ့<br />အေတြးအျမင္ အမွတ္(၂၅) ေငြရတုစာေစာင္ကို ၁၉၈၇-ခု ဇြန္လတြင္ ထုတ္ေ၀ခဲ့<br />အေတြးအျမင္ အမွတ္(၅၀) ေရႊရတုစာေစာင္ကို ၁၉၈၉-ခု ဒီဇင္ဘာလတြင္ ထုတ္ေ၀ခဲ့<br />အေတြးအျမင္ အမွတ္(၇၅) စိန္ရတုစာေစာင္ကို ၁၉၉၂-ခု ဇန္န၀ါရီလတြင္ ထုတ္ေ၀ခဲ့<br />အေတြးအျမင္ အမွတ္(၁၀၀) ရာျပည့္စာေစာင္ကို ၁၉၉၄-ခု ေမလတြင္ ထုတ္ေ၀ခဲ့<br />အေတြးအျမင္ အမွတ္(၂၀၀)ကို ၂၀၀၈-ခု နိဳ၀င္ဘာလတြင္ ထုတ္ေ၀ခဲ့<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္ ရာျပည့္စကား</span></strong><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);"><strong>အေတြးခ်င္း အျမင္ခ်င္း တူတာေတြ ရွိၾကမည္။ မတူတာေတြ ရွိၾကမည္။ ကိုယ့္အေတြး ကိုယ့္အျမင္ကို ေျဖာင့္မွန္စြာ တင္ျပခြင့္ ရွိရေပမည္။ မတူတာေတြကို ညွိႏွိဳင္းၿပီး အေျဖရွာဖို႔ ႀကိဳးစားၾကရေပမည္။ ကမၻာႀကီးသည္ ဗဟု၀ါဒေခတ္သို႔ ေရာက္ေနေပၿပီ။ အေတြးအျမင္အသီးသီးကို အျပန္အလွန္ ေလးစားသမွဳျဖင့္ ညွိႏွိဳင္းအေျဖထုတ္ေသာ တိုင္းနိဳင္ငံမ်ားသည္ ၿငိမ္းခ်မ္းသာယာ တိုးတက္ စည္ပင္ေနၾကေပၿပီ….</strong></span> ဟူ၍လည္း အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ မာလိန္မွဴးႀကီး<span style="color: rgb(0, 0, 153);"> </span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">ဆရာေမာင္၀ံသ</span>က အေတြးအျမင္အုပ္တစ္ရာေျမာက္ စာေစာင္တြင္ အမွတ္တရ ေရးသားခဲ့သည္။<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္ အုပ္ႏွစ္ရာေျမာက္ ဥဒါန္း</span></strong><br />စဥ္းစားဆင္ျခင္ျခင္းသည္ လူ၏တန္ဘိုးတစ္ခု ျဖစ္သည္။ လူ၏အရည္အေသြးလည္း ျဖစ္သည္။ လူႏွင့္တိရစၧာန္အၾကား အဓိက ကြာျခားခ်က္မွာ လူက စဥ္းစားဆင္ျခင္တတ္ျခင္းျဖစ္သည္။ သို႔စဥ္လွ်က္ စဥ္းစားျခင္းကို အေလ့အက်င့္မလုပ္ေသာ လူမည္ကာမတၱမ်ားစြာ ရွိေနေသးရာ ထိုသူမ်ားအား အေတြးအျမင္ အပါအ၀င္ စာအုပ္စာေပမ်ားက <span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 153);">စဥ္းစားၾကပါ၊ ေတြးေခၚၾကပါ၊ ဆင္ျခင္ၾကပါ</span> ဟု အခါမလပ္ ႏွိဳးေဆာ္ေနရေပသည္။<br />လူသည္ မစဥ္းစားပဲေနသည့္အက်င့္ ၾကာျမင့္လာေသာအခါ မစဥ္းစားတတ္ေတာ့ေခ်။ စဥ္းစားျခင္းသည္ မိမိတို႔အလုပ္မဟုတ္ ဟူ၍ပင္ ထင္ျမင္လာတတ္ၾကသည္။ အခ်ိဳ႕ကမူ စဥ္းစားလွ်င္ ဦးေႏွာက္ေျခာက္လာသည္ဟု ဆိုသည္အထိ လူ၏ အရည္အေသြးမ်ား ေပ်ာက္ပ်က္ကုန္ေတာ့သည္။ အေတြးအျမင္စာေစာင္သည္ အမွတ္(၂၀၀) ျပည့္ေျမာက္ခဲ့ေလၿပီ။ အေတြးအျမင္အေနျဖင့္ ပိတ္ထားေသာ အသိဥာဏ္တံခါးမ်ားကို အႀကိမ္(၂၀၀) ဖြင့္ခဲ့ေလၿပီ။<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္ႏွင့္ ပရိသတ္</span></strong><br />ေတြးျခင္းကို အလုပ္တစ္ခုအေနျဖင့္ ခံယူႏွလံုးသြင္းလွ်က္ စာဖတ္ျခင္း၊ ေတြးေတာျခင္း၊ ဆင္ျခင္သံုးသပ္ျခင္း အားျဖင့္ စဥ္းစားဥာဏ္ ရင့္သန္လိုသူမ်ား၏ အစဥ္တစိုက္ အားေပးခ်ီးေျမွာက္မွဳေၾကာင့္ အေတြးအျမင္သည္ကား အရွိန္အဟုန္မပ်က္ ခရီးဆက္လွ်က္ ရွိေနေပၿပီ။<br />အေတြးအျမင္ စတင္ထုတ္ေ၀ခဲ့ခ်ိန္မွစ၍ စီစဥ္သူမ်ား၏ ရည္ရြယ္ခ်က္မွာ <span style="color: rgb(204, 0, 0);">ေတြးျခင္းကို အလုပ္တစ္ခုအေနျဖင့္ လုပ္သည့္အက်င့္ကို အားေပးရ<span style="color: rgb(204, 0, 0);">န္</span>္</span>ျဖစ္သည္။ အေတြးအျမင္သည္ အပ်င္းေျပ၊ အေပ်ာ္ဖတ္စာေပမ်ားႏွင့္ အေရာင္အေသြး၊ အမြမ္းအမံ၊ အျခယ္အသမ်ားကို ေနရာမေပးပဲ စာေကာင္းေပမြန္သန္႔သန္႔ခ်ည္း ေဖာ္ျပေသာ စာေစာင္အျဖစ္ ရပ္တည္နိဳင္သည္မွာ အေတြးအျမင္စာေစာင္၏ ဦးတည္ခ်က္ျဖစ္ေသာ <span style="color: rgb(204, 0, 0);">စာကို အေလးအနက္ ဖတ္၍ အေတြးနက္နက္ ျဖန္႔ၾကက္လိုသူမ်ားအတြက္ </span>ဆိုသည့္ ရည္ရြယ္ခ်က္ကို ထေျမာက္ေအာင္ျမင္ျခင္းပင္ ျဖစ္သည္ဟု မိုးကုတ္မီဒီယာကလည္း ယံုၾကည္သည္။<br />သို႔ေသာ္ျငားလည္း အေတြးအျမင္ကို ေလးေလးစားစား တန္ဘိုးထားၿပီး ဖတ္ရွဳအားေပးသူမ်ား ရွိသလို ျမန္မာနိဳင္ငံတြင္ အေတြးအျမင္ဟူေသာ စာေစာင္ ထုတ္ေ၀ခဲ့သည္မွာ သက္တမ္းအားျဖင့္ (၂၅)ႏွစ္ တိုင္ေတာ့မည္ ဆိုသည့္တိုင္ လံုး၀မသိ၊ ၾကားေတာင္ မၾကားဖူးဘူး ဆိုသူေတြမ်ားကလည္း ဒုႏွင့္ေဒးပင္။<br />အေတြးအျမင္ဟူေသာ ေလွႀကီးသည္ကား အေတြးအေခၚအယူအဆမ်ားစြာကို တင္ေဆာင္လွ်က္ လွိဳင္းလံုးႀကီးမ်ားၾကား၀ယ္ မလြန္႔မလူး၊ မနစ္မျမဳပ္ တည္တည္ၿငိမ္ၿငိမ္ျဖင့္ ဆက္လက္ရြက္လႊင့္ေနဆဲ…<br /><br /><strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">အေတြးအျမင္အတြက္ မုဒိတာစကား</span></strong><br />အေတြးအျမင္သည္ကား အုပ္(၂၀၀)ေျမာက္ခဲ့ေလၿပီ။ အေတြးအျမင္၏ တံခါးမွဴးႀကီးမ်ားက အသိဥာဏ္တံခါး အႀကိမ္(၂၀၀) ဖြင့္နိဳင္ခဲ့ၿပီ။ သက္တမ္းအားျဖင့္ဆိုလွ်င္ ႏွစ္ေပါင္း (၂၅)ႏွစ္နီးပါး တိုင္ခဲ့ေပၿပီ။ အေတြးအျမင္၏ ဖြားဖက္ေတာ္ ကေလးငယ္တစ္ေယာက္သည္ပင္လွ်င္ ယခုအခ်ိန္တြင္ သမၼတ လုပ္နိဳင္ေလာက္သည့္ အရြယ္ပင္ ေရာက္ေနေရာ့ၿပီ။ ယခုလို ထူးျခားေသာ အခါသမယ၀ယ္ အေတြးအျမင္ကို ရွင္သန္ေအာင္ ျပဳစုပ်ိဳးေထာင္ခဲ့ၾကသည့္ ဥယ်ာဥ္မွဴးႀကီးမ်ား၊ အေတြးအျမင္ကို လွိဳင္းထန္ေလဒဏ္ အၾကား မလြန္႔မလူး မနစ္မျမွဳပ္ရေလေအာင္ ပဲ့ကိုင္ေမာင္းႏွင္ခဲ့ၾကေသာ မာလိန္မွဴးႀကီးမ်ား၊ အေတြးအျမင္၏ မူ၀ါဒမ်ား၊ ရည္ရြယ္ခ်က္မ်ားကုိ မတိမ္းမေစာင္း မယိမ္းမယိုင္ရေလေအာင္ တည္ေဆာက္ခဲ့ၾကေသာ ဗိသုကာႀကီးမ်ားအား မိုးကုတ္ၿမိဳ႕မွေန၍ သဟာယစာေပဆုကို ဂုဏ္ယူအပ္ႏွင္း ခ်ီးျမွင့္ျခင္းခံရသည္ ျဖစ္သည့္အတြက္ <span style="color: rgb(204, 0, 0);">မိုးကုတ္မီဒီယာ</span>ကလည္း ဤေနရာမွေန၍ မုဒိတာစကားကို ဂုဏ္ယူ၀မ္းေျမာက္စြာျဖင့္ ျမြက္ၾကား ေဖာ္ျပအပ္ေလသတည္း။ </p><br /><p align="justify"><br /><strong><em><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyHKVZSoNfcXRaYEE5tfng39OiY9PKcQc8vcf1yojo5GULTfyjykUpVt0IONyCARdmL0xqEx-n5bWC2UnIQM34YV7hE1qzJMj0SlCS4P0hc1PUdmz-1Ebqn_QeDxvi_ppNYOCYa4JX6qAJ/s1600-h/PIC_0001.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5266128487333552242" style="width: 139px; height: 182px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyHKVZSoNfcXRaYEE5tfng39OiY9PKcQc8vcf1yojo5GULTfyjykUpVt0IONyCARdmL0xqEx-n5bWC2UnIQM34YV7hE1qzJMj0SlCS4P0hc1PUdmz-1Ebqn_QeDxvi_ppNYOCYa4JX6qAJ/s200/PIC_0001.JPG" border="0" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6GnOI9QsJh8Z-tQfFnpsCOFOngMKutU9LZGyWXs02EP_JPAqoUG3WdGZYpRR8h9txlJY8EzodkWFYEd2haETMqktybXVaUlhsjd7Toon9_8Tsn-olPFh6LYJwEIFiHK8EtGFMBCHDGiom/s1600-h/PIC_0002.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5266128718088563522" style="width: 139px; height: 182px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj6GnOI9QsJh8Z-tQfFnpsCOFOngMKutU9LZGyWXs02EP_JPAqoUG3WdGZYpRR8h9txlJY8EzodkWFYEd2haETMqktybXVaUlhsjd7Toon9_8Tsn-olPFh6LYJwEIFiHK8EtGFMBCHDGiom/s200/PIC_0002.JPG" border="0" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYWM7zkLm6pEFVgMv1a-53rqAmSXoYNEOOSWtgAKlx_y47Dpelrqu3OB-awDHCyzGmX_wZVQZZDtXCtaPIxYCmxn8uUAB0eeVSb-eD0VdjO9YlEMWyenepPzo5mIZ3RG_-YIiPstTLstnx/s1600-h/PIC_0003.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5266128931764009874" style="width: 135px; height: 182px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYWM7zkLm6pEFVgMv1a-53rqAmSXoYNEOOSWtgAKlx_y47Dpelrqu3OB-awDHCyzGmX_wZVQZZDtXCtaPIxYCmxn8uUAB0eeVSb-eD0VdjO9YlEMWyenepPzo5mIZ3RG_-YIiPstTLstnx/s200/PIC_0003.JPG" border="0" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8R-rIMHw3tDJcUg4aSLBUPsjH4K0izXPIquyevn3qiSnrn5HIWpi0IgvRoo42Hngka_GoS8ednUoetG49BckmT5vwOSkxQxMVJ9j1va-OCVaMKY6R7gx1yOX0NbfgGVHWD7X2vmH6TDxO/s1600-h/PIC_0004.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5266129326219675250" style="width: 142px; height: 181px;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8R-rIMHw3tDJcUg4aSLBUPsjH4K0izXPIquyevn3qiSnrn5HIWpi0IgvRoo42Hngka_GoS8ednUoetG49BckmT5vwOSkxQxMVJ9j1va-OCVaMKY6R7gx1yOX0NbfgGVHWD7X2vmH6TDxO/s200/PIC_0004.JPG" border="0" /></a></span></em></strong></p><br /><p align="justify"><strong><em><span style="color: rgb(204, 0, 0);">S.T.A </span></em></strong><br /></p>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-61570144449092790972008-10-25T10:53:00.006+06:302009-01-25T12:22:04.929+06:30နိဳင္ငံေရး လူတိုင္းႏွင့္ဆိုင္သည္<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ၂၀၀၈-ခုႏွစ္ ေအာက္တိုဘာလ (၂၄)ရက္ ေသာၾကာေန႔တြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕မွ နိဳင္ငံေရးတက္ၾကြလွဳပ္ရွားသူ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ကိုမင္းသူ </span>အား စစ္အစိုးရက ေထာင္ဒဏ္(၁၃)ႏွစ္ ခ်မွတ္လိုက္ၿပီျဖစ္သည္။ ၄င္းအား ပုဒ္မ(၅)ခုျဖင့္ တရားစြဲဆိုၿပီး ေထာင္ဒဏ္အျပစ္ေပးခဲ့ျခင္းျဖစ္ရာ စြဲဆိုခံရသည့္ ပုဒ္မမ်ားမွာ ေအာက္ပါအတိုင္းျဖစ္သည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br /><span>ပုဒ္မ ၅၀၅(ခ) - အစိုးရကို အၾကည္ညိဳပ်က္ေစမွဳ</span></span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ပုဒ္မ ၂၉၇(က) - သာသနာကို ညွိဳးႏြမ္းေစမွဳ</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ပုဒ္မ ၁၄၅ - ဥပေဒႏွင့္ဆန္႔က်င္ေသာ အစုအေ၀းတြင္ ပါ၀င္မွဳ</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ပုဒ္မ ၁၄၇ - ရံုးရင္းဆန္ခတ္မွဳတြင္ ပါ၀င္က်ဴးလြန္မွဳ</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span>ပုဒ္မ ၁၅၂ - တာ၀န္၀တၱရား ေႏွာင့္ယွက္မွဳ</span> တို႔ ျဖစ္ၾကသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />၄င္း၏အမွဳကို မႏၱေလး အိုးဘို ေထာင္တြင္းတရားရံုးက စစ္ေဆးခဲ့ၿပီး တရားခြင္တြင္ မိသားစု၀င္မ်ား လာေရာက္ၾကားနာခြင့္ မရရွိပဲ စီရင္ခ်က္ခ်မွတ္ခဲ့ျခင္းျဖစ္သည္။ ကိုမင္းသူအား ေရႊ၀ါေရာင္ေတာ္လွန္ေရးကာလအတြင္းက ၂၀၀၇-စက္တင္ဘာလ (၂၅)ရက္ေန႔ ည(၁၁)နာရီအခ်ိန္တြင္ ၄င္း၏ေနအိမ္၌ အာဏာပိုင္မ်ားက လာေရာက္ေခၚေဆာင္သြားျခင္း ခံခဲ့ရသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ယခုလို ကိုမင္းသူအား ဖမ္းဆီးေထာင္ခ်လိုက္ျခင္းသည္ ယခင္က ဖဆပလ ေခါင္းေဆာင္တစ္ဦးျဖစ္ေသာ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">သခင္သာခင္</span> အား ဖမ္းဆီးေထာင္ခ်ၿပီးသည့္ေနာက္ပိုင္း နိဳင္ငံေရးလုပ္ေဆာင္မွဳျဖင့္ ေထာင္က်သည့္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕၏ ထင္ရွားေသာ ျဖစ္ရပ္တစ္ခုပင္ျဖစ္သည္။ သခင္သာခင္သည္ ဖဆပလ အဖြဲ႕ခ်ဳပ္တြင္ ထင္ရွားေသာ ေခါင္းေဆာင္တစ္ဦး ျဖစ္သည့္အျပင္ နိဳင္ငံေရးအျမင္တြင္လည္း ထုိေခတ္အခါက ေရွ႕တန္းေရာက္ခဲ့သူတစ္ဦးျဖစ္သည္။ သခင္သာခင္ကို မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ ကင္းရြာတြင္ ေမြးဖြားခဲ့သည္။</span><br /><br /><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" >ကိုမင္းသူ၏ ကိုယ္ေရးမွတ္တမ္းအက်ဥ္း</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ကိုမင္းသူအား မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ ေရပူေက်းရြာတြင္ ရွမ္းတိုင္းရင္းသားမ်ားျဖစ္ၾကေသာ အဖ ဦးလွေအာင္ႏွင့္ အမိ ေဒၚခင္ၾကည္ တို႔မွ ၁၉၆၁-ခုႏွစ္ ၾသဂတ္လ (၁၀)ရက္ေန႔တြင္ ေမြးဖြားခဲ့သည္။ ၁၉၇၇-ခုႏွစ္တြင္ မိုးကုတ္ အထက(၁)မွ ဆယ္တန္းေအာင္ျမင္ခဲ့ၿပီး ၁၉၈၁-ခုႏွစ္တြင္ မႏၱေလးတကၠသိုလ္မွ ဓာတုေဗဒ ဘာသာရပ္ျဖင့္ ဘြဲ႕ရရွိခဲ့ပါသည္။ ရွစ္ေလးလံုး အေရးေတာ္ပံု နိဳင္ငံေရးလွဳပ္ရွားမွဳတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕၌ ဦးေဆာင္ပါ၀င္ခဲ့ၿပီး ၁၉၈၈-ခု နိဳ၀င္ဘာလတြင္ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">အမ်ိဳးသားဒီမိုကေရစီ အဖြဲ႕ခ်ဳပ္</span> သို႔၀င္ေရာက္ခဲ့ပါသည္။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၁၉၈၉-ခု ဇူလိုင္လ (၁၉)ရက္ေန႔ အာဇာနည္ေန႔အခမ္းအနား က်င္းပျပဳလုပ္ခဲ့မွဳေၾကာင့္ မႏၱေလးေထာင္၌ (၂)ႏွစ္ေက်ာ္ အက်ဥ္းက်ခံခဲ့ရသည္။ ၂၀၀၂-ခုႏွစ္တြင္ <span style="color: rgb(0, 0, 0);">NLD</span> ၿမိဳ႕နယ္စည္းရံုးေရးေကာ္မတီ၏ တာ၀န္ေပးခ်က္အရ ၿမိဳ႕နယ္စည္းရံုးေရးေကာ္မတီ၀င္ႏွင့္ လူငယ္ေရးရာတာ၀န္ခံအျဖစ္ ေဆာင္ရြက္ခဲ့ပါသည္။ ထို႔ေနာက္ ၂၀၀၃-ခုႏွစ္ ေဒၚေအာင္ဆန္းစုၾကည္၏ မိုးကုတ္ခရီးစဥ္အၿပီးတြင္ ေျခာက္လနီးပါးခန္႔ ထိန္းသိမ္းခံခဲ့ရပါသည္။ လက္ရွိတြင္ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕နယ္ <span style="color: rgb(0, 0, 0);">NLD</span> စည္းရံုးေရးေကာ္မတီ၀င္အျဖစ္ တာ၀န္ထမ္းေဆာင္လွ်က္ရွိၿပီး ေရႊ၀ါေရာင္ေတာ္လွန္ေရး လွဳပ္ရွားမွဳႀကီးတြင္ ဦးေဆာင္ပါ၀င္ခဲ့မွဳေၾကာင့္ ထပ္မံ ဖမ္းဆီးခံခဲ့ရပါသည္။ ယခု အက်ဥ္းက်ခံေနရခ်ိန္တြင္ အသက္ (၄၇)ႏွစ္ရွိၿပီျဖစ္သည္။ ဇနီးျဖစ္သူမွာ <span>မနန္း(ေခၚ)မခင္ၾကည္၀င္း ျ</span>ဖစ္ၿပီး သမီး(၂)ေယာက္၊ သား(၁)ေယာက္ ရွိပါသည္။</span><br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold; font-style: italic;">KT</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-16255891010425902792008-10-16T09:20:00.007+06:302009-01-25T12:23:31.175+06:30သီတင္းကၽြတ္ျမင္ကြင္း<div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdQT15hzSJNiW5frfJONHUBC9tZK9MqO67N1QZ0D3aMxJ40VbpT9uA8Sdi84CCtkXEOIjPLb1xPunakqFJyWPLiTIhHGobDW4eT_qcqjRgS-GbdDal3EpZMHaB4BeOR-8Hwu7-5WstKRkK/s1600-h/TDJ+%282%29.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5266121103944940706" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 320px; height: 144px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdQT15hzSJNiW5frfJONHUBC9tZK9MqO67N1QZ0D3aMxJ40VbpT9uA8Sdi84CCtkXEOIjPLb1xPunakqFJyWPLiTIhHGobDW4eT_qcqjRgS-GbdDal3EpZMHaB4BeOR-8Hwu7-5WstKRkK/s320/TDJ+%282%29.JPG" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;">အခ်ိန္ကား ေနေရာင္ေပ်ာက္၍ အေမွာင္ထုပင္ တစ္စတစ္စ ႀကီးစိုးလွ်က္ ရွိေနၿပီ။ ပတ္၀န္းက်င္ တစ္ခုလံုးမွာကား ယမ္းေငြ႕မ်ား၊ မီးခိုးလံုးမ်ားျဖင့္ ဖံုးလႊမ္းလွ်က္ ရွိသည္။ ထုိစဥ္ အသက္အရြယ္အားျဖင့္ မႀကီးလွေသာ လူလတ္ပိုင္း လူရြယ္တစ္ဦးသည္ လူမမယ္ေလးႏွစ္ဦး၏ လက္ကိုဆြဲရင္း ေပါက္ကြဲသံမ်ားအၾကား ျဖတ္သန္းကာ အေ၀းတစ္ေနရာဆီသို႔ ဦးတည္လွ်က္ရွိသည္။ လူမမယ္အရြယ္ကေလး၏ မ်က္ႏွာတြင္ စိုးရြံ႕ေၾကာက္လန္႔ဟန္ အတိုင္းသား ေပၚေနၿပီး ဖခင္ဟု ထင္ရေသာ လူရြယ္၏ လက္ကို တစ္ဖက္တစ္ခ်က္ဆီမွ တင္းတင္းဆုပ္ကာ လိုက္ပါလာၾကသည္။ က်ယ္ေလာင္ေသာ ေပါက္ကြဲသံ တစ္ခ်က္တစ္ခ်က္ ၾကားရတုိင္း ဖခင္အနီးသို႔ အားကိုးတႀကီး တိုးကပ္လာၾကသည္။ ယမ္းေငြ႕မ်ားၾကား သတိႀကီးစြာထားလွ်က္ ေရွ႕သို႔ တစ္လွမ္းခ်င္း လွမ္းကာ တေရြ႕ေရြ႕ ခရီးႏွင္လွ်က္ရွိသည္။<br />ဤကား ကေလးႏွစ္ေယာက္ ပူဆာလြန္းသျဖင့္ ဖခင္ျဖစ္သူက လိုက္ပို႔ေသာ သီတင္းကၽြတ္မီးထြန္းပြဲေတာ္ ျမင္ကြင္းပင္တည္း။<br /><br />ယခုႏွစ္ သီတင္းကၽြတ္အခါသမယသည္ မိုးေလမကင္းလႊတ္ပဲ မိုးတဖြဲဖြဲ က်ပါသည္။ လမ္းမမ်ားတြင္ကား မိုးေရတစက္စက္၊ ဗြက္တျဗက္ျဗက္ ျဖစ္ေနေလသည္။ ယခုႏွစ္တြင္ မိုးကုတ္သီတင္းကၽြတ္သည္ သိပၸံေခတ္သို႔ ခ်ဥ္းနင္း၀င္ေရာက္ၿပီ ျဖစ္သည္ႏွင့္အညီ ေရွးကႏွင့္မတူပဲ လွ်ပ္စစ္မီးမ်ားျဖင့္ ထိန္ညီးေအာင္ အလွဆင္ၾကပါသည္။ သို႔ေသာ္ လွ်ပ္စစ္မီးမလာေသာ ရပ္ကြက္မ်ားတြင္ကား ေမွာင္ႏွင့္မည္းမည္း အခက္ႀကံဳရေလသည္။ ဖေယာင္းတိုင္ထြန္းရေအာင္မူကား ေခတ္ကာလကုန္ေစ်းႏွံုဳးအရ မတတ္နိဳင္။ မီးစက္ခုတ္ရေအာင္မူကား တြက္ေျခမကိုက္ ျဖစ္ၾကရေလသည္။ အေရးထဲအရာေပၚဆိုသလို ေလကလည္း တျဖဴးျဖဴး ျဖစ္ေန၍ အခက္ေတြ႕ၾကရေလသည္။<br /><br />လူငယ္လူရြယ္ ၿမီးေကာင္ေပါက္မ်ားမွာကား အ၀တ္အစားအသစ္၀တ္၍ ဟန္ေရးျပစရာ ေနရာကမရွိ။ ခ်စ္သူရည္းစားရွိသူတို႔ အဖို႔ကား စတိတ္ရွိဳးၾကည့္ရန္ အေၾကာင္းျပၿပီး အိမ္ကထြက္ရန္ကလည္း ဆင္ေျခမေပးနိဳင္၍ ေယာင္ခ်ာခ်ာ ျဖစ္ၾကရေလသည္။<br />ကေလးမ်ားအဖို႔မူကား သြားစရာ လည္စရာ ေနရာကမရွိ၊ ၾကည့္စရာပြဲကလည္း မရွိ ျဖစ္ရကား အဘိုးအဘြားမ်ားကို ကန္ေတာ့၍ ရရွိလာေသာ မုန္႔ဘိုးအကုန္လံုးကို မီးရွဴးမီးပန္းမ်ား ၀ယ္၍ အသားကုန္ လႊတ္ၾကသည္။ ေျဗာက္မ်ား လိမ့္ေဖာက္ၾကသည္။ အသံျမည္လွ်င္ ေမ်ာက္အုပ္ေအာ္သကဲ့သုိ. ၀ိုင္းေအာ္ၾကသည္။ ဤကား ကေလးငယ္မ်ား၏ ေပ်ာ္ရႊင္နည္းတည္း။<br />သို႔ေသာ္ျငားလည္း ကေလးမ်ား၏ အပူဆာခံရေသာ မိဘမ်ားမွာမူကား လက္တြင္ ထီးကို ကိုင္ဆြဲလွ်က္ ကေလးငယ္မ်ားကို ေက်ာပိုးတန္ပိုးၿပီးသကာလ ဦးတည္ရာမဲ့ လမ္းသလားလွ်က္ ရွိေနၾကသည္ကိုလည္း အတိုင္းသားျမင္ခဲ့ရသည္။ ယခုႏွစ္ မိုးကုတ္သီတင္းကၽြတ္မီးထြန္းပြဲေတာ္သည္ကား သံသယျဖစ္ဖြယ္ မလိုေအာင္ ပ်င္းေျခာက္ေျခာက္ႀကီး ျဖစ္ေလ၏။<br /><span style="color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold; font-style: italic;">STA</span><br /></span></div><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify"><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5266122984844225330" style="margin: 0px auto 10px; display: block; width: 320px; height: 240px; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjMcKgm79yNKEl6j5YO9wx5zS4WwLdKplC8VVelQD6W7MjTM7gsXn3vOmlOwIxjPdPMGi8nrGCWzsxWBO3rLeEltZIsxdI8KM69t4f5rDeN9LP9Xn3KYl_6yiT1EOa_JYr9V6gxL9HxRIr7/s320/TDJ+%281%29.JPG" border="0" /></span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-27917501060005478982008-10-08T14:12:00.010+06:302009-01-25T12:24:45.236+06:30ေရႀကီးျပန္ၿပီ<div align="justify"><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိုးကုတ္မွာ ေရေတြ ခဏခဏႀကီးၿပီး လူေနအိမ္ေတြ၊ စာသင္ေက်ာင္းေတြ နစ္ျမွဳပ္ကုန္တာ...၊ ၿမိဳ႕လည္ေခါင္က ကတၱရာလမ္းမေတြေပၚမွာ ေရေတြ ဒရေဟာ စီးဆင္းေနတာ… စတဲ့ အေၾကာင္းေတြကို မိုးကုတ္မီဒီယာက ဓာတ္ပံုေတြနဲ႔တကြ မၾကာခဏဆိုသလို သတင္းေရးသားေနရတာဟာ ၾကာေတာ့ အားေတာင္ နာမိပါတယ္။<br /><br />တကယ္ေတာ့ မိုးကုတ္ဆိုတဲ့ၿမိဳ႕ဟာ ျမစ္ေတြနဲ႔လည္း မနီး၊ ေျမျပန္႔ေဒသလည္း မဟုတ္ျပန္။ ေတာင္တန္းေပၚမွာ ေရေတြ ႀကီးေနတာရယ္၊ ေနာက္ၿပီး လူေတြ ဆိုးရြားစြာ ခံေနရတဲ့ ဒုကၡေတြအေပၚမွာ <strong><span style="color: rgb(204, 0, 0);">ဒါဟာ မၾကာခဏျဖစ္တတ္တဲ့ ကိစၥပါ…၊ ထံုးစံပါပဲ…၊ ၀ဋ္ေၾကြးပဲေပါ့…</span></strong> ဆုိၿပီး က်ေနာ္တို႔ မီဒီယာအေနနဲ႔ သက္ဆိုင္တဲ့ တာ၀န္ရွိပုဂၢိဳလ္ေတြ သိရွိေအာင္၊ နိဳင္ငံကို အုပ္ခ်ဳပ္ေနၾကတဲ့ လူႀကီးလူေကာင္းေတြ သိရွိေအာင္၊ အေ၀းတစ္ေနရာကို ေရာက္ရွိေနၾကတဲ့ ၿမိဳ႕သူၿမိဳ႕သားေတြ သိရွိေအာင္ မေဆာင္ရြက္ မတင္ျပပဲ လ်စ္လ်ဴရွဳခဲ့မယ္ဆိုရင္ ေရေဘးဒဏ္ကို အၿမဲခံေနရတဲ့ လူေတြရဲ႕ ဒုကၡကို မစာနာရာ ေရာက္တယ္လို႔ ယူဆမိပါတယ္…။<br /><br />ဒီတေခါက္ ေရႀကီးရတာလည္း အရင္အတိုင္းလိုပါပဲ…။<br /><strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);">မိုးသည္းထန္စြာရြာတယ္။<br />ေရနီေခ်ာင္းတေလွ်ာက္ တာရိုးေတြ မခံနိဳင္လို႔ က်ိဳးတဲ့ေနရာ က်ိဳးတယ္။<br />ေရႀကီးတယ္။</span></strong><br />ဒါပါပဲ…။<br /><br />မိုးရြာရင္ ေရႀကီးမွာေပါ့။ မထူးဆန္းပါဘူး။ ဒါေပမယ့္ ေရႀကီးတိုင္း လူေနရပ္ကြက္ေတြ နစ္ျမွဳပ္ကုန္တာ…၊ ကတၱရာလမ္းမႀကီးေတြ ပ်က္စီးကုန္တာ…၊ ၿမိဳ႕ရဲ႕ အလွအပေတြကို ထိခိုက္ကုန္တာ…၊ ဒါ့အျပင္ လူေတြ ေရထဲေမွ်ာပါၿပီး ေသဆံုးရတာေတြေတာင္ ရွိပါတယ္။ ဒီတစ္ေခါက္ေတာ့ လူမေသပါဘူး။ ဒါေပမယ့္ ေရေတြ တဟုန္ထိုး ၀င္ေဆာင့္လို႔ တစ္ထပ္တိုက္တစ္လံုးေတာ့ လံုး၀ ပ်က္စီးသြားတယ္။<br /><br />မေန႔ညက အိပ္ယာ၀င္ခါနီးအခ်ိန္မွာ မိုးေတြ သည္းသည္းမဲမဲကို ရြာလာတယ္။ နာရီကို ၾကည့္လိုက္ေတာ့ ဆယ္နာရီ၀န္းက်င္။ ဒီလို မိုးသည္းတာ သံုးေလးနာရီ ဆက္သြားၿပီဆိုရင္ ေဗဒင္ေမးစရာေတာင္ မလိုဘူး။ ဖားေအာ္သံလည္း နားေထာင္စရာ မလိုဘူး။ မနက္က်ရင္ ဘယ္ေနရာမွာ ေရနစ္ေတာ့မယ္ဆိုတာ ၿမိဳ႕သူၿမိဳ႕သားေတြက အတပ္သိၿပီးသား။ ဒီအတြက္ေၾကာင့္လည္း ည အိပ္ယာ၀င္ရတာ စိတ္တထင့္ထင့္နဲ႔ပဲေပါ့။<br /><br />ေျမႀကီးလက္ခတ္ မလႊဲပါပဲ။ မနက္လင္းေတာ့ တာရိုးေတြက်ိဳးေပါက္ၿပီး ေရေတြ လွ်ံထြက္လာလို႔ ကတၱရာလမ္းမႀကီးေပၚကို ေရနီေတြ အူယားဖားယား ေျပးလႊားေနတာကို ျမင္ရေတာ့တာပါပဲ။<br /><br />ေရေတြ ေပါက္ထြက္ကုန္ၿပီေဟ့ လို႔လည္း တစ္ေယာက္နဲ႔တစ္ေယာက္ မိုးရြာေနတဲ့ၾကားက အသံျမွင့္ၿပီး ေအာ္ေျပာေနၾကတယ္။ သတင္းေတြ လက္ဆင့္ကမ္းေနၾကတယ္။ ေရႀကီးတဲ့ေနရာေတြကို အေျပးအလႊား ေရာက္လာၾကတယ္။ ခပ္မ်ားမ်ားက ၾကည့္မယ့္သူေတြ၊ စနည္းနာမယ့္သူေတြ။ ရဲလိုလို ၾကံ႕ဖြံ႕လိုလို လူေတြလည္း ပါရဲ႕။ သူတို႔လက္ထဲမွာ ကိုင္ထားတာက စကားေျပာစက္ ကိုယ္စီ။ ရဲေတြကလည္း ရထား… ရထား… ေရႀကီးေနတယ္… ဒါပဲ…။ ၾကံ႕ဖြံ႕ကလည္း ေရႀကီးေနတယ္…၊ ဆက္လုပ္… ဒါပဲ…။ ခါတိုင္း ဆိုင္ကယ္တစ္စီးနဲ႔ ပိုက္ဆံလိုက္ေကာက္ေနက် စည္ပင္ဆိုတာႀကီးလည္း မျမင္။ လူေတြကလည္း ဘယ္ကစၿပီး ဘာလုပ္ရမွာလည္း မသိ။ က်ီးၾကည့္… ေၾကာင္ၾကည့္…။ သဲေတြကို အိပ္ထဲ စထည့္ေနတာက ၾကက္ေျခနီ…။ တိုင္ေတြကို ငုတ္ရိုက္ေနတာက မီးသတ္…။<br /><br />တကယ္ဆိုရင္ ကိုယ္သိေနတာက ၾကက္ေျခနီဆိုတာ လူနာကို ျပဳစုေပးရမည့္သူ။ ပတ္တီးနဲ႔ ဂြမ္းေတြကို အိတ္ထဲ ထည့္ထားၿပီး အနာကို အရက္ပ်ံနဲ႔ ေလာင္းေပးမယ့္သူ။ မီးသတ္ ဆိုတာကလည္း မီးေလာင္ေနရင္ ေခၚစရာမလိုပဲ လာၿပီး ၿငိမ္းေပးမယ့္သူ။ မီးသတ္ကားကို ေမာင္းေနတုန္း လူေတြ လန္႔ၿပီး လမ္းဖယ္ေအာင္ ဥၾသဆြဲတဲ့သူ။ ဒီေလာက္ပဲ သိသည္။<br /><br />အခုေတာ့ ၾကံ႕ဖြံ႕ ဆိုတာလည္း မျမင္မိ။ စြမ္းအားဆိုတဲ့ဟာလည္း ဒီေနရာမွာ လာမစြမ္း။ အမ်ိဳးသမီးေရးရာကေတာ့ ထားေတာ့။ ဒါမ်ိဳးက ေယာက်ၤားေတြအလုပ္။ ရဲေတြကလည္း ၀င္မပါ။ စစ္သားလည္း မလာ။ ရဲေတြခမ်ာေတာင္ အလုပ္ရွဳပ္ဟန္ေဆာင္ေဖာ္ ရေသးသည္။ အထက္ကို အခ်ိန္ႏွင့္တေျပးညီလည္း တင္ျပေနၾကသည္။ စကားေျပာစက္သံကလည္း တရွီးရွီး တရွဲရွဲ။ ဒီေနရာမွာ ကိုယ္သာ သမၼတျဖစ္ၾကည့္။ သူတို႔ကို ဦးဆံုး ေရထဲ ဒိုင္ဗင္ထိုးခိုင္းမည္။ ေယာင္ေပေပလုပ္ေနတဲ့ သူကုိ ေနာက္နား တိတ္တိတ္ေလးသြားၿပီး ေဆာင့္ကန္ကာ လုပ္ေနသူကို ကူခိုင္းမည္။<br /><br />အခုေတာ့ ၿမိဳ႕လူထုခမ်ာ ဘာမဆို ကိုယ္ထူကိုယ္ထ၊ ကိုယ္ျဖစ္ကိုယ္ခံ။ ကတၱရာလမ္းဆိုရင္လည္း ရပ္ကြက္ထဲ ခြဲတမ္းနဲ႔ ထည့္ရ။ ဓာတ္တိုင္ ဆိုျပန္ေတာ့လည္း ကိုယ့္အိတ္ထဲက စိုက္ရ။ ထရမ္စေဖာ္မာအိုး ဆိုျပန္ေတာ့လည္း လွည့္အလူခံရေသး။ မီးသတ္ကားဆိုျပန္ေတာ့လည္း စုၿပီး စိုက္၀ယ္လိုက္ရ။ ေဆးရံုဆိုေတာ့လည္း လူထု။ စာသင္ေက်ာင္း ဆိုလည္း လူထု။ လာျပန္ၿပီ မာတီမီဒီယာ၊ ဒါလည္း လူထု။ ၀န္ႀကီးလာသြားတုန္း လွဴသြားတာက ဂ်ပ္ဖာပံုး။ ေက်ာင္းအိမ္သာကအစ၊ ရပ္ကြက္ရံုးအလယ္၊ တယ္လီဖုန္းအဆံုး ဘယ္အရာမဆို ၿမိဳ႕လူထုက ကုန္က်ရ။ ကုန္က်ရ။ ကုန္က်ရ။<br /><br />ၾကာလာေတာ့ ၿမိဳ႕လူထုက စီးပြားေရးလည္း တျဖည္းျဖည္း က်ပ္တည္းလာ။ လုပ္စား ကိုင္စားရတာကလည္း အဆင္မေျပ။ ရွာစားေဖြစားရတာကလည္း ဟိုလူ႕ေၾကာက္ရ၊ ဒီလူ႕ေၾကာက္ရ ဆိုေတာ့ ကိုယ္ထူကိုယ္ထရတာ ပင္ပန္းလာေတာ့သည္။ မထူခ်င္ မထခ်င္၊ မထူနိဳင္ မထနိဳင္ေတာ့။<br /><br />စိုင္းထီးဆိုင္သီခ်င္းထဲက စာသားတခ်ိဳ႕ကိုသာ ျပန္ၾကားေယာင္လာမိသည္…<br /><strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);"><em>ေခါင္မိုးကမလံုေတာ့ xxx မိုးဒဏ္ကို xxx ခံေနရတာ xx ကိုယ္တစ္ေယာက္တည္းေၾကာင့္ မဟုတ္ဘူး xxx</em></span></strong><br /><br />ဒီလုိပါပဲ…<br /><strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);"><em>မိုးသည္းလို႔ ေရႀကီးရတာ ဒီတစ္ခ်က္တည္းေၾကာင့္ မဟုတ္ဘူး…။ </em></span></strong></span><br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0);">STA</span><br /><br /></div><span style="font-family:Zawgyi-One;"><strong><span style="color: rgb(51, 51, 255);"><em><div align="justify"><br /></div></em></span></strong></span><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5254761218032124050" style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiIfKYxojgeijXoeX-q1yhExfmnYTQYFh5Kbpv9GocfAEbeB-wWlJ-Br5BPPDeDdvAnV5jHqs97DknHQorzwVPzjlOhRS64lujYwA2y4VKp3UKNHIW3KKVE-7MaKoRS0NE9b4B0HaSpSYex/s320/PIC_0022.JPG" border="0" /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5254761431940191954" style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3WWuv3woNHpM3CAZYUxIgmj8UXk5J3qlO24dbWVy5yNcGadz-E1Qvn2lSvqXXKY8f0bHzAkZk5nc2L929gG1ATNSbpvU_gYQwjJ9cbL9N5daPiVEC5aXdpL8MFeKEOgbaniXmSyb_aiw3/s320/PIC_0026.JPG" border="0" /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5254761614258456482" style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center;" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTuTFjsI1KcQpalffWmebYvUHOJNGdVoc9jq4E8r66f-uI2doa_FoWF54m0NYIJEpwLCbUZbnqenP8fNNEB1xoAYAGpLeBG4FWleDMYx5pu6T6R6AszJOnHvAL68JqX8kgJTi9AAV93Im8/s320/PIC_0041.JPG" border="0" />မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-10305632096609188032008-09-06T10:00:00.006+06:302009-01-25T12:28:51.431+06:30တမ္းတျခင္းရဲ႕ ပဲ့တင္သံ<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;">က်မက မိုးကုတ္က ရွမ္း တိုင္းရင္းသူတစ္ဦးပါ။ က်မတို႔ မိသားစုရဲ႕ ခံစားခ်က္ေတြကို ဒီေနရာေလးမွာ ရင္ဖြင့္လိုက္မိပါတယ္။ မွ်ေ၀ခံစားနိဳင္ၾကပါေစ။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">က်မရဲ႕ အမ်ိဳးသားဟာ ကိုယ္က်ိဳးအတြက္ အနစ္နာခံၿပီး အမ်ားျပည္သူ ေကာင္းက်ိဳးအတြက္ အမွန္တရားလမ္းေၾကာင္းေပၚ ေလွ်ာက္ေနသူတစ္ဦးပါ။ သူဟာ (၈၈)အေရးအခင္းမွာလည္း ဖမ္းဆီးေထာင္ခ်ခံခဲ့ဘူးတယ္။ ေနာက္ ဒီပဲရင္း အေရးအခင္းၿပီးေတာ့လည္း အဖမ္းခံခဲ့ရပါတယ္။ ၿပီးခဲ့တဲ့ စက္တင္ဘာ အေရးအခင္းမွာလည္း ထပ္အဖမ္းခံရျပန္တယ္။ အဲဒီေန႔က… ၂၅ စက္တင္ဘာ ၂၀၀၇။ ည (၁၁)နာရီ။ အခုေတာ့ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">မႏၱေလး</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> အိုးဘိုေထာင္အတြင္းမွာ…။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">က်မမွာ သားသမီး (၃)ေယာက္ ရွိပါတယ္။ သမီးႀကီးက ဆယ္တန္းေအာင္ၿပီး ရန္ကုန္မွာ သင္တန္းတက္ေနရင္း ၂၆ ရက္ေန႔ စက္တင္ဘာအေရးအခင္းတုန္းက ေရႊတိဂံုေျခရင္းမွာ ဖမ္းဆီးခံခဲ့ရလို႔ အထဲမွာ တစ္ပတ္ေလာက္ ေနခဲ့ရပါတယ္။ သမီးလတ္က အလယ္တန္း၊ သားငယ္က မူလတန္းပါ။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">၂၅ ဒီဇင္ဘာ ခရစၥမတ္ ညေနခ်မ္းမွာ က်မတို႔ သားအမိ ထမင္း၀ိုင္းေလးအတြင္း သမီးႀကီးက အေဖအတြက္၊ အေမအတြက္ ဦးခ်ပါတယ္။ အေဖဆိုတဲ့ အသံ ၾကားလိုက္တာနဲ႔ ေမြးကတည္းက အေဖနဲ႔ မခြဲပဲ အိပ္ခဲ့ရတဲ့ သမီးငယ္ေလးက <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">အေမ… ဒီေန႔ အေဖ့ကို ဖမ္းသြားတာ ၃လျပည့္ၿပီ၊ လူခ်င္းလဲ မေတြ႕ရဘူး။ အေဖ ဘယ္လိုခံစားေနရလဲ မသိဘူးေနာ္…</span><span style="color: rgb(0, 0, 102);"> </span>တဲ့။ မထင္မွတ္တဲ့ ေမးခြန္းမို႔ က်မ ရင္နင့္သြားခဲ့ရတယ္။ သမီးငယ္ရဲ႕ မ်က္ႏွာကို လွမ္းၾကည့္လိုက္ေတာ့ မ်က္၀န္းမွာ မ်က္ရည္စေတြနဲ႔ေလ။ သမီးတို႔ အေဖဟာ ေထာင္ထဲမွာ ဘယ္လို ခံစားေနရတယ္ဆိုတာ က်မ ဘယ္လိုေျပာျပရမွာလဲ။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဒါနဲ႔ ညပိုင္း အိပ္ခ်ိန္ေရာက္လာျပန္တယ္။ မိုးကုတ္ ေဆာင္းကလည္း ေရခဲေလာက္ေအာင္ ေအးေနေတာ့ သားအမိေလးေယာက္လံုး ေစာင္အထပ္ထပ္နဲ႔ ေကြးေနၾကတယ္။ ကေလးေတြ အေတြးကိုယ္စီနဲ႔ သူတို႔အေဖကို သတိရေနၾကတယ္ဆိုတာ က်မ သိေနခဲ့တယ္ေလ။ ထင္တဲ့အတိုင္းပါဘဲ… သားငယ္ေလးက က်မ လည္ပင္းကိုဖက္ၿပီး <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">အေမ.. သား ငိုခ်င္တယ္ </span>တဲ့။ ဘာျဖစ္လို႔လဲ လို႔ ေမးလိုက္ေတာ့ <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">သားတို႔ အိမ္မွာ ေစာင္အထပ္ထပ္ျခံဳၿပီး အိပ္ရတာေတာင္ ဒီေလာက္ ေအးေနတာ အေဖက ေထာင္ထဲမွာ ေစာင္ပါးေလးတစ္ထည္နဲ႔ အိပ္ရေတာ့ ဘယ္ေလာက္ ေအးေနရွာမလဲ</span><span style="color: rgb(0, 0, 102);"> </span>တဲ့…။ <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">မေအးပါဘူးသားရယ္… အက်ၤ ီေတြ ထပ္ၿပီး အိပ္မွာေပါ့</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);"> </span>လို႔ ႏွစ္သိမ့္ေပးလိုက္ရတယ္။ ဒါေပမယ့္ သားငယ္ေလးက <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">အေမရယ္.. အေဖ့ကို ေခၚသြားတုန္းက ဒီအတိုင္း လိုက္သြားခဲ့လိုက္ရတာ အက်ၤ ီအပိုမွ ပါမသြားပဲ ဘာနဲ႔ ထပ္ၿပီး ၀တ္ရမွာလဲ</span><span style="color: rgb(0, 0, 102);"> </span>တဲ့…။ <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">အေမ ေထာင္ထဲမွာဆုိရင္ ေထာင္က်တဲ့ လူေတြကေကာ ဘယ္လို အိပ္ရသလဲ </span>တဲ့..။ ေမးခြန္းေတြ အထပ္ထပ္ ေမးေနရင္း အေဖကို သတိရေနရွာတဲ့ သားေလးရဲ႕မ်က္ႏွာကို ၾကည့္ၿပီး က်မ ဘယ္လို ေျဖျပနိဳင္မွာလဲ…။ </span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဒီလိုနဲ႔ က်မတို႔ သားအမိေတြ အိပ္မေပ်ာ္ခင္မွာပဲ အိမ္ေရွ႕လမ္းမေပၚက အရက္မူးသမားတစ္ေယာက္ ဆူပူေသာင္းက်န္းေနတဲ့အသံကို ၾကားေနရတယ္။ က်မရဲ႕ သားငယ္ေလးက <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">အေမ အရက္မူးသမားက ဒီေလာက္ ဆူပူေသာင္းက်န္းေနတာကို ဘာျဖစ္လို႔ ရဲေတြ လာမဖမ္းတာလဲ</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);"> </span>တဲ့…။ <span style="color: rgb(0, 0, 102); font-weight: bold; font-style: italic;"><span>သားတို႔အေဖက်ေတာ့ ဘာလို႔ လာဖမ္းၾကတာလ</span>ဲ</span><span style="color: rgb(0, 0, 102); font-weight: bold; font-style: italic;">ဲ </span>တဲ့…။ ဒါနဲ႔ က်မ သမီးႀကီးက သူ႔ေမာင္ေလးေက်နပ္ေအာင္ ဒီလို ေျပာလိုက္တယ္။ <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">ဒို႔အေဖက အမွန္တရားနဲ႔ အမ်ားေကာင္းက်ိဳးအတြက္ လုပ္ေနလို႔ေပါ့</span><span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);"> </span>တဲ့…။ သားေလးက ထပ္ၿပီးေမးတယ္။ <span style="font-style: italic; font-weight: bold; color: rgb(0, 0, 102);">အေမ… ဒါဆိုရင္ အရက္မူးသမားဆိုရင္ မဖမ္းဘူးလား…။ အမွန္တရားလုပ္ရင္ ဖမ္းသလား…။ အမ်ားေကာင္းက်ိဳးလုပ္ရင္ အဖမ္း ခံရသလား</span><span style="font-weight: bold;"> </span>တဲ့…။ ဒီကေလးေတြရဲ႕ အနာဂတ္အတြက္ သူတို႔ သိခ်င္တဲ့ အေျဖမွန္ကို က်မ ဘယ္လို ေျဖျပရမွာလဲ…။</span><br /><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">က်မ ဘ၀မွာလည္း မိခင္တစ္ေယာက္အေနနဲ႔ အမွန္တရားကို ေျပာျပနိဳင္ဖို႔ ဘယ္ေလာက္ထိဆက္ၿပီး ရုန္းကန္ ခံစားေနရဦးမယ္ဆိုတာ ေတြးမိရင္းနဲ႔ေပါ့…။</span><br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0);">MN</span><br /><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" >(၂၀၀၇ စက္တင္ဘာအေရးအခင္းတြင္ မတရား ဖမ္းဆီးခံရေသာ မိုးကုတ္ၿမိဳ႕မွ ထိပ္တန္းနိဳင္ငံေရးသမား ကိုမင္းသူ သို႔ …)</span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-32639580509634949012008-08-17T17:34:00.009+06:302009-01-25T12:30:22.563+06:30မိုးကုတ္ၿမိဳ႕တြင္ ေျမၿပိဳ၍ လူေသဆံုးမႈထပ္မံျဖစ္ပြား<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCD5H4ucOwFuo5S9t-vb59MahBXOZ-7X7lb-8iGNmEtZavag4Ii6vfnBbjr62WCg16nZX_OfJX4fjy7eztkqs7WGdx-E3Wx7Q6QBk_fwx2y2t6Ncov-x5702YlJQ5mDDf2UC5qNuf5jlFf/s1600-h/P7020008.JPG"><img style="cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCD5H4ucOwFuo5S9t-vb59MahBXOZ-7X7lb-8iGNmEtZavag4Ii6vfnBbjr62WCg16nZX_OfJX4fjy7eztkqs7WGdx-E3Wx7Q6QBk_fwx2y2t6Ncov-x5702YlJQ5mDDf2UC5qNuf5jlFf/s320/P7020008.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235445217320340962" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvIo-gqoLnsyzQtABTjl6xOdjF3XUKKAyCedO_rThcRJvHuuB240vOeOQGuXkFGo8NRzBHEQG4NRO9u5Neo1f4PTgx3h17Mge0g1bUp69UUyuf_BKfXSiO5XS_dCxVJrJ7YZ-MLIalvchC/s1600-h/P7020012.JPG"><img style="cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvIo-gqoLnsyzQtABTjl6xOdjF3XUKKAyCedO_rThcRJvHuuB240vOeOQGuXkFGo8NRzBHEQG4NRO9u5Neo1f4PTgx3h17Mge0g1bUp69UUyuf_BKfXSiO5XS_dCxVJrJ7YZ-MLIalvchC/s320/P7020012.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235449432016416210" border="0" /></a><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br /></span><div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"> <span style="font-weight: bold;">မိုးကုတ္ၿမိဳ႕၊ ေဘာ္ဗဒန္းေက်းရြာ</span> တြင္ ယမန္ေန႔ညက မိုးသည္းထန္စြာ ရြာသြန္းမႈေၾကာင့္ ေျမၿပိဳမွဳမ်ား ျဖစ္ပြားခဲ့ပါသည္။ (၁၆.၈.၀၈) ေန႔၊ ည (၁၀း၄၅) အခ်ိန္တြင္ စတင္ျဖစ္ပြားခဲ့ျခင္း ျဖစ္ၿပီး ေျမၿပိဳမွဳေၾကာင့္ အိမ္ေျခ (၅)လံုးခန္႔ ပ်က္စီးခဲ့ကာ အျပင္းထန္ဆံုးထိခိုက္ခဲ့ေသာ</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> အိမ္တြင္းရွိ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;">မိသားတစ္စုတစ္ခုလံုး အသက္ဆံုးရွံဳးခဲ့ရပါသည္။ အိမ္ရွင္ ဇနီးေမာင္ႏွံႏွစ္ဦး၊ သမီး၊</span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> သမက္၊ ေျမးျဖစ္သူႏွင့္ ဧည့္သည္တစ္ေယာက္အပါအ၀င္ စုစုေပါင္း (၆)ေယာက္ အသက္ ဆံုးရွံဳးခဲ့သည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKfvLjElKwAKuPc2pgvU49JW5UCPxB9E8FrQvM7KIHDMd3L9PSon9L771zkTwDWgO6hewBgzDhuptlueDxC1KidQt0SIPPOLJ2zv3Mc17sA-cAYxEbMhcb5U-fIeTdQ4N0YmDK9ou_HCT2/s1600-h/P7020006.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKfvLjElKwAKuPc2pgvU49JW5UCPxB9E8FrQvM7KIHDMd3L9PSon9L771zkTwDWgO6hewBgzDhuptlueDxC1KidQt0SIPPOLJ2zv3Mc17sA-cAYxEbMhcb5U-fIeTdQ4N0YmDK9ou_HCT2/s320/P7020006.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235449758144416274" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUbELYc_okGCKYNzkVKbJerAzmVFtop1pWrke5MeDnWUZZF4ryXv-v7HehJ2xIADko_z9wuTD1Zbtte9urQ19vrdpNE4-YPQqotyh_fYaCKSpFGMEXozV72KCQjNfDG0N-r2K_DBwJRdOe/s1600-h/P7020015.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUbELYc_okGCKYNzkVKbJerAzmVFtop1pWrke5MeDnWUZZF4ryXv-v7HehJ2xIADko_z9wuTD1Zbtte9urQ19vrdpNE4-YPQqotyh_fYaCKSpFGMEXozV72KCQjNfDG0N-r2K_DBwJRdOe/s320/P7020015.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235452127617474306" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSu6-r_jk0DzeDVHcSszdYtg3PwIr1uA7WtMbVNfuZiOYF_O9H1Hp8BSN-WDAzJHnr6jRrTdVFjVg7Cn_OCLchsTbtKYLVH4COsdgO0S1bCRqG-goEs8Sqv6I9WT1DVBFnd-CiRJM6O1fh/s1600-h/P7020016.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSu6-r_jk0DzeDVHcSszdYtg3PwIr1uA7WtMbVNfuZiOYF_O9H1Hp8BSN-WDAzJHnr6jRrTdVFjVg7Cn_OCLchsTbtKYLVH4COsdgO0S1bCRqG-goEs8Sqv6I9WT1DVBFnd-CiRJM6O1fh/s320/P7020016.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235450640675855346" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg-sUjbjY6qBccaG8rnFTCUAxze8rwCfPXaFbSFwuCzermBCtkGI5PASQfK3-56ZibAPQmp-0pk5wjsZ-VqIlFg3oIeivsGvxUqMoDErpvk9d_kkVG4JR8o177kzND1jttF8yrZ3dx20C6/s1600-h/P7020020.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg-sUjbjY6qBccaG8rnFTCUAxze8rwCfPXaFbSFwuCzermBCtkGI5PASQfK3-56ZibAPQmp-0pk5wjsZ-VqIlFg3oIeivsGvxUqMoDErpvk9d_kkVG4JR8o177kzND1jttF8yrZ3dx20C6/s320/P7020020.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235451011190865810" border="0" /></a><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUbNcwfeD5wvhyphenhyphenml647X3Mv2EqYBpmrGKxg5wYSpn6JIKbruKLIREEdJWnSAieyxfEvRbigeXXH1gDpeeyw86S1sCeqbFxQF009lC7KnZjOSzP_Fuj39L_i4t9sVWcCznCmvyADd7guowc/s1600-h/P7020032.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgUbNcwfeD5wvhyphenhyphenml647X3Mv2EqYBpmrGKxg5wYSpn6JIKbruKLIREEdJWnSAieyxfEvRbigeXXH1gDpeeyw86S1sCeqbFxQF009lC7KnZjOSzP_Fuj39L_i4t9sVWcCznCmvyADd7guowc/s320/P7020032.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235451361659631634" border="0" /></a><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ေဘာ္ဗဒန္းေက်းရြာသည္မိုးကုတ္ႏွင့္ ေလးမိုင္ခန္႕ကြာေ၀းျပီး ေတာင္ေပၚအျမင့္တြင္ တည္ထားေသာရြာျဖစ္သည္။ ေက်ာက္မ်က္လုပ္ကြက္အမ်ားစု ၾကားထဲတြင္ တည္ရွိေနေသာ ရြာတစ္ရြာျဖစ္သည္။ ေက်ာက္မ်က္လုပ္ကြက္မ်ားမွာလည္း ေျမေအာက္ ေပေထာင္ခ်ီအနက္တြင္ရွိေသာ ေက်ာက္ေတာင္မ်ားအတြင္းသို. လွိဳဏ္ေခါင္းမ်ားတူးကာ လုပ္ကိုင္လ်က္ရွိၾကသည့္ ခဲတြင္း မ်ားျဖစ္ၾကၿပီး ေျမအေနအထားအရ အခ်ိန္မေရြး အႏၱရာယ္ရွိနိဳင္ေသာ ေနရာျဖစ္ေသာေၾကာင့္ ရြာသားမ်ားမွာ ထိတ္လန္႔လွ်က္ ရွိေနၾကသည္။ ၄င္းေနရာတြင္ နာမည္ေက်ာ္ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ပတၱျမားနဂါး </span>ေက်ာက္မ်က္ကုမၸဏီႀကီးသည္လည္း နိဳင္ငံေတာ္ႏွင့္ အက်ိဳးတူ ဖက္စပ္လုပ္ကိုင္လွ်က္ ရွိပါသည္။<br /><br /></span><a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOWl9WaIXRfKzjMZISdX9NlB78kpoL-3VlrxrnUVjJLCAARYwdrVwRPT_yiqhEPb6zPBHy_FhPaz5VRYoPb8jZa8t0AmOLi1eESvLp_3TVZHS-6J3izGhOEoo34eJRPNnuTqT8OLoooG8B/s1600-h/P7020010.JPG"><img style="margin: 0px auto 10px; display: block; text-align: center; cursor: pointer;" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOWl9WaIXRfKzjMZISdX9NlB78kpoL-3VlrxrnUVjJLCAARYwdrVwRPT_yiqhEPb6zPBHy_FhPaz5VRYoPb8jZa8t0AmOLi1eESvLp_3TVZHS-6J3izGhOEoo34eJRPNnuTqT8OLoooG8B/s400/P7020010.JPG" alt="" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5235452917872391250" border="0" /></a><br /><span style="font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0); font-weight: bold;">TP</span><br /></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-23642123271973923012008-08-08T10:10:00.012+06:302009-01-25T12:32:07.861+06:30၈.၈.၈၈ ႏွင့္ ဒီမိုကေရစီ<div style="text-align: justify;"><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">၈.၈.၈၈</span> ကို က်ေနာ္ ၾကံဳခဲ့ရပါသည္။ သို႔ေသာ္ ဆိုရွယ္လစ္ဆိုတာ ဘာမွန္း ... ၊ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ </span>ဆိုတာ ဘာမွန္း... မသိတတ္ေသးခင္ အရြယ္ကျဖစ္သည္။ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">၈.၈.၈၈</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ဟု ဆိုလိုက္ရင္ျဖင့္ က်ေနာ့္ အာရံုထဲတြင္ အနီေရာင္မ်ား၊ အျဖဴအစိမ္းမ်ား၊ ၾကယ္မ်ား စပါးႏွံမ်ားႏွင့္ အလံမ်ား၊ ခေမာက္မ်ား၊ ဓာတ္ပံုပိုစတာမ်ား အစရွိသျဖင့္ တဖ်တ္ဖ်တ္ ေပၚလာစၿမဲပင္ ျဖစ္သည္။ လက္ခုပ္သံမ်ား၊ </span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" ><span style="color: rgb(204, 0, 0);"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ</span> </span></span><span style="color: rgb(0, 0, 0);font-family:Zawgyi-One;" ><span style="font-size:0;">.</span>.. </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="color: rgb(0, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ</span><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"> </span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;">ဆိုေသာ အသံမ်ားလည္း ၾကားလာမိသည္။ ရင္ထဲတြင္လည္း အမ်ိဳးအမည္မသိေသာ ခံစားမွဳမ်ား ျဖစ္္ေပၚမိပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထိုအခ်ိန္မွစ၍ မွတ္မွတ္ထင္ထင္ ၾကားခဲ့ဖူးရေသာ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ </span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;">၏ အနက္အဓိပၸါယ္ကိုကား အတိအက် နားမလည္ခဲ့ပါ။ ယခုလက္ရွိထက္ ပိုမိုေကာင္းမြန္ေသာ စနစ္တစ္ခု ျဖစ္မည္ဟုသာ ထင္ခဲ့ပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />ဤသို႔ျဖင့္ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">၈.၈.၈၈</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> မွစတင္ ေအာ္ဟစ္ခဲ့ၾကေသာ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ</span> သည္ အႏွစ္ႏွစ္ဆယ္ၾကာ ယခုအခ်ိန္ ေရာက္သည္အထိ ေအာ္ဟစ္ေနၾကဆဲ၊ ေအာ္ဟစ္ေနရဆဲ ျဖစ္ေနပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />ျမန္မာ့လြတ္လပ္ေရးတိုက္ပြဲတုန္းက တတပ္တအား ပါ၀င္ခဲ့ၾကၿပီး ယခုခ်ိန္တိုင္ တိုင္းျပည္အေပၚ ေစတနာေကာင္းမ်ား ထားလွ်က္ ရွိေနၾကသည့္ အဖိုးအိုႀကီးမ်ားသည္လည္း <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ </span>…။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />လူငယ္သဘာ၀ အင္းလ်ားကန္ႏွင့္ ကံ့ေကာ္ေတာတို႔၌ ရင္ခုန္ၾကည္နဴးဖြယ္ အေတြ႕အၾကံဳမ်ားကို စြန္႔လြတ္ခဲ့ရၿပီးေအးစက္ေမွာင္မိုက္၍ု ထူထဲေသာ အုတ္နံရံ အခန္းမ်ားထဲတြင္ ဆယ္စုႏွစ္မ်ားတိုင္ေအာင္ အခ်ိန္ ကုန္လြန္ခဲ့ၾကရေသာ ပုဂၢိဳလ္မ်ားသည္လည္း<span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"> ဒီမိုကေရစီ</span>…။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"><br />၈.၈.၈၈</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> ကို မၾကံဳဖူး၊ မမွီဖူးခဲ့ၾကေသာ္လည္း ယေန႔ လြတ္လပ္ပြင့္လင္းေသာ သတင္းမီဒီယာေခတ္ႀကီးတြင္ နိဳင္ငံတကာ၏ ဖြံ႕ၿဖိဳးတိုးတက္မွဳမ်ားကို မ်က္၀ါးထင္ထင္ ျမင္ေတြ႕ေနၾကေသာ လူငယ္အေပါင္းသည္လည္း <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ</span>…။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />လက္ရွိ နိဳင္ငံေတာ္တာ၀န္ကို ယူထားေသာ ပုဂၢိဳလ္မ်ား၊ အတိုက္အခံအဖြဲ႕အစည္းမ်ား၊ တိုင္းရင္းသားမ်ား သည္လည္း<span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"> ဒီမိုကေရစီ</span>…။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />စသျဖင့္ အားလံုး အားလံုး <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ</span> ေနၾကပါလွ်က္ ဘာေၾကာင့္ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ </span>လမ္းေၾကာင္းေပၚ မေလွ်ာက္လွမ္းနိဳင္ၾကေသးသနည္း။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />က်ေနာ္ ဥာဏ္မွီသေလာက္ စဥ္းစားၾကည့္ပါသည္။ </span><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">၈.၈.၈၈</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> မွ ယခု ကာလအထိ က်ေနာ္တို႔ႏွင့္ အနီးစပ္ဆံုးျဖစ္ေသာ အာရွျမင္ကြင္းကို လွမ္းျမင္ၾကည့္မိသည္။ သေဘာထား အတင္းမာဆံုး၊ အနီဆံုးဟု ဆိုၾကေသာ အိမ္နီးခ်င္းေပါက္ေဖာ္ တရုတ္ၾကီးသည္ပင္ ခ်မ္းသာျခင္းသည္ ေဖာက္ျပန္မွဳ၊ ရြံ႕ရွာဖြယ္ေကာင္းမွဳ ဆုိသည္၏ ေျပာင္းျပန္.. ခ်မ္းသာျခင္းသည္ ေကာင္းသည္ဟု ဆိုကာ တိုင္းသူ ျပည္သားမ်ားအား ၾကြယ္၀ခ်မ္းသာမွဳ လမ္းေၾကာင္းေပၚ ေရာက္ရွိေစရန္ အစြမ္းကုန္ ႀကိဳးစားလွ်က္ ရွိေနပါသည္။ ေဟာင္ေကာင္ကၽြန္းကိုလည္း တစ္နိဳင္ငံ စနစ္ႏွစ္မ်ိဳးဟု ဆိုကာ ျပန္လည္ ရယူေပါင္းစည္းနိဳင္ခဲ့ပါသည္။ ထို႔ေနာက္ အဂၤလိပ္စကားကုိ ကၽြမ္းက်င္စြာ ေျပာတတ္ၿပီး ေအာက္စို႔ဆင္းမ်ားႏွင့္ ေရွ႕တန္းေရာက္လာေသာ အိႏၵိယ။ အတိတ္ကို အတိတ္မွာ ထားခဲ့ၿပီး တခ်ိန္က ရန္ဘက္အေမရိကန္ႏွင့္ ရင္းရင္းႏွီးႏွီးေပြ႕ဖက္ကာ စီးပြားေရးက်ားတစ္ေကာင္အျဖစ္ တက္လွမ္းေနသည့္ ဗီယက္နမ္။ လူ႔စြမ္းအားအရင္းအျမစ္္ျဖင့္သာ ေမာင္းႏွင္ေနသည္ဆိုေသာ စင္ကာပူ။ အီလက္ထေရာနစ္ ပေရာဒတ္မ်ားႏွင့္ မေလးရွား။ အခ်ိန္တိုတြင္း ဒီမိုကေရစီနိဳင္ခဲ့ၾကေသာ အင္ဒိုနီးရွား၊ နီေပါလ္။ စသည္ျဖင့္ မိမိတို႔နိဳင္ငံ ေနာက္တန္း မက်ရေအာင္ ဖြံ႕ၿဖိဳးေရးအတြက္ အားက်ိဳးမာန္တက္ ေလွ်ာက္လွမ္းေနၾကေသာ နိဳင္ငံမ်ားကို ျမင္မိပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />က်ေနာ္တို႔မွာမူကား.. ယခုခ်ိန္ထိ ေအာ္ဟစ္ေနရဆဲ အဆင့္မွ မတက္နိဳင္ေသး။ မိမိ တစ္ဦးတည္း အဆိုးျမင္ေနသလားဟု ထင္ကာ ပတ္၀န္းက်င္ လူပုဂၢိဳလ္မ်ား၏ သေဘာထားကို တီးေခါက္ၾကည့္ပါသည္။ သူတို႔၏ အျမင္မ်ား၊ ညႊန္းကိန္းမ်ားသည္လည္း အထူးအေထြ ကြဲျပားျခားနားမွဳ မရွိၾကပဲ တူညီေနၾကပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">ထိုေၾကာင့္ ျပႆနာမ်ားကို အခ်ိဳ႕မွ တိုင္းျပည္ႏွင့္ေ၀းရာ ေရၾကည္ရာ ျမက္နဳရာကို ရွာျခင္းျဖင့္ ေျဖရွင္းၾကပါသည္။ ကံကိုသာအမိ ကံကိုသာအဖဟု စိတ္ပ်က္လက္ပ်က္ျဖင့္ ဆိုသူမ်ားက တစ္မ်ိဳး…၊ ျဖစ္ပ်က္သမွ် အားလံုးကို တာ၀န္ရွိသူမ်ားအား အပစ္ပံုခ်ကာ ဆဲဆိုေနၾကသူမ်ားက တစ္ဖံု…၊ ဘယ္လိုျဖစ္ျဖစ္ တရားသည္ မတရားသည္ မစဥ္းစားပဲ ေလာေလာဆယ္ ကိုယ္က်ိဳးအတြက္ အခြင့္အေရးဟူသမွ်ကို ရနိဳင္သေလာက္ ယူေနၾကသူမ်ားက တစ္ဘာသာ… စသည္ျဖင့္ ကိုယ္သန္ရာ ကိုနားလည္ရာကို ဆုတ္ကိုင္လွ်က္သာ ရွိၾကသည္္။ တတ္ထားေသာ ပညာမ်ားျဖင့္ ရနိဳင္သေလာက္ အေကာင္းဆံုးျဖစ္ေအာင္ လုပ္မည္ ဆိုေသာ ေလးစားဖြယ္ ပုဂၢိဳလ္ အနည္းအက်ဥ္းလည္း ရွိၾကပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />လူငယ္မ်ားဘက္တြင္လည္း က်ေနာ္တို႔လူငယ္မ်ားသည္ နိဳင္ငံတကာမွ လူငယ္မ်ားနည္းတူ လြတ္လပ္မွဳ၊ ေပ်ာ္ရႊင္မွဳ၊ ဖြံ႕ၿဖိဳးမွဳ အသီးအပြင့္မ်ားကို ခံစားလိုၾကပါသည္။ စမတ္က်က်၊ အဆင့္အတန္းရွိရွိ ပညာသင္ၾကားၿပီး ေနထိုင္ လုပ္ကိုင္ စားေသာက္ လိုၾကပါသည္။ ေနရာတကာ အေရးမပါေသာ အခက္အခဲမ်ားကို ေျဖရွင္းေနရျခင္းေၾကာင့္ အခ်ိန္ကုန္ လူပန္း ျဖစ္ေနရေသာ ဘ၀မ်ားမွ လြတ္ကင္းလိုၾကပါသည္။ စိန္ေခၚမွဳမ်ားကို ရင္ဆိုင္ၿပီး ဘ၀ခရီးလမ္းကို တက္တက္ၾကြၾကြျဖင့္ ေလွ်ာက္လွမ္းလိုၾကပါသည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;">သို႔ေသာ္ အနာဂတ္လမ္းေၾကာင္းကို ၾကည့္လိုက္ရင္ျဖင့္ ထင္ထင္ရွားရွား မျမင္ေတြ႕ရေသး။ အလင္းေရာင္ေရးေရးေလး ေပၚလာလိုက္၊ ရုတ္ခ်ည္း ေမွာင္မိုက္ ေပ်ာက္ကြယ္သြားလိုက္ ျဖစ္ေနဆဲပင္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);"><br />၈.၈.၈၈</span></span><span style="font-family:Zawgyi-One;"> မွ ေပါက္ဖြားလာေသာ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">ဒီမိုကေရစီ</span> ခရီးမွာကား အႏွစ္ႏွစ္ဆယ္ တိုင္ခဲ့ေလၿပီ။ အိမ္နီးခ်င္း တိုင္းျပည္ေတြက က်ေနာ္တို႔ကို ေက်ာ္ျဖတ္ကုန္ၾကၿပီ။ က်ေနာ္တို႔တိုင္းျပည္ကေတာ့ ကမၻာ့အဆင္းရဲဆံုးနိဳင္ငံမွ မလြတ္ေျမာက္နိဳင္ေသး။ နိဳင္ငံတကာအဆင့္မီ ပညာေရး ရရွိေရးမွသည္ သယံဇာတ မကုန္ခမ္းေရး၊ စား၀တ္ေနမွဳ ေျပလည္ေစေရး၊ လူ႕အခြင့္အေရး ရရွိေရး၊ တိုင္းရင္းသားအခ်င္းခ်င္း တန္းတူရည္တူ ဆက္ဆံနိဳင္ေရး၊ ကမၻာ့အလည္ ဂုဏ္သိကၡာ၀င့္ထည္စြာ ရပ္တည္နိဳင္သည့္ အစိုးရ ေပၚေပါက္ေရး အဆံုး <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">စစ္မွန္ေသာ ဒီမိုကေရစီ</span> ကသာလွ်င္ ေဆာင္ၾကဥ္းေပးနိဳင္ေပလိမ့္မည္။</span><br /><span style="font-family:Zawgyi-One;"><br />ထို႔ေၾကာင့္ နိဳင္ငံသူနိဳင္ငံသားအားလံုး ေမွ်ာ္လင့္ေတာင့္တလွ်က္ရွိေသာ၊ မရပ္မနား တစိုက္မတ္မတ္ ေတာင္းဆိုေနၾကေသာ <span style="font-weight: bold; color: rgb(204, 0, 0);">စစ္မွန္သည့္ ဒီမိုကေရစီ ရရွိေရး </span>သည္ ယေန႔ေခတ္လူငယ္မ်ား အေပၚတြင္သာမကပဲ လူတန္းစားအလႊာအသီးသီးမွလည္း စည္းစည္းလံုးလံုး ညီညီညြတ္ညြတ္ တက္တက္ၾကြၾကြ ပူးေပါင္းပါ၀င္ခဲ့မည္ဆိုလွ်င္ ပန္းတိုင္သို႔ မလြဲမေသြ ေရာက္ရွိမည္ျဖစ္ေၾကာင္း အေလးအနက္ ယံုၾကည္မိပါသည္။</span><br /><span style="font-weight: bold; font-style: italic; color: rgb(255, 0, 0);">TP</span><br /><span style="font-weight: bold;font-family:Zawgyi-One;font-size:85%;" ><br /><span style="color: rgb(0, 0, 153);">(၈.၈.၈၈ မွသည္ ယေန႔အခ်ိန္ထိ စြန္႔လြတ္အနစ္နာခံ၍ ဒီမိုကေရစီအတြက္ တိုက္ပြဲ၀င္ခဲ့ၾကေသာ အကိုႀကီး အမႀကီးမ်ားသို႔ …)</span></span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-3099315078825718309.post-87952578890731150512008-07-18T21:26:00.006+06:302008-12-11T15:12:22.041+06:30၁၉ ဇူလိုင္ မေမ့နိဳင္<a onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkSNi4jv-760N1bGgw5Fg0ojs2Sy56YPaokkkcXyO1JuFc5dnHpSxjP0n1_pdRG9JKAPrHLqBLFptMW09lhf42GQrJLVgCd8BFBnlRS-GdMUZ1l0wRopJGdNi-BLbNU8_FCfHiFShkAVKq/s1600-h/19_July.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5224370286924941842" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; CURSOR: pointer; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkSNi4jv-760N1bGgw5Fg0ojs2Sy56YPaokkkcXyO1JuFc5dnHpSxjP0n1_pdRG9JKAPrHLqBLFptMW09lhf42GQrJLVgCd8BFBnlRS-GdMUZ1l0wRopJGdNi-BLbNU8_FCfHiFShkAVKq/s320/19_July.jpg" border="0" /></a><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="FONT-WEIGHT: bold; COLOR: rgb(204,0,0)"><br /></span></span><div style="TEXT-ALIGN: center"><span style="font-family:Zawgyi-One;"><span style="FONT-WEIGHT: bold; COLOR: rgb(204,0,0)">၁၉.၇.၂၀၀၈ ေန႔တြင္ က်ေရာက္ေသာ (၆၁)ႏွစ္ေျမာက္ အာဇာနည္ေန႔တြင္</span></span> <span style="FONT-WEIGHT: bold; COLOR: rgb(204,0,0)font-family:Zawgyi-One;" ><br />တိုင္းျပည္အတြက္ က်ဆံုးခဲ့ၾကသည့္ အာဇာနည္ေခါင္းေဆာင္ႀကီးမ်ားအား ႏွေျမာတသစြာျဖင့္ ဦးညႊတ္အေလးျပဳအပ္ပါသည္..။ </span></div>မိုးကုတ္မီဒီယာhttp://www.blogger.com/profile/18331863384621333941noreply@blogger.com1